Mikszáthot ünnepelték a rimaszombati Református Oktatási Központban, ahová 12 iskolából érkezett a diáksereg, hogy találkozzanak a palóc író szellemi hagyatékával. Jó reménység szerint pedig felébredt bennük a kíváncsiság, hogy elolvassák a bemutatott novellákat, melyeket a cikkben a címre klikkelve is elérhetnek.
A Pro scholis – Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért, az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Területi Választmánya a rimaszombati Református Oktatási Központ – Tompa Mihály Református Gimnáziumban (TMRG) rendezte meg 2022. június 17-én a pedagógiai projektnapot.
A nemzeti kultúránk megőrzése céljából emlékeztek Mikszáth Kálmán születésének 175. évfordulójára.
Az évforduló alkalmából a gimnázium épületében állandó kiállítást rendeztek be a harmadik emeleten, a könyvtár előtt.
A tárlatot, mely bemutatja Mikszáth Kálmán életét és munkásságát, valamint rimaszombati kötődéseit, a szklabonyai Mikszáth Emlékháztól kapták ajándéka, ahol új állandó kiállítást adtak át még ez év januárjában, amikor a nagy palóc mesemondó születésnapjára emlékeztek.
A projektnapot Mikszáth Kálmán és Rimaszombat címmel Tóth Adrienn és Antal Márk, a TMRG diákjai nyitották. A száraz életrajzi adatokat mellőzve az esendő gyermek Mikszáthnak a bemutatását tűzték ki célul.
A félénk és anyás diákot 1857-ben íratták be a rimaszombati gimnáziumba, amikor mindössze tízéves volt és sem írni, sem olvasni nem szeretett, de jó tanárainak köszönhetően, akik – mint írta – édes érzéseket csepegtettek a száraz tananyagba, Rimaszombatban lett íróvá.
Mikszáth egyetemi évei alatt visszatért a városba egy felolvasóestre.
Molnárné Pelle Beáta, a rimaszombati Református Oktatási Központ igazgatója megnyitójában elmondta, hogy Mikszáth Kálmán sokat merített a gömöri vidék szépségeiből, amelyek beivódtak az emlékezetébe, s visszaköszönnek a műveiben.
Ádám Zita, a pedagógiai projekt főszervezője szeretettel és nagy örömmel üdvözölte a Mikszáth projekt 12 iskolájának csapatát és a mentoráló tanárokat.
„Két nehéz év után ebben a nyugtalan világban újra közösséget alkotunk, efemer közösséget ugyan, de ez csak nézőpont kérdése, honnan szemlélődünk. A lényeg a csapat léte, az értelmes, közösségi célok érdekében történő összefogás és összetartozás jeleit mutató emberi közösség épülése” – mondta Ádám Zita.
Felvezető beszédének elejére a következő megállapítást választotta: Minden végesben benne van a végtelen ígérete és minden végtelenben a véges töredéke. A véges nem fogadhatja be a végtelent, de a végtelenben benne van a véges.
„A végtelen szimbóluma a folytonosság, ami nem a fizikai, hanem a történelmi idő mértéke, a jelen idő. Ebben a jelenben kell a végtelenbe belehelyezni a véges értéket, hogy létrejöjjön az emberi történet folytonossága, az évezredeken átívelő kulturális értékek befogadása és közvetítése” – fejtette ki Ádám Zita.
Hozzátette, „a véges történet végtelenné tágul, tanulsággá, ha az író útját követve szemléljük mély elszántságát, töretlen türelmét a kiválóság felé vezető úton. Tanulságul szolgál mindannyiunk számára: szenvedés, kitartás, türelem, alázat, 10-20 ezer órányi kemény munka, az emberi kitartás eredménnyé érése. Így érdemes, így kell élni, ez a szerzetesi lemondás teszi a mestert kiválóvá. Mikszáth példakép” – mondta Ádám Zita.
Elmesélte, hogy amikor a minap hazafelé utazott, Feleden felszállott az autóbuszra egy régi kedves tanítványa, aki kitörő örömmel üdvözölte több év után, s azonnal a tárgyra tért: sosem felejti el a János vitéz, a Toldi, A Pál utcai fiúk és a többi kitűnő, léleknemesítő irodalmi kánon dramatikus, bábos feldolgozását, a jelenetek, párbeszédek megtervezését, a spontán és megismételhetetlen, jóízű játékot, élményt.
A Losoncról, Tornaljáról, Almágyból, Bátkából, Rozsnyóról, Feledről, Rimaszombatból, Sajógömörből, Fülekről és Pelsőcről érkező diákok a pedagógiai projektek bemutatása során ismertették azt a munkafolyamatot is, ahogyan a tanév során foglalkoztak Mikszáth Kálmánnal.
A felkészítő tanárok és a lelkes tanulók, diákok nagy szeretettel készültek az eseményre. S ahogy a főszervező mondta, „a végtelen időből szakítottak egy darabot az emberi mértékű véges feladatra, az ember nemesítésére.” A szervezők abban bíznak, hogy ez a lelkesedés, a kíváncsiság a továbbiakban is útitársaik lesznek a mindennapokban.
Ádám Zita úgy véli, az elvégzett munka eredménye: a valakivé válás, nem a jutalom. Ezért a pedagógiai projektben nincs vesztes, mindenki azt viszi el magával, amit a felkészülés alatt a tanulás által megtalált és ami beépült személyiségébe.
Gömör és Nógrád iskolái összeszedték és felfűzték Mikszáth novelláit, irodalmi gyöngyszemeinket az emlékezetük selyemzsinórjára.
