A vízi utak régióinak fenntartható örökségmenedzsmentje címmel tartottak ma konferenciát Komáromban. A Pons Danubii régióját érintő turisztikai fejlesztésekről szóló rendezvény az első tematikus találkozó volt a Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program 2021–2027 keretében, melynek során a magyar–szlovák határszakaszon 129 millió euró támogatást lehet majd lehívni a következő hét évben.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere köszöntőjében elmondta, a régióban, amelyet ma már határ sem választ el, számtalan lehetőség rejlik, amire épülhetne a turizmus, s ami egyben komoly gazdasági tényező is lehetne.
„Itt vagyunk Európa második legnagyobb folyója partján, amibe Szlovákia második legnagyobb folyója, a Vág folyik, számtalan víz vesz minket körül, mégsem élünk teljes mértékben ezzel a lehetőséggel” – vélekedett.
A Pons Danubbi projektjéről szólva úgy fogalmazott, egy óriási lehetőség, de a terveket összhangba kell hozni a turisztikát érintő változásokkal, trendekkel. Keszegh szerint arra kell törekedni, hogy a turistákat hosszabb időre is a régióba csalják. Jó tervekkel, felkészülten, csapatmunkával és partnerekkel sikerülhet, mondta.
Michl József (Fotó: Szalai Erika)
Michl József, Tata város polgármestere, a Pons Danubii ETT elnöke köszöntőjében rámutatott, a több mint tízéves együttműködés legfontosabb hozadéka, hogy a csoportosulás még egyben van. „Alapvető feladata a közösségépítés, a részt vevő települések fejlesztése, ezzel párhuzamosan a turizmus fejlesztése” – húzta alá, külön megköszönve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatását.
A mostani tematikus találkozóról elmondta, cél, hogy az egyik legizgalmasabb témával, a vízzel foglalkozzanak.
Egyrészt mert időszerű, másrészt mert a folyóink és tavaink, forrásaink nagy turisztikai lehetőségeket hordoznak, a fenntarthatóság pedig különösen időszerű, emelte ki.
Loppert Balázs (Fotó: Szalai Erika)
Loppert Balázs a KKM képviseletében köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, Magyarország kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy fejlesztésekkel támogassa a kis- és középvállalkozásokat. Kiemelte, a minisztérium továbbra is azon dolgozik, hogy minél több közlekedési infrastruktúra valósuljon meg a Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében.
„Célunk, hogy új hidak, összeköttetések, utak épülhessenek, melyek a turizmus fejlesztésének legfontosabb alapkövei”
– fogalmazott, hozzátéve, a történelmileg és kulturálisan összetartozó térségeket együttesen kezelik, hogy azonos mértékben fejlődhessenek, az uniós jogszabályok által biztosított keretek között és támogatási rendszerben.
Magyarics Gábor (Fotó: Szalai Erika)
A köszöntőket követően első előadóként Magyarics Gábor, a Duna–Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője a Komárom-Esztergom megyei turisztikai fejlesztések terveiről számolt be, amelyeket az EU új költségvetési ciklusából érkező források egy részéből fedeznek. Elmondta, középpontba az aktív turizmus kerül, de nemcsak a hagyományosan a mozgáshoz kapcsolódó helyszínek kaptak teret a tervekben, hanem a kulturális örökség helyszíneinek fejlesztése is, a már meglévők további fejlesztése mellett.
Összességében 1 milliárd forintnyi fejlesztésről van szó a megyében tíz helyszínen, számolt be.
