Sokféle névvel illették, volt a kenyér ünnepe és a Népköztársaság Alkotmányának ünnepe is. Bárhogy is próbálták azonban a „merjünk senkik lenni” jegyében elnyomni, augusztus huszadika mégis – mindig, mindörökre – azt üzeni: bárhogy rajzolják is éppen a határokat tolvaj kezek, ezeréves államiságunk folytonossága megkérdőjelezhetetlen, van mire építenünk, van mire büszkének lennünk. Ez a mai nap erről szól – az anyaországban, az elszakított országrészekben és mindenütt a világon, ahol csak magyarok élnek. Isten éltessen, Magyarország!
Kassai megemlékezés Szent István királyra
Mint minden évben, Kassán az idén is megemlékeztek államalapítónkról, Szent István királyról. Augusztus 22-én megrendezték a MaJel Rovás központban az ünnepséget, aminek, mint mindig fő szervezője Buday Ernő, a Szent István Társulás elnöke volt. Buday Ernő egész életében fáradhatatlanul törekedett a jó célokért a magyarság érdekében Kassa városában.
A műsorvezető, Ivanecky Maria a Magyar Himnusz eléneklése és egy ima után köszöntötte az összegyűlt közönséget. Elsőnek Magyarország Kassai Főkonzulátusáról Kanyár Gyöngyi és Barta Zsófia konzulasszonyt, majd Nosov Roland görögkatolikus káplán urat, aki megáldotta a nemzeti szalaggal díszített kenyeret, amit aztán az Őszirózsa csoport tagjai Tóth Éva és Ballók Borbála felkínálták az összegyűlt vendégeknek.
A műsorvezető még köszöntötte dr. Novotny Viliam idegsebészt és dr. Juhász János ügyvéd urat, akik egyben az ünnepség támogatói is voltak. Továbbá köszöntötte még Balassa Zoltán kassai helytörténészt és újságírót, aki az idén Magyar Örökség-díjat kap Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián.
Az Őszirózsa hagyományőrző énekcsoport szép programmal szórakoztatta a közönséget. Elhangzottak egyházi énekek és népdalok, szép verseket is hallhatunk Tóth Éva és Béres Viktor előadásából. Zenekíséretet nyújtott Füleky Ervin Őszirózsa tag.
A műsor további részében díszokleveleket osztottak ki olyan egyéneknek, akik sokat tettek a magyarság, és Kassa város kulturális életében és egyéb téren. A kitüntetésben az alábbi személyek részesültek: Gris Emese Diána volt főkonzulasszony, aki 2018-2022 között sikeresen töltötte be diplomáciai munkáját Kassán. További kitüntetett volt Hajdu Mária, aki kimagasló levéltári munkában ért el sikeres eredményeket. Betegsége miatt nem vehette át az oklevelet. Harmadik kitüntetett Pásztor Péter építész tanár és tervező volt, aki templomokat, tornatermeket és számos épületeket tervezett, úgyszintén nem vette át az oklevelet, mivel nem tartózkodott Kassán.
További kitüntetést kapott a kassai cserkészcsapat, amelynek ma is 45 tagja van. Az oklevelet Kukoricás Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kassai Cserkészcsapat alapító tagja vette át. További kitüntetett Simon Ernő volt, aki pedagógiai foglalkozása mellett a Csemadokban, a Csermely kórusban, ünnepségek megszervezésében volt páratlan és utánozhatatlan. Tagja az Őszirózsa csoportnak és a Szent István társulás alelnöke.
Buday Ernő, a Szent István Társulás elnöke az utolsó kitüntetett, aki egyben az ünnepség fő szervezője is volt. Sokszínű társadalmi tevékenységét nehéz volna röviden ecsetelni. Élete során a Kassai Városházán, mint alfőpolgármester számtalan olyan szervezési munkában vett részt, amelyek segítették Kassa város szakmai, gazdasági és kulturális felemelkedését és növekedését.
Több testvérvárosi és partneri kapcsolatot hozott létre Magyarországgal is. Az idén ünnepelte 8O. születésnapját. Sokáig éltesse az Isten. Az elismerő okleveleket Kanyár Gyöngyi és Barta Zsófia nagykövet asszony, Buday Ernő a Szent István Társulás elnöke és Göőz László, a Bocskay Keresztyén Társaság elnöke adta át. Az ünnepség utolsó pontja az uzsonna volt. A finom gulyás és az üdítők fogyasztása közben kellemesen elszórakoztak az összegyűlt vendégek.
