Bogár Valéria és Skaliczky Andrea dunaújvárosi íjásszal (Fotó: Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub)

A történelmi íjászat egyre népszerűbb látványos sport. A versenyek hangulata, a korhű, történelmi jellegű ruhák világa könnyen rabul ejti a nézőket, leendő íjászokat.

Sokak számára jelenti a szabadidő hasznos, kellemes eltöltését. Vannak, akiknek egyfajta időutazás a régi korokba, másoknak a hagyományok, a honfoglaló magyarság hadi tudományának ápolása, bemutatása. Van, akinek a kísérleti régészet egy szelete, tudomány. Van, akinek egyfajta szellemiség, életforma. Van, aki a jó társaság, a vidám cimborák miatt fog történelmi íjat a kezébe és van, akinek csupán az íjászsport egy ágát jelenti.

A Magyar Íjászszövetség keretén belül 2000-óta létezik történelmi íjász szakág, ahol eleinte csak két íjkategóriában lehetett versenyezni (történelmi hosszúíj, és pusztai merevszarvú reflexíj) melyek paraméterei pontosan rögzítve voltak. Az évek során, ahogy terjedt a történelmi íjászat és egyre több íjkészítő mester munkái kerültek forgalomba, úgy lazultak az íjak formájával kapcsolatos megkötések és bővültek a kategóriák. A mai napig követelmény a céllövő heggyel ellátott, madártollazatú fa nyílvessző. Az évek során 3 komolyabb szabálymódosítás volt, hogy folyamatosan lépést lehessen tartani a történelmi íjászat fejlődésével.

2011-ben a Nemzetközi Íjászszövetség felvette külön szakágként a történelmi íjászatot, és rendez nemzetközi versenyeket és Európa-bajnokságokat, a történelmi íjászoknak is lehetőséget teremtve komolyabb nemzetközi versenyzésre.

Az utóbbi években Európa- és Ázsia-szerte akármi is motiválja a történelmi íjászokat, valamennyiük elsődleges célja mégis az, hogy nyilaik a cél közepébe csapódjanak. A történelmi íjászat sport és hagyományőrzés.

Bogár Péter mellett Szathmáry István tatai és Rácz Attila dunaújvárosi íjászok (Fotó: Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub)

A Magyar Íjászszövetség Történelmi Szakága a közelmúltban rendezte meg a  Magyar Történelmi Íjász Távlövő Országos Bajnokságot a kiskundorozsmai (Szeged városrésze) íjászpályán.

 A marcelházi Bogár Péter és Valéria házaspár és egyben a Fekete Sólyom vezetői ezúttal magyar nemzeti színekben indultak a magyar bajnokságon és vívták ki a magyar országos távlövő bajnok címet.

Az íjászklub vezetői több éves barátságot ápolnak Dinnyés Gyulával, a kiskunfélegyházi Turul Koppány Íjászegyesület vezetőjével, akinek segítségével kiváltották a magyar versenyengedélyt.

Bogár Péter a korlátlan fonterejű modern íjak kategóriájában új országos rekordot állított fel (Fotó: Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub)

A versenyen 4 kategóriában és 2 fonterő korlátozásban mérhették össze tudásukat a versenyzők.  A szervezők ellenőrizték a felszereléseket és ügyeltek a szabályok betartására is.

Köztudott, hogy a Bogár házaspár a korlátlan fonterejű (51 font feletti) íjak szerelmesei, így ebben a kategóriában álltak lővonalhoz. Lányukat, Bogár Fruzsinát indították az 50 alatti kategóriákban, aki élete első távlövő versenyén vett részt, s az 50 font alatti természetes anyagú íjak kategóriában 3. helyet, míg az 50 font alatti modern anyagú íjak kategóriában a 4. helyet szerezte meg.

Bogár Péter a korlátlan fonterejű modern íjak kategóriájában új országos rekordot állított fel és egyben az idei bajnokságon a legnagyobb távot lőtte, így egy névre szóló íjászinget is kapott, rajta a lőtt távolsággal (490 m). A korlátlan 51 fonterejű természetes anyagú íjak kategóriában a 2. helyet szerezte meg. Bogár Valéria ugyanebben a kategóriában győzött 364 méteres lövéssel, valamint a korlátlan 51 erejű természetes anyagú íjak kategóriában is első helyen végzett.

A Bogár család méltón képviselte a Fekete Sólyom Íjászklubot (Fotó: Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub)

„Az időjárás nem kedvezett a versenyzőknek, hiszen igen erős szél fújt, mely nagyban befolyásolta a versenyzést. Ilyenkor nehezebb és kisebb tollazatú vesszőket érdemes használni, valamint rátartani, vagyis a széllel szembe egy kicsit odébb kell vinni az íjat, mint ahová célozni szeretnének, így a szélerőt segítségül lehet hívni. A szél jelentősen befolyásolta az eredményeket, de aki jól felkészült, annak teljesíthetők voltak a feladatok. Egyre több íjász próbálja ki ebben is magát, és több egyesület is népszerűsíti és maguk is szerveznek hasonló versenyeket. Azért érdemes íjászattal foglalkozni, mert az visszaadja a gyerekkort, vagyis a játékot, a szabadság érzését, az együttlétet, a barátságot és a versenyszellemet – nyilatkozta a Fekete Sólyom Íjászklub vezetője, Bogár Valéria.

A házaspár újabb célokat tűzött ki maga elé, a korlátlan fonterejű íjak további kategóriájában, mint a vadászíj és Long bow is tökéletesíteni szeretnék a tudásukat.

(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)