Foto: René Volfík, iROZHLAS.cz

Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A kormány által szerdán elfogadott törvénymódosítási javaslatok most a parlament elé kerülnek – jelentette be a kormányülés után Vít Rakušan, cseh belügyminiszter.

A sajtóban lex Ukrajna néven emlegetett törvény legfontosabb módosítása, hogy ezentúl tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint az Ukrajnából érkező, de európai uniós állampolgársággal is rendelkező személyek nem jogosultak Csehországban semmiféle védelemre és segélyekre – mondta újságíróknak a miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján.

Szerinte a törvénymódosítással a csehek szeretnék megakadályozni, hogy megismétlődhessen a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult helyzet.

Prágában a vasúti főpályaudvaron hetek óta nehéz körülmények között továbbra is több száz ukrán menekült, részben magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai roma vesztegel.

Vít Rakušan egy hete arra kérte magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy ellenőrizzék le, kinek van közülük hivatalosan magyar állampolgársága, mert az Európai Unión belül nekik Magyarországon van jogosultságuk segélyre. Nekik a csehek felajánlanák, hogy vasúton Magyarországra szállítják őket.

Nikola Targoš, a Romodrom civil szervezet igazgatója szerint a pályaudvaron veszteglő menekültek legfeljebb ötödének van magyar útlevele, s nem a többségnek, ahogy azt néhány politikus vagy újság terjeszti.

A pályaudvaron tartózkodó romák száma folyamatosan változik, a civil szervezetek szerint általában 400–700 van a pályaudvar műemlék épületében, illetve a számukra fenntartott vasúti szerelvényben. További mintegy 150 ukrajnai roma menekült Prága Trója nevű negyedében, a számukra felépített sátortáborban tartózkodik.

A jövőben az ukrán menekülteknek az eddigi 30 nap helyett 60 nap állna rendelkezésükre ideiglenes speciális tartózkodási engedélyük elintézésére, másrészt tartózkodási helyük megváltoztatását az eddigi 15 nap helyett már három napon belül kötelesek lennének jelenteni a hatóságoknak.

A felnőtt menekültek eddigi egész éves egészségbiztosítása ezentúl csak fél évig lenne érvényes, hogy ösztönözzék őket a munkába állásra. Eddig mintegy 50 ezer ukrán menekült kapott állást Csehországban.

Az ideiglenes speciális tartózkodási engedélyek elintézési idejének meghosszabbítása – fejtette ki Vít Rakušan – azért is szükséges, mert a hatóságok most már ellenőrizni fogják, van-e az ukrán menekülteknek olyan pecsét az útlevelükben, miszerint beléptek a schengeni övezetbe.

Az ötezer koronás havi humanitárius segélyt ezentúl nem kapják meg azok a menekültek, akik olyan szállásokon laknak, ahol ellátást is kapnak.

A cseh belügyminisztérium a legutóbbi adatok szerint eddig mintegy 345 ezer speciális vízumot adott ki, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére jogosítja fel a birtokosát.

A tárca becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik.

Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak az övezeten belül.

Szerdán 3174 ember érkezett Ukrajnából Szlovákiába

Szerdán (május 18.) 3174 ukrán állampolgár lépte át a szlovák–ukrán határt: 756 férfi, 1909 nő és 509 gyerek – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Zuzana Eliášová, a belügyminisztérium szóvivője.

266-an kértek átmeneti menedéket. Szlovákiából 3053 személy lépett be Ukrajna területére. „68 rendőr, 67 tűzoltó, 98 vámos, 150 katona, 120 önkéntes, 34 külföldi katona, és a migrációs hivatal 22 munkatársa végezte az Ukrajnából érkező menekültekkel kapcsolatos teendőket” – közölte Eliášová.

A háború kitörése óta 436 498 menekült érkezett Szlovákiába. Március 1-je óta 76 814 személy kapott ideiglenes menedéket. Február 24. óta 177 271 személy lépte át a határt Szlovákiából Ukrajna felé.

(mti/tasr/Felvidék.ma)