Mindenkire szálljon Isten áldása.
Tóth Éva Kassa
A prágai magyarok ünnepe
Augusztus 21-én a prágai Szent Henrik- és Szent Kunigunda-templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztünk meg államalapító Szent István királyunkról. A szentmise elején Balga Zoltán atya megáldotta a felújított Szent István-szobrot, majd a szentmise végén az új kenyeret. Szent István király a XIX. században készült szobra Opaváról egy évvel ezelőtt került közösségünkbe, melyet a hívek és Magyarország Kormánya támogatásával sikerült restaurálni. A szobor itt marad közöttünk és velünk Prágában, hogy a nehéz időkben és örömökben egyaránt emlékeztessen: a diaszpórában élő magyarokként is hűen kell ápolni a Szent István-i hagyatékot. (Fajd János)
Kicsi Hang-koncerttel zárult a nagykaposiak Szent István-programsorozata
Nagykaposon immár harmadik éve többnapos programsorozat keretében emlékeznek meg államalapító István királyunkról. A rendezvény rendszerint sokszínű, a szervezők igyekeznek valamennyi generáció számára értéket közvetíteni.
Idén augusztus 19-22. között valósultak meg a Szent István-napi programok több helyszínen, a keleti régióban az egyik legjelentősebb ünnepi megemlékezésként. Az ünnepet a Magyar Közösségi Házban nyitották és zárták egy-egy rendezvénnyel.
Augusztus 19-én „kovászműhely” keretében Ung-vidék asszonyai a Püspökladányi Kovászolók csapatának iránymutatásával elkészítették és a Magyar Közösségi Ház kemencéjében kisütötték Nagykapos kenyereit. A dolgos asszonyok gondoltak a délután érkező gyermekcsapatra is, finomabbnál finomabb sós és édes kovászolt péksüteményeket készítettek a gyerekeknek. Kézműves műhelyek (szövés, nemezelés, makramé, gyöngyfűzés) és gyerekfoglalkozások várták az érdeklődőket az intézmény munkatársainak és a nagykaposi magyar óvodák pedagógusainak vezetésével. Az aznapi programokat a Komócsa Néptáncegyüttes gyermek és felnőtt táncháza zárta.
Az augusztus 20-ai ünnepi megemlékezés szentmisével kezdődött a nagykaposi római katolikus templomban, a misét dr. Száraz János esperesplébános celebrálta. Az ünnepi szónok Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János volt, aki beszédében kiemelte Szent István keresztény országunkért tett érdemeit, s követendő példaként állította elénk, aki felemelte a nemzetet a kor színvonalára. Az államtitkár úr beszédét követően a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték Nagykapos kenyereit. A templomi megemlékezés során közreműködött az Erdélyi János Vegyeskar és a 6. számú Mécs László cserkészcsapat.
Az est Szent István szobrának koszorúzásával folytatódott, majd a városháza nagytermében kultúrműsor gazdagította a rendezvény programját. Felléptek a helyi Zsenge Komócsa és Komócsa néptáncosai. Az est vendégelőadói a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházból érkeztek. Munkácsi Anita és Nagyidai Gergő énekes verses összeállítással szórakoztatták az Ung-vidéki közönséget. A műsort követően mindenki megkóstolhatta Nagykapos új kenyereit.
Az előző napi viharjelzés miatt másnap, 21-én vasárnap került sor a tervezett ünnepi tűzijátékra a szomszédos Kaposkelecsény településen. Augusztus 22-én a Kicsi Hang verséneklő együttes volt az utolsó fellépője a 4 napos rendezvénynek. Menyhárt József és Borbély Katalin klasszikus és kortárs, anyaországi és felvidéki költők megzenésített verseivel nyűgözte le a helyi közönséget. József Attila, Ady, Radnóti, Weöres Sándor versei mind-mind helyet kaptak a felvidéki együttes műsorában. (Vályi Edit)
Szent István ünnepe Perbetén
A Csemadok Perbetei Alapszervezete a Rákóczi Szövetség társszervezésében Szent István királyra emlékezve ünnepséget tartott augusztus 20-án. Perbete község, az egyházak, az oktatási intézmények, valamint a faluban tevékenykedő társadalmi szervezetek képviselői, és a falu lakossága közösen ünnepelt. Az ünnepi délután szentmisével kezdődött a Szentháromság római katolikus templomban. Ezt követően főtisztelendő Mgr. Hutár Márk perbetei plébániai kormányzó, valamint nagytiszteletű ThDr. Erdélyi Zoltán református lelkipásztor megszentelte és megáldotta az új kenyeret, amelyet a Napraforgó Néptáncegyüttes kiscsoportjának tagjai kínáltak a résztvevőknek.
Az ünnepség a templom melletti Millenniumi parkban folytatódott Szent István király szobránál, amelyet 2015-ben készített Lebó Ferenc győri szobrászművész. Elsőként a Szózat hangzott el az Árvalányhaj Népdalkör előadásában, majd Lacza Anikó szavalta Reviczky Gyula Szent István napján című költeményét. Dr. Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke beszédében kiemelte, hogy Szent István győzelmének köszönhetően elmondhatjuk, hogy „ma is létezünk 15 millióan ezen a Földön, akik együtt gondolkodunk és érezzük azt, hogy összetartozunk.” Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai furcsa világban olyan gondolkodás nyert teret, amelynek „értékrendjében csak az egyénen, csak az örömszerzésen és csak a fogyasztói társadalmon van a hangsúly, és a hitet, a közösséget megpróbálja elvetni. A mi konzervatív és magyar örökségünk teljesen más. Jelentőséget tulajdonít az Istennek, jelentőséget tulajdonít a nemzetnek, a közösségnek, a gyülekezetnek, a házasságnak és a családnak.”
Hangsúlyozta, hogy a becsület „olyan érték, látásmód, amely 1000 éve megtart bennünket, ami a keresztény kultúrában, a magyar történelemben és a hagyományainkban gyökerezik.” Végül kitért arra is, mennyire fontos, hogy „olyan emberek vezessenek bennünket, akik hitelesek és van tartásuk, akik stratégiában tudnak gondolkodni, mint Szent István király.”
Az ünnepi szónok után az Árvalányhaj Népdalkör előadásában felhangzott az ősi moldvai népdal:
Ó, Szent István dicsértessél,
Menny és földön tiszteltessél,
De főképpen nálunk ma,
Mint hazánk fő oszlopa.
A községi önkormányzat nevében Zsitva Norbert polgármester koszorút helyezett el Szent István szobránál. Az egyházak, oktatási intézmények és társadalmi szervezetek képviselői is koszorúval emlékeztek államalkotó királyunkra. Tárnok Katalin, a Csemadok Perbetei Alapszervezetének elnöke a „Ki szívét osztja szét” című dalt adta elő. Az ünnep nemzeti imádságunk, a Himnusz közös eléneklésével zárult. Kísérőprogramként ezután az érdeklődők megtekinthették az egykori katolikus iskolában található állandó néprajzi kiállítást. (Tárnok Katalin)
A „Felvidéki magyarok litániája” előadással tisztelegtek Szent István király emléke előtt
A Csemadok Nánai Alapszervezete és a nánai egyházközösség szervezésében került sor az ünnepi megemlékezésre a Szent Vendel-templomban.
Dániel Erzsébet, a rendezvény háziasszonya üdvözölte a vendégeket, majd Fóthy Zoltán, a párkányi körzet esperese méltatta az apostoli királyt, aki ezer év távlatából is időszerű üzenetekkel szól a kor emberéhez. Köszöntötte Boráros Imre Kossuth-díjas színművészt, a Komáromi Jókai Színház örökös tagját, művészeti munkatársát, Petrécs Annát és Apagyi László zenei munkatársat.
Fóthy atya külön köszönetet mondott Boráros Imrének, amiért sokrétű tevékenysége mellett, a felvidéki Mária Rádió önkénteseként művészi módon tolmácsolja az ő írásait, melyeket napi gondolatokként sugároz a rádió. Megköszönte a projekt eszmei megalkotójának, Apagyi Lászlónak a szövegek rögzítését, melyet ugyancsak önkéntes szolgálatban végez.
Az emlékező közönséggel megtelt a nánai Szent Vendel-templom. A helyiek mellé érkeztek vendégek a Duna túlpartjáról is, köztük Prokopp Mária művészettörténész, Romanek Etelka, Komárom-Esztergom megye önkormányzatának alelnöke, Pálmai Árpád egyházzenész, az Esztergom és Vidéke kulturális folyóirat munkatársa, Szabó Lászlóné, valamint Farkas Iván megyei képviselő.
Boráros Imre verses-zenés irodalmi előadása, a „Felvidéki magyarok litániája”, a keresztény értékekről, a nemzeti öntudatról, hitről, anyanyelvről és az anyaországtól elszakított magyarság megmaradásáról szólt. Többek között elhangzottak Gál Sándor, Gágyor József, Mécs László, Gyüre Lajos és Gyurcsó István felvidéki magyar költők versei.
Az előadott versek szociografikus hitelességgel mutatták be a felvidéki magyar sorsot, és mély humanizmust, a kitaszítottak iránti együttérzést, az Istenbe vetett hitet, a nemzet és az anyanyelv iránti féltést és szeretetet tolmácsolták Boráros Imre művészi előadásában.
Végezetül Pálmai Árpád esztergomi egyházzenész Teremtőt és István királyt dicsérő énekét hallhatták az emlékezők. A nemzeti imádság és a „Boldogasszony Anyánk” című ősi magyar himnusz közös eléneklésével zárult az ünnep.
A szeretetlakomán Molnár Dezső, Nána polgármestere mondott pohárköszöntőt. A rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg. (Berényi Kornélia)
Feketenyéken szentmisével emlékezetek I. Szent István királyunkra
A Csemadok-alapszervezet és az önkormányzat Feketenyéken szentmisével emlékezett Szent István királyunkra, melyet dr. Szlávik Antal atya mutatott be. A mise után a templom mögötti emlékműnél az ünnepi beszédet és szavalatot követte a koszorúzás.
A községi képviselő-testület nevében koszorút helyezett el Csady Zsuzsa polgármester, valamint a helyi iskola, óvoda, egyháztanács, a Szövetség és a nyugdíjasklub képviselői.
A Csemadok OT, TV és helyi szervezete nevében koszorúzott Losonszky Margit, a szervezet elnöke és a vezetőség tagjai. Az ünnepséget a Himnusz közös éneklése zárta.(LM)
Hol vagy István király?
Az előző évek hagyományai, valamint a tavaly kivételesen jól sikerült „Szent István-i” rendezvény visszajelzései alapján, a Szövetség Nagykürtösi MKP platformjának elnöksége, közösen a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányával, idén is megrendezte a nagycsalomjai parkban államalapító Szent István királyunk ünnepét. A múlt évben kitűzött célunk, hogy a parkban állítsuk fel Szent István királyunk fából faragott szobrát, és egy emelkedett hangulatú rendezvénnyel adózzunk emléke előtt, minden tekintetben megvalósult.
A platform járási elnökének, és az őt támogató elnökség kiváló, összehangolt munkájának köszönhetően nemcsak az anyagi hátterét teremtették meg az ünnepségnek, a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alapnak köszönhetően, hanem egy olyan kiváló szobrász, mint a Szepsiben élő Lukács János erkölcsi és szakmai támogatását is megnyerték.
Lukács János már számtalan alkalommal bizonyította rátermettségét egy ilyen szobor elkészítéséhez. Néhány évvel korábban, egy kiállítás erejéig már Ipolynyéken is megismerhették munkáit egy uniós program keretén belül. A szobor elkészítéséhez, a korabeli, honfoglalás kori motívumok szoborra való kifaragásához a művész egy helyi fafaragót, Hrubík Bélát kérte fel, aki ennek a felkérésnek örömmel eleget tett. A szobor, a helyi Csemadok-tagok és a községi hivatal alkalmazottjainak és polgármestere munkájának köszönhetően méltó helyre, a nagycsalomjai park mértani közepére került, melyet Parák József, püspöki helynök szentelt fel, Dráfi Mátyás érdemes művész szavalata, és Lőrincz Sarolta Aranka gyönyörű, Szent Istvánt megidéző szakrális éneke után. A szobor megkoszorúzását követően Jámbor László besztercebányai megyei képviselő osztotta meg gondolatait velünk.
Az ünnepség ezt követően a fedett szabadtéri színpad védelme alatt folytatódott, és így az esős idő ellenére is kiváló hangulatot sugárzott. Régi Anikó konferálása után Berényi József, a Szövetség MKP platformjának országos elnöke, Nagyszombat megye alelnöke mondott beszédet, melyben kiemelte:
„A mai neoliberális tobzódás, ami az Európai Unióban zajlik, kifejezetten káros a hagyományos nemzeti kultúrára épülő közép-európai nemzetállamok fejlődésére, mindennapjaira, gyökereire. Ma ismét ott állunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, hogy harcolnunk kell a kisebbségi jogainkért, az anyanyelvünk érvényesítéséért, a hagyományos kultúránk megvédéséért, mert ezeket az EU liberális irányvonala nem támogatja, sőt, egyenesen felszámolja a folyamatos intézkedéseinek következtében. Számunkra ezért fontos, hogy megőrizzük és betartsuk az István királyunk által felépített életművet és utat, amely a magyar nemzet megmaradását, gyarapodását, a kereszténységünk, hitünk megélését jelenti.”
Ezt követően a Magyarok kenyere országos program búzaösszeöntésének ceremóniája következett az itteni magyar gazdák közreműködésével, Gömöry Lóránt és Bojti Beáta agrármérnökök szervezésében, amelyet a Szlovákiai Agrárkamara is támogatott, s melynek fényét Dráfi Mátyás, Lőrinc Sarolta Aranka, valamint a lukanényei citeraegyüttes előadása emelte. A műsort és ezt a gyönyörű napot a budapesti Rátonyi Róbert Színház művészeinek, Baranyi Annamáriának és Pesák Ádámnak a lélekemelő előadása zárta. Az ország egyik legkisebb régiójának magyarsága méltó módon emlékezett az államalapításra, Szent István királyunkra, és ismét megmutatták, hogy a magyarság ereje nem a létszámtól függ, hanem az elkötelezettségtől és az elhivatottságtól, a szülőföld feltétel nélküli szeretetétől.
Az Isten azokat a hívőit is szereti, akik kevesen vannak, csak meg kell találnunk őt az apró csodákban, amelyek eljövetelét és jelenlétét idézik. Így volt ez akkor is, amikor a Szent István szobrának megérkezését követően, ebben a kis régióban is eleredt az életet adó eső, melynek hónapok óta híján voltunk. Ha nem hiszünk abban, hogy vannak csodák, nem hiszünk Isten létezésében sem. Ismét együtt voltunk, ismét bizonyítottunk, hogy jó volt magyarnak lenni Nagycsalomján, a Palócföld szívében, a szülőföldünkön. (Hrubík Béla)
Ünnepi emlékezés Lekenye községben
Lekenye szervezésében augusztus 19-én és 20-án megrendezték a „Hagyatékunk a létünk” rendezvénysorozatot.
Pénteken este Tibában a néhai Takács József tiszteletére emléktáblát avattak és az emlékiratainak bemutatójára került sor.
Az emlékünnepség ötletgazdája Bereczné Jobbágy Borbála tibai lakos volt. Ő hívta fel a község vezetőinek a figyelmét az egykori matematikusra. A Károly Egyetemen folytatott tanulmányai és több főiskolán és egyetemen való tanítása mellett kitért Takács József történelmi és irodalmi témájú munkáira, valamint híres emberekkel való kapcsolataira is. Lekenye képviselő-testülete a javaslatra jóváhagyta néhai Takács József emlékére egy ünnepség megszervezését.(MT) Tudósításunk az eseményről ITT olvasható.
Szent István király ünnepe a pozsonyi koronázódómban
Idén is hagyományosan több száz hívő, pozsonyi, környékbeli, közelebbi és távolabbi egyházközségből érkezett zarándok részvétele mellett tartották meg Szent István királyunk ünnepét szombaton délután öt órai kezdettel a pozsonyi Szent Márton-dómban.
Az ünnepi mise főcelebránsa Fábry Kornél atya, a 2021-es 52. Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára, a magyarországi Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója volt.
Az ünnepi bevonulás előtt rövid imát mondtak el, majd orgonajáték hangzott fel Kováts Péter orgonaművész közreműködésével.
A szentmise elején Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyarok lelkipásztora köszöntötte a már nem először visszatérő kedves vendéget, Kornél atyát Budapestről. Kornél atya elmondása szerint örömmel jött ismét Pozsonyba, hiszen szívén viseli a Kárpát-medencei, így a felvidéki magyar katolikus testvérek sorsát is. Homíliájában tíz pontba szedte a Szent István-i intelmeket, s elemezte azokat.
Kiemelte, hogy milyen fontos a hitünk megtartása, megvallása, ahogy az anyanyelv, a nemzetiség megvallása is, mert ez magyar jövőnk záloga. Márfi Gyula emeritus veszprémi érseket idézte: miszerint szépek a színek egymás mellett, de ha összekeverjük őket, abból csak szürkeség lesz.
Az áldozás alatt felcsendült Kováts Péter orgonaművész előadásában a Győzelemről énekeljen kezdetű ének, az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus himnusza, melynek 4.versszaka így szól: „István király árva népe, te is hajtsd meg homlokod, borulj térdre, szórd elébe minden gondod, bánatod…”
A záró áldás előtt Molnár Tamás atya megköszönte Kornél atya szép, buzdító szavait, továbbá Masicza Róbert csallóközcsütörtöki esperesplébánosnak, ahogy Kozma Péter pozsony-károlyfalui minorita szerzetesnek a koncelebrálást. Az ünnepi áldás után elénekelték a pápai és a magyar himnuszt.
A hívek kivonuláskor újtravalóul kóstolót kaptak a múlt évi budapesti kongresszus díjnyertes süteményéből, mely az „Egy falat mennyország” elnevezést kapta, s a pozsonyi alkalomra is Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester sütötte. (Zilizi Kristóf )
Köbölkúton is megemlékeztek az államalapító Szent István királyról
A köbölkúti Borromeo Szent Károly-templomban került sor a Szent István-napi megemlékezésre, ahol a Csemadok Köbölkúti Alapszervezete mellett működő Irodalmi Színpad és az Asszonykórustartott ünnepi előadást, Kiss Mária nyugalmazott pedagógus felkészítésében.
Az ünnepi szentmisén Puss Sándor atya a homíliában megemlékezett az apostoli királyról és megáldotta az új kenyeret. (BK)
István rendelete alapján épült templomban emlékezett a Csemadok
Hatodik alkalommal szervezte meg a Csemadok Országos Tanácsa, Galántai Területi Választmánya, Deáki Alapszervezete, valamint Deáki község önkormányzata az Országos Szent István Király Ünnepséget a deáki Nagyboldogasszony római katolikus templomban.
Az augusztus 21-ei megemlékezés ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét Mons. Tóth László kanonok, érseki helynök és Nt. Édes Ákos deáki református lelkipásztor szolgálatával. (Tudósításunk az eseményről ITT olvasható (NT).
Ipoly menti palócok felemelő, közös ünnepe Rappon
Nehéz szürke felhők alatt gyülekeztek a Losonc és a gúnyhatár közötti falvak magyarjai Rapp község templomkertjében, hogy egy valóban méltó és meghatóan szép Szent István-napi ünnepet üljenek együtt.
A helyi Csemadok és az önkormányzat szívélyesen invitálta Mucsíny, Terbeléd, Pilís, Kismúlyad, Kalonda és természetesen Rapp jó palócait, a települések polgármestereit.
A rappi maroknyi lelkes csapat – Bozó Angelika, Balogh Róbert, Keszi Jolika, Keszi Béla, Mihály Klára és Árvai Tímea – azon dolgozott sikerrel, hogy a Losonci járás szórványosodó régiójában is megmutassa ez a mikrotérség, van még annyi saját, belső ereje és tüze, amelyet meg kell, hogy lásson a magyarok Istene, és ez éppen elég külső segítség.
Az ünnepi szentmise jelentőségét emelte, hogy a frissen kinevezett, szlovák anyanyelvű helyi plébános átadta a magyar nemzetiségű, losonci Manko Péter atyának a szentmise celebrálását, aki saját, személyes példáján keresztül biztatta a magyar közösséget arra, hogy közösen, előre tekintve szerveződjenek és tartsák egymásban a hitet, magyarságot és az egymás iránti szeretetet.
A szentmisén megszentelésre került az ünnepi kovászos parasztkenyér, amelyet Juhász Marcella készített nagy szeretettel, majd pedig a templomból az ünneplő sereg végigvonult a falu főutcáján, a rappi fiatalokkal, a megszentelt kenyérrel és a felvidéki zászlóval az élen.
A szürkületben messze hangzott az Ipoly völgyében a sávolyi Agócs Sándor tárogatójának öblös hangja, jelezve mindenkinek, hogy voltunk, vagyunk és leszünk.
Ezek után egy hatalmas máglyatűzzel, az összetartozás tüzével folytatódott a közös ünnep a kultúrház udvarán, ahol Gál Veronika, a Csemadok Nógrádi Területi Választmánya elnöke vezetésével a fülekkovácsi asszonykórus adott zenés műsort a tűz fényénél.
Az ünnepség után a helyi kultúrházban Sóki László, Rapp polgármestere és a Csemadok közösen látták vendégül az ünneplőket. Már