Mátraverebély–Szentkút búcsújáróhely a szlovák–magyar határ mentén, különféle nemzetek és nemzetiségek találkozási pontján helyezkedik el. A festői környezetben elterülő nemzeti kegyhely a vallási kultúra sokféle megnyilatkozásának ad teret. A hitünk erősítése mellett az erdei környezet a lelki megbékélést és a kikapcsolódást is szolgálja.
A legenda szerint Szent László lovának patkója fakasztotta a forrást. A 18. század elején lejegyzett szájhagyomány alapján az 1100-as évek közepén egy verebélyi pásztor néma gyermeke ivott az erdei tisztáson talált forrásból. Miután ivott a vizéből, elkezdett beszélni. A csodát a Szűzanyának tulajdonították. Ezért is nevezték el a forrást és a helyet Szentkútnak.
Mindamellett a kút felett 1701. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén a zarándokok előtt megnyílt az égbolt, s a Szűzanya alakját láttak feltűnni.
Ez az esemény is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti kegyhely legjelentősebb zarándoknapja Mária mennybemenetelének napja (augusztus 15.) lett. Ez az esemény jelenik meg a bazilika mennyezetén.
A 18. század elején épült fel az első kőkápolna. Almásy János Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából 1758-ban kezdték el építeni a mai kegytemplomot. A templomhoz kolostor is épült.
A szentélyben található a copf stílusú barokk kegyoltár, melynek központi eleme az ölében a gyermek Jézust tartó Szűzanya kegyszobra. A falakat csodás freskók díszítik. A kegytemplom vitrázsablakai pedig Árpád-házi szentjeinket ábrázolják.
A bazilikához szorosan hozzátartozik a szabadtéri oltár. Az elmúlt évtizedben míves mozaikkompozícióval díszítették az oltártér falait. Vele szemben találjuk a lourdes-i barlangot. A barlangnyílás belső falain hálatáblák sokasága látható. Az erdős részen alakították ki a keresztutat.
Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban Mátraverebély–Szentkutat, Magyarország legjelentősebb római katolikus búcsújáróhelyét nemzeti kegyhellyé nyilvánította.
A kegyhely életében kezdettől fogva központi helyet foglal el a bűnbocsánat szentsége. Az itt szolgáló ferences szerzetesek lelkipásztori munkájának ma is legfontosabb küldetése az állandó gyónási lehetőség biztosítása.
A nemzeti kegyhelyet számos felvidéki katolikus hívő és keresztyén testvér keresi fel az év teljes időszakában. A hitet erősítő alkalmak mellett akár a családi pihenésnek, a közös gondolkodásnak, elmélyülésnek is megfelelő színtere.
A szerző felvételei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