Az élményekkel teli nap biztosan többeket elvezet az olvasás szeretetéhez, az író üzeneteinek jobb meghallásához, megszívleléséhez. „Eljuthatunk a novella szereplői által közvetített nemes cselekedetek szerint való viselkedési elvárások elsajátításához, az előadások által kiváltott, személyiségünket pallérozó érzelmeknek a mély, jobbító szándékú megéléséhez a mindennapokban” – szögezte le Ádám Zita.
Azt kívánta, „legyünk Mikszáth hősei által jobbak, nemesebbek, munkásabbak, igazabbak, szerényebbek, mert ezek az erények tartanak meg bennünket embernek, magyarnak.”
A Johanka néni, Francka néni és keresztapám művet a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda diákjai dolgozták fel. Az iskola először kapcsolódott be a projektnapba. A szereplők visszatekintettek az író gyerekkorára, s bebizonyították, hogy sikerül a valakivé válás.
A Tímár Zsófi özvegysége a szerelemről, a megcsalásról, a reménységről szólt. A tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola adta elő, s bekapcsolódott a Csicsergők énekkar is. A kivetített utcasorra rávetődött a szereplők árnyéka, így élethűen visszarepültünk az időben.
Az elveszett nyáj novellát a rimaszombati Református Oktatási Központ ötödik osztályos tanulói adták elő. Az együgyű Csath Gergely juhásszal ismerkedhettünk meg Újfaluból, aki még a bárányfelhők között is kereste a juhait. A kisdiákok pedig még a csillagokat is lehozták az égből.
A Bede Anna tartozása története az Almágyi Alapiskola és Óvoda tanulóinak előadásában elevenedett meg. Bede Erzsi a testvére büntetését is felvállalta, amikor meghalt, hogy tisztázza őt. Bemutatták az önfeláldozást a darabban, amikor is babonásan féltették a lány lelki üdvét.
A legrútabb leány novellának a csattanója egy biztos dologra épített, hogy legyen az embernek jó a szíve. A Bátkai Alapiskolai és Óvoda tanulói előadásukban arra igyekeztek rámutatni, hogy a belső tulajdonságaik sokkal fontosabbak, mint az ember külseje. Ugyanakkor adtak a viseletre is, hiszen tisztelegve az író előtt palóc mintás egyenfelsőben szerepeltek.
Az a fekete folt című novellát a Rozsnyói Református Közösség Alapiskolájának a tanulói választották. Az akol helyén marad egy fekete folt. Ez a folt egy szégyenfolt Olej lelkén, mely soha el nem tűnik.
A kis csizmák novellát a feledi Szombathy Viktor Alapiskola tanulói mutatták be. Bizi József kőkeresztet állított a temetőben, amibe beleütött a mennykő. Mint kiderült, Bizi apó fösvény, gőgös volt és uzsorából szedte meg magát. Istent akarva kiengesztelni jót tett egy mezítlábas gyerekkel, hazavitte. Szenzációs véget választottak a darabnak, s a Halott Pénz-zel élt együtt Mikszáth műve a színpadon: a szereplők a Amikor feladnád című dalt énekelték.
A Ki a gyilkos? című novellát dolgozták fel a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanulói. Murzu, a kis öleb gyilkosának a nyomára bukkantak. A szereplők az előadás előtt bemutatkoztak, s a gyerekközönség kacajából már tudni lehetett, hogy itt Murzu lesz a főszereplő.
A gózoni Szűz Mária novellát a Sajógömöri Alapiskola diákjai és felkészítői választották. A bemutatójuk elején ízelítőt adtak abból, hogyan elemezték a novellát, hogy a falusiak mennyire ragaszkodnak a babonákhoz, hiedelmekhez. Megismerkedtek a népies szófordulatokkal, a régies megszólításokkal, azzal, hogyan zajlik a búcsúi körmenet, mik a kellékei. A novella morális üzenete, az isteni igazságszolgáltatás is világossá vált.
A király kibékülése című novellát mutatták be a füleki Koháry II. István Alapiskola növendékei. Arra keresték a választ, hogy Mátyás király miért haragudott meg Koháry Istvánra. A tanulók több közmondást is beleszőttek a bemutatójukba.
A Bagi uram frakkban című novella a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola tanulói által elevenedett meg. A gyerek úgy fogalmazták meg a tanulságot, hogy a társadalmi szint az emberek valódi jellemére nincs hatással. Ötletes megoldással váltakoztak a helyszínek és a díszlet is.
A néhai bárány novellát a pelsőci Dénes György Alapiskola tanulói választották. Itt is, mint a többi novellában keveredik a romantika a realizmussal. A balladai, népmesei elemek hűen megjelennek, s megismerhetjük a falu embereit is.
Mikszáth minden bizonnyal azért tudott ilyen tökéletes képet alkotni a falusiakról, mert lelkileg azonosult velük. Ez igazolja írói nagyságát, amellyel ezen a délelőttön több száz gömöri és nógrádi diák ismerkedett meg.
A szakmai nap szeretetvendégséggel és a projektcsapatok és mentoraik megjutalmazásával ért véget. Köszönetet mondtak a TMRG segítőkész tanárainak és diákjainak, a támogatóknak: Tankó Lászlónak, Palkovics Tibornak, akik e napon a résztvevők ellátásáról gondoskodtak, az ízletes ebéd elkészítőinek, a feledi Mihály Pékségnek a foszlós kenyérért, az SZK Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kulturális Alapja támogatásáért.
A csapatok emléklapot, Mikszáth műveinek egy csomagját, a felkészítő pedagógusok Mikszáth Kálmánné visszaemlékezéseinek gyűjteményét vehették kézbe.
Jövőre a hős lelkű költőre, Petőfi Sándorra emlékeznek majd születésének 200. évfordulója alkalmából. Úgy szeretnék megünnepelni a költő géniuszát, hogy sok-sok embernek közvetítsék üzeneteit.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