Almásfüzitőn az Azaum római táborban a római örökség látványos bemutatását tűzték ki célul, korszakalkotó találmányok bevonásával. Tatához kapcsolódóan két helyszínen terveznek fejlesztést. Vértesszőlős és Tata között vízitúrára lesz lehetőség, valamint a Kálvária-dombon sziklamászóhely kiépítésére kerül majd sor. Beszámolt arról is, hogy Bábolnán a megépült szabadidőpark mellett az 1848/49-es szabadságharc helyi eseményeire építve egy mobilapplikációs csapatépítő játékot fejlesztenek. Oroszlányban pedig a Bányászati Múzeum mellett fejlesztésre kerül sor, melynek célja, hogy a földfelszínen mutassa be a látogatóknak, hogy egykor milyen tevékenységek folytak a ma már be nem járható bányában. Emellett Ácsteszér településen aktív turisztikai központ épül. A felsorolt fejlesztések közel 500 millió forintos beruházásból valósulhatnak meg, míg a megye másik felében újabb fél milliárd forintból fejlesztésekre kerül sor Lábatlanon, Tokodon, a Gerecse Látogatóparkban és a pilisi pincefaluban.
Csenger Tibor (Fotó: Szalai Erika)
Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke előadásában az elmúlt négy év fejlesztéseiről számolt be, hozzátéve, sok beruházás a határon átnyúló interreges pályázatoknak köszönhetően valósult meg. Mint mondta, Nyitra megye annak ellenére, hogy Szlovákia második legnagyobb megyéje, mégsem rendelkezik számottevő turisztikai adottságokkal, illetve jelenleg még nincsenek kiaknázva a lehetőségek.
Csenger szerint viszont a legnagyobb lehetőség a Dunamente régióban rejlik, illetve az Ipoly mentén, Helembától egészen Ipolyságig.
Megjegyezte, a megye önkormányzatának az egyik legkisebb szakosztálya épp az idegenforgalomért felelős osztály, melynek fő feladata a kerékpárutak, az idegenforgalom támogatási rendszerének kidolgozása. Beszámolt Nyitra megye 2021 és 2027 között megvalósuló kerékpárút-stratégiájáról is, amelynek célja, hogy észak-déli irányba összekösse a folyók mentén kiépülő EUROVELO 6 nemzetközi kerékpárutakat. Mint mondta, elkészült a tervezet az Érsekújvár, Naszvad, Martos és Komárom kerékpárúttal való összeköttetésére. A Martost Komárommal összekötő 22 kilométeres szakaszra egyelőre nincs a megyei költségvetésből fedezet, ezért ezt szeretnék a határon átnyúló pályázaton megpályázni.
Fotó: Szalai Erika
Holop Szilveszter az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program közös titkárságának vezetőhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a turisztikai pályázati lehetőségekről az együttműködési program 2021–2027 keretén belül.
A magyar–szlovák határszakaszon 129 millió eurót lehet lehívni a következő hét évben, ami az előző ciklusokhoz képest kevesebb összeg. Az első pályázati felhívások szeptemberre várhatóak.
Bara Zoltán, a Pons Danubii ETT igazgatója a régiót érintő turisztikai fejlesztési lehetőségekről szóló előadásában elmondta, az elmúlt 12 éves működésük alatt sikeres volt a helyi örökségfejlesztés a turizmussal közösen, illetve a gazdasági együttműködés. Kiemelte, tíz évvel ezelőtt még alig volt kijelölt vagy kiépített kerékpárút a régióban, ezen a téren nagy előrelépés történt. Ehhez kiépült a kerékpárkölcsönző szolgáltatás is, jegyezte meg, de ezt még a kétszeresére szeretnék növelni a jövőben. A Pons Danubii régiójában hét tagváros (Dél-Komárom, Tata, Kisbér, Oroszlány, Észak-Komárom, Gúta, s a kilépő Ógyalla helyett Naszvad) már évek óta jól tud együttműködni, területi akciótervek mentén is, fogalmazott. A hétéves időszak terveiről szólva elmondta, Észak-Komáromban ökoturisztikai központot szeretnének létrehozni, de a többi városban is valósulnak meg jellemzően vízi fejlesztések, amelyek realizálása a program keretén belül 2030-ig lehetséges.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
