Még tavaly decemberben jelentette be a szlovák Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium, hogy Érsekújvár Komárommal közösen nyert felvételt a Fenntartható városfejlesztés (Udržateľný mestský rozvoj-UMR) keretébe. A két város polgármestere tegnap közösen tartott sajtótájékoztatót Komáromban az együttműködési struktúráról. Kiemelték, a következő költségvetési időszakban ezen keresztül 25 millió euró érkezik a régióba, amelyekből konkrét, az emberek életminőségét javító projektek születnek majd.
A Fenntartható városfejlesztés egy területi együttműködés, amelynek lényege, hogy az új programozási időszakban az uniós források mintegy 8 százaléka közvetlenül a helyi önkormányzatok döntéshozatali hatáskörébe kerül. A területi együttműködési struktúra keretén belül kialakításra kerülnek a Fenntartható Városfejlesztési Tanácsok, amelyeket 18 város hoz létre a szomszédos településekkel, és ezek együttesen 600 millió eurós forrással rendelkeznek majd.
Érsekújvár és Komárom partnerként Ógyalla és Bajcs településekkel is megállapodott, így az uniós forrásokból elkülönített csomag, mintegy 25 millió euró érkezik a régióba.
Klein Otokár, Érsekújvár és Keszegh Béla, Komárom polgármestere a közösen tartott sajtótájékoztatón a két város tengelyében fekvő területek fejlesztési terveiről beszéltek.
A minisztérium még 2020 őszén hirdette meg a decentralizációra, a regionális és helyi szintű kompetenciák erősítésére törekvő újszerű struktúra lehetőségét, azonban ebből a déli régiók kimaradtak. „A korábban készült fejlesztési térképeken Érsekújvárt az első szintre sorolták, aminek húznia kéne a régiót, mégis kimaradt ebből a fejlesztésből” – jegyezte meg Keszegh.
Mindkét polgármester megerősítette, hogy komoly sikerként könyvelik el már magát a tényt is, hogy felvételt nyertek a 18 város közé. Ezt a hathatós tárgyalásoknak és az érdekvédelmi szervezetek ajánlásainak köszönhetik, vélekedtek.
Keszegh szerint míg régebben az uniós alapok forrásainak megszerzéséért a városok és az önkormányzatok versengtek egymással, addig
ez a rendszer az együttműködést és a nyugodt tervezést biztosítja.
„A metodika szerint ezt a pénzt szétosztják, tehát már nem versenyezni kell, hanem jó projektek készítésével foglalkozni” – fogalmazott, hozzátéve, fontos, hogy a projektek a városok és települések valós igényein alapuljanak. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy sok olyan kiírás is lesz a közeljövőben, amire csak ezek a városi régiók pályázhatnak. Konkrét példát is mondott: a kormány kerékpárutak fejlesztésére 100 millió eurót különít el, amelyre csak ezek a városi régiók pályázhatnak majd.
(Fotó: Komáromi Városi Hivatal)
A két polgármester beszámolt arról is, hogy az önkormányzatok elfogadták a Fenntartható városfejlesztés memorandumát, kijelölve a térképen, ki szerepel benne. Létrehozták az úgynevezett együttműködési tanácsot, ami lényegében a „mi parlamentünk” – jegyezte meg Keszegh. A tanácsba mindkét fél delegált tagokat: elsősorban a járásokban működő fontosabb intézmények, szervezetek, mint a TDM, vagy a vízgazdálkodási művek képviselői, valamint a járási elöljárók kerültek be a döntéshozó tanácsba. „Tehát a szakma dönti el és hagyja jóvá, hogy mire van a régiónak leginkább szüksége” – húzta alá Keszegh.
Klein Otokár már át is adta a kinevezéseket, a belépő dokumentumban pedig lejegyzésre került, hogy mit szeretnének fejleszteni a régióban, természetesen összhangban az uniós elvárásokkal. Megkezdődött tehát az előkészítési szakasz, melynek során kidolgozásra kerülnek az egyes projektek, amelyek elkészítésére több évet szánnak. Reálisan 2–3 éven belül elkezdődhetnek a konkrét projektek, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Várható fejlesztések a következő szektorokban valósulnak meg: szolgáltatások, közlekedés, hulladékgazdálkodás, környezettudatosság, illetve közbiztonság.
„Arra különösen odafigyelünk, hogy konkrét, az emberek életminőségét javító projektek szülessenek” – húzta alá Keszegh, aki néhány Komáromban várható felújítást is kiemelt. A sport és rekreáció fejlesztésének terén az is fontos szempont, hogy az egész régió számára hasznos legyen, magyarázta. Így esett a választás egy olyan projekt kidolgozására, amely lehetővé teszi a meglévő jégpálya befedését, a termálfürdő és a fedett uszoda felújítását.
Érsekújvárban modernizálni szeretnék a buszpályaudvart, lakótelepi övezetbe tervezett többfunkciós sportpályával a lakosság parkolási gondjain is enyhíteni tudnak majd, de Érsekújvár égető közlekedési gondjaira is okos technológiával keresnek megoldásokat. Ahogy Komáromban, úgy Érsekújvárban is kiemelt szerepet kap a közlekedés, az okosparkolás lehetősége, a tömegközlekedés fejlesztése, a közbiztonság modernizálása és fejlesztése, illetve a hulladékgazdálkodás regionális szinten való megoldása.
„Olyan projekteket szeretnénk létrehozni, melyek nemcsak a mi városainkat fejlesztik, de egy széles közösség számára hasznosak” – fogalmazott Klein Otokár. Aláhúzta, ez a lehetőség nem zárja ki más pályázati források bevonását.
Az együttműködési tanácsok tehát önállóan döntenek az elkülönített keret felhasználásáról és a helyi lakosság javát szolgáló integrált projektekről.
„Ez a mechanizmus olyan projektek létrehozását is lehetővé teszi és ösztönzi, amelyek átfogóan kezelik a területi igényeket” – indokolta a projekt helyességét a minisztérium, amely úgy véli, ezzel az eszközzel hatékonyan csökkenthetőek a regionális különbségek. Hozzáteszik, Szlovákia lakosságának több mint egyharmada él a Fenntartható városfejlesztés érintette területeken.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
