Moldvai népzene Budapesten címmel rendez konferenciát a Hagyományok Háza április 22-én. A szimpózium jelentőségét Varga Máté, az Intézmény Folklórosztályának vezetője méltatja.
„A magyar népzenéről számos konferenciát rendeztek, de e tudományos események sorában a moldvai népzene témája különleges színfoltnak számít. A motivációt tökéletesen tükrözik Lipták Dániel zenésznek, a konferencia előadójának gondolatai:
»Ez a zene ősi magyar zene, sőt: a legősibb – vallják a radikálisok.
Ez a zene idegenszerű, ezért vonzó és izgalmas – lelkendeznek a liberálisok.
Ez a zene idegenszerű, ezért taszító, de legalábbis gyanús – morognak a konzervatívok.«
E szavak jegyében kívánjuk érzékeltetni, hogy a moldvai népzene táncházi szerepéhez nagyon eltérő vélekedések társulnak.
A Kárpátok keleti lejtőjén túl élő moldvai magyarság – a moldvai csángók – a legarchaikusabb magyar népcsoport, ami régies nyelvállapotot, szokásokat zenei és táncos hagyományokat őrzött meg mind a mai napig. Népzenéjük is különbözik az egykori történelmi Magyarországon élőkétől. Egyesek nagyon ősinek tartják, mintegy az etelközi, honfoglalás előtti idők kulturális tradícióit látják benne. Mások véleménye szerint – amit ma jellemzően városban, moldvai táncházakban hallunk, a furulya-hegedű-koboz-dob felállás – egy mesterséges formáció. A negyvenéves táncházmozgalomban a moldvai népzene és néptánc is meghatározó szerepet töltött be, az elért eredmények később visszakerültek az indulási területre, a moldvai falvak hagyományőrzőihez is, inspirálva az ott élők hasonló táncházszervezését.
A felvetések köre tehát igen széles, így a konferencián ezek a kérdések is napirenden lesznek. A meghívottak palettája is színes: népzenekutatók, néprajzkutatók, gyakorló táncházzenészek találkoznak szép számmal április 22-én.
A moldvai csángóság köréből is hívunk onnan származó szakembereket. A program gerince a színházteremben folyik. A januári alkalmazott néprajzi konferencia tapasztalatai alapján viszont minden jelenlévőt be kívánunk vonni a közös munkába, így más tanácskozási formákat is használunk: például a minden véleménynek helyet adó World-Café módszerrel szeretnénk megismerni és közkinccsé tenni a témához kapcsolódó eltérő álláspontokat. A délutáni programban különböző pódiumbeszélgetéseknek adunk teret, ahol a kiemelt szakértők mellett a hallgatóság is megoszthatja egymással gondolatait.
Természetesen a népzene is átszövi a tanácskozást, a megnyitón, a kávészünetekben és az esti örömzene (jam session) és folkkocsma során különböző hangszerfelállásban játszanak ismert zenészek.
A szimpózium ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Egy héttel a megnyitó előtt már látszik az élénk érdeklődés, eddig százötven fő regisztrált a tanácskozásra. Az elhangzó anyagot streameljük, így azok zöme mások számára is hozzáférhető lesz.”
Részletes információ ITT található.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
