A Szent László-templom Nyitra belvárosában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Szent László királyunk több szállal is kötődik Nyitra városához. Itt volt a dukátus – hercegsége – székhelye. Uralkodóként 1095-ben itt hunyt el.

Szent  László kultusza mindig is erősen jelen volt a városban. Így nem csoda, hogy több képzőművészeti alkotáson is megjelenik alakja. A nyitrai várban található Szent Emmerám-székesegyház oltárán szobra látható, a püspöki palota bejárata felett pedig reliefen köszön vissza a lovagkirály.

A templom és kolostor, valamint a gimnázium épülete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese több szakaszban épült. A vallásos iskolarendként ismert piarista rend abból a célból jött 1698-ban Nyitrára, hogy a szegény gyermekeknek megfelelő taníttatást és művelődést biztosítson. A rend három évvel később rakta le a kolostor alapkövét. A piarista kolostor fokozatosan, a barokk Szent László-templom kiépítésének közreműködésével jött létre.

A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első templomot.

A parkban lévő homokkő szobrok egy része (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Amikor Nemcsényi Adolf rektor részére elegendő pénz állt rendelkezésre, a templomot elbontatta és 1742-ben elkezdte a ma is látható kéttornyú templom építését. 1759-ben az egész épületegyüttes leégett. Mivel elegendő anyagi forrás állt rendelkezésre, kijavítása és kibővítése azonnal el is kezdődött. A templomot Fuchs Ferenc nyitrai püspök szentelte fel 1789-ben.

Az épületegyüttes uralja az Alsóváros látképét. 1701–1702-ben épült meg az épületegyüttes piarista kolostorként szolgáló, a szerzetesek számára kialakított része. A kolostor kétszintes, részben alagsorral ellátott.

A templom előtti tér szobrai (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az épület a főtér felől két fő- és a két oldalsó bejáraton keresztül közelíthető meg. Szárnyai egy belső udvart fognak közre.

A kora barokk Szent László-templom a kolostor közepén helyezkedik el. A templom homlokzatát két monumentális, égbetörő rézsisakkal ellátott oldaltorony szegélyezi. A déli torony három új haranggal van ellátva az 1928-as évből, viszont a legrégebbi harang az 1429-es évből származik.

A templom felé forduló kereszt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A templom belső díszítéséről az 1750-ből származó nagyméretű baldachin típusú oltár gondoskodik. A főoltáron kívül itt további hat páros oldalsó oltár is található. A porosz eredetű boltozatokon a piarista rend művészeinek késő barokk falfestményei láthatók.

Az 1940-es év után további, Nyitra történelméből kiragadott jeleneteket ábrázoló freskódíszítményekkel bővítették azokat. Szerzőjük a nyitrai Edmund Massani képzőművész. A templomfalak festményein a Pribina-templom, Szent Cirill és Metód Nagy-Morva Birodalomba való érkezése és a város újabb kori történelméből vett részlet – a nyitrai első három szlovák püspök látható.

A templom főoltára (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A Szent László-templom a megyeközpontú város egyik legdominánsabb épülete és egyúttal Nyitra és környéke legnagyobb katolikus temploma is.

A templom előtti kis parkban barokk szobrok másolatai találhatóak, többek között a 12 apostol, Jézus Krisztus és az úgynevezett kis kálvária szoborcsoport homokkőből készült szobrai.

Az egyik oldalsó oltár (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az épületegyüttesben több mint kétszáz éven át, 1698-től 1919-ig működtették a piaristák az iskolájukat. Az utolsó két évtizedben Szent László Király Gimnázium volt  a neve. Az impériumváltást követően szlovák nyelvű gimnáziumként működött tovább. Jelenleg is szlovák nyelvű piarista gimnáziumnak ad otthont.

A Szent László-templom falai között tartják meg a Szent László-emlékmisét, melyre a hagyományokat követve július utolsó hétvégéjén kerül sor a szűkebb és távolabbi környék hívő magyar közösségeinek a jelenlétében.

A város domináns épülete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)