Május 6-án a lévai Reviczky Házban tovább folytatódott a kortárs mátyusföldi szerzőket bemutató sorozat. A Reviczky Társulás nevében Müller Péter nagy tisztelettel köszöntötte Oros Lászlót, „A felvidéki portrék és történetek” c. kötet szerzőjét, és Lanz Roland történészt, a Pannonia Polgári Társulás elnökét, a kötet kiadóját.
Ugyancsak meleg szeretettel üdvözölte az érdeklődő közönséget is, kifejezve irántuk érzett megbecsülését, hogy a jelenlegi zavaros helyzet lelkeinket próbára tevő időszakában, valamint egy fárasztó munkahét után, így péntek késő délután a felvidéki magyar kultúrát választották szellemi és lelki felüdülésként. Ugyancsak távolból köszöntötte és mielőbbi jobbulást kívánt, a kötet tervezett méltatójának, a betegsége miatt távol maradó Vadkerty Katalinnak.
Müller Péter felvezetőjéből megtudhattuk, hogy Oros László 1977-ben, Dobos László sugalmazására fogott a felvidéki magyar irodalom és kultúra értékeinek gyűjtésébe. 45 éves kitartó munkájának eredménye a szülőfalujában, Felsőszeliben ma már 9000 kötetet számláló „Bibliotheca Pro Patria” elnevezésű páratlan gyűjteménye, mely felbecsülhetetlen értékű kéziratokat, dokumentumokat, leveleket, (cseh)szlovákiai magyar kiadványokat, dedikációval vagy ajánlással ellátott könyveket tartalmaz. Oros László 2000-től a mai napig 10 kiadvány szerzője. Több évtizedes értékmentő munkáját 2016-ban a Pro Patria Honismereti Szövetség Pátria-díjjal ismerte el. Ezenkívül rendszeresen helytörténeti jellegű írásokat publikál a felvidéki Szél-járás, Kassai Figyelő periodikumokban és a magyarországi Magyar Múzsában.
Oros László bevezetőjében kiemelte: „Rengeteg olyan nagyszerű ember dedikált kötete, fényképe vagy kézirata van még a könyvtáramban, akik már sajnos feledésbe merültek, és akik mindenképpen megérdemlik az odafigyelést, valamint a bemutatást. Ezért arra törekedtem, hogy a ma már elfeledett irodalmárok is teret kapjanak a kötetben, és újra visszahozva őket a felvidéki magyar köztudatba, munkásságuk, alkotókedvük, közösségükért való tenni akarásuk példaként szolgáljon a mai kor embere számára.”
Majd a szerző egy nagyon szép vetített prezentációban irodalomtörténeti alapossággal mutatta be legújabb 10 fejezetből álló könyvében feldolgozott felvidéki irodalmunk jeles alkotóit, legyen szó az 1918 előtti vagy utáni időszakról.
Az értékes kiadvány első fejezete a felvidéki írókkal és személyiségekkel foglalkozik. Itt olyan nevekkel találkozunk, mint Darkó István, az állami díjas író, Jarnó József, Urr Ida és György, Sziklay Ferenc, vagy például Hentz Zoltán, a Mindszenty-per egyik elítéltje, illetve Török János orvos-sebészdoktor, aki többek között 1867-ben „A célszerű életmód eszközei” c. alatt rímbe szedve adta ki egészségmegőrző tanácsait, hogy ilyen formában is helyes életmódra tanítsa embertársait.
A felvidéki kötődések c. második fejezetben olyan szerzőket, tudósokat, személyiségeket ismerhetünk meg, akiknek a tevékenysége, életüknek bizonyos szakasza a Felvidékhez kötődik. Ebben a részben olvashatunk a Palotai nővérekről, Borisról és Erzsiről, Maróthy Jenőről, Trianon felvidéki krónikásáról, Lányi Menyhértről, Tamás Mihályról az elfeledett írókról, id. Vutkovich Sándorról, a pozsonyi Toldy Kör alapítójáról, de Feszty Árpádról sem sokan tudják, hogy a festészete mellett irodalmi tevékenysége is említésre méltó, ahogy olvashatunk G. Hajnóczy Rózsáról, A bengáli tűz szerzőjéről, és somorjai Lukachich Gézáról az Isonzó-csaták hőséről, aki szintén a Felvidékről származik.
