Életének 98. évében Rómában elhunyt Jozef Tomko bíboros. Halálhíréről a TASR hírügynökséget a Szlovák Püspöki Konferencia sajtóosztálya tájékoztatta.
„Szívünkben fájdalommal és egyben reménnyel a feltámadásra értesítjük, hogy 2022. augusztus 8-án Rómában a kora reggeli órákban legközelebbi társai körében adta át nemes lelkét az Úrnak Őeminenciája Jozef Tomko bíboros” – közölték.
A római temetési szertartásokról és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban való temetésről a Szlovák Püspöki Konferencia a közeljövőben ad további tájékoztatást. A TASR ebből az alkalomból közölte a bíboros, a Népek Evangelizációja Kongregációjának prefektusa, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnöke életútját.
Jozef Tomko 1924. március 11-én született a Homonnai járásban, Udva községben. A pozsonyi Szlovák Egyetem Római Katolikus Fakultásán kezdte tanulmányait az 1943/1944-es tanévben. 1945-ben Jozef Čársky kassai püspök Rómába küldte tanulmányai folytatására. A Nepomuki Szent János Pápai Kollégium után a római Pápai Lateráni Egyetem hallgatója volt.
1948 után nem térhetett vissza hazájába, 1949. március 12-én Rómában szentelték pappá. Az 1950–1965-ös időszakban a Nepomuki Szent János Pápai Kollégium rektorhelyetteseként és gazdasági vezetőjeként tevékenykedett, miközben folytatta tanulmányait a Pápai Lateráni Egyetemen és a Gregoriana Pápai Egyetemen.
1959-ben kezdeményezője volt a római Pápai Szlovák Szent Cirill és Metód Intézet létrehozásának, mely a papképzés mellett a külföldön élő szlovákság vallási és kulturális központja.
A 2. vatikáni zsinat (1962–1965) idején a vallásoktatási kérdések tanácsadójaként dolgozott. II. János Pál pápa 1979. július 12-én kinevezte a Püspöki Szinódus címzetes érsekévé és főtitkárává.
1985-ben a Népek Evangelizációja Kongregációjának prefektusává és bíborossá nevezték ki. Miután 2001-ben lemondott a Népek Evangelizációja Kongregációjának prefektusi posztjáról, a pápa kinevezte a Vatikán héttagú bíborosi testületének tagjává és egyúttal beválasztották a Vatikáni Bank felügyelőtanácsának tagjai közé. 2001. október 23-tól 2007 október elsejéig a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnöke volt.
Szlovákiába csak 1968-ban térhetett vissza, ám az úgynevezett normalizáció idején folytatódott kényszerű számkivetettsége egészen 1989-ig. A Szlovák Nemzeti Tanács 1991. április 21-i ülésén tett felszólalása történelmi jelentőségű volt.
Mindezen túl gazdag irodalmi tevékenységet is folytatott, számos vallástörténeti publikációja mellett angol nyelven is megjelent Cirill és Metód szlovák katolicizmus történetében vállalt szerepéről szóló műve, de több könyvet írt a különböző világrészeken tett missziós útjairól is.
2002-ben Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök a Fehér Kettős Kereszt Érdemrend I. fokozatával tüntette ki.
(NZS/Felvidék.ma/TASR)