Külön értéket képvisel a mű harmadik fejezete, mely a felvidéki színházi és művészeti életet a magyar vándorszínészek nyitrai fellépésein, a kassai színjátszás 100 éves történetén (1816-1916) vagy Faragó Ödön a Kassai Nemzeti Színház igazgatója munkásságán keresztül mutatja be.
A kötet negyedik fejezete olyan neves felvidéki egyházi személyeket mutat be, mint Fraknói Vilmos történetíró, vagy Takács Menyhért premontrei szerzetes, jászói prépost.
A mű következő két része „Felvidéki régiségek” és „Felvidéki emlékjelek” c. alatt királyok, uralkodók leveleivel, okirataival ismerteti meg az olvasót.
Az egyetemes magyar irodalom c. fejezetben a szerző Wass Albert Szeleczky Zitának már az emigrációban dedikált Vár a kastélyban c. regényét mutatta be.
A kötet továbbá szól az 1929 decemberében megrendezett első szlovenszkói magyar könyvhétről, amelynek főszervezője Sziklay Ferenc 13 magyar városba – Lévára is – és egyedüli községként Felsőszelibe vitte el a felvidéki kortárs irodalom termését. Oros Lászlótól megtudtuk, hogy ennek megnyitóján Sziklay Ferenc többek között ezt mondta: „Mert a magyar könyv sorsa megegyezik a magyar élet sorsával. Ha elhallgat az irodalom, ha nem terem magyar könyv többé ezen a földön, a mi szülőföldünkön, ha az írók is belefáradnak a céltalannak látszó küzdelembe, megáll a magyar szív dobogása a Kárpátok alján”.
A könyv végén az Ünnepi Könyvhétről és a Bibliotheca Pro Patriában zajló életről, a fiatalok, az iskolások látogatásairól is szól a szerző. Zárszóként pedig a felvidéki magyar kultúra elmúlt száz évének a dokumentálása található.
A lebilincselő előadás végén Oros László szólt könyvtára lévai vonatkozású relikviáiról is, mint a lévai tanítóképző 25 éves és a lévai Casino 50 éves jubileumi évkönyveiről, Kersék János dedikált színműveiről, versesköteteiről, a lévai nyomdában napvilágot látott Csontos Vilmos, Sass János, Agárdy Zsigmond verseskötetekről, Kittenberger Kálmán, Féja Géza, Grendel Lajos, Ordódy Katalin műveiről, de a kortárs szerzők, mint Csáky Pál és dr. Sándor Károly munkáiról is.
Nagy tapssal jutalmazta a hálás közönség a tartalmas és színvonalas előadást. Urbán Zoltán a Reviczky Társulás elnöke ajándékcsomagokkal köszönte meg a vendégeknek a szép délutánt. Külön elismerés illeti Lanz Rolandot a Pannonia Polgári Társulás elnökét, fáradhatatlan kultúrmecénást, ki ennek a nagyon értékes kiadvány nyomda alá rendezésének és kiadásának is a szíve-lelke. Az esemény elején és végén Birner Aladár lévai zongoraművész szép játéka tette még kellemesebbé a délutánt.
Az előadást követően egy nagyon kedves és örömteli esemény zajlott le, mikor dr. Sándor Károly a lévai Barsi Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Reviczky Társulás helytörténeti előadássorozatának alapítója, lévai költő 30 különböző témát feldolgozó dedikált helytörténeti füzetét ajándékozta Oros Lászlónak, ezzel tovább bővítve a „Bibliotheca Pro Patria” egyedülálló gyűjteményét.
Oros László műve dedikálását követően egy nagyon kedélyes és kötetlen társalgás alakult ki a vendégek és valamennyi résztvevő között, mely során új kapcsolatok, barátságok szövődtek.
Müller Péter/Felvidék.ma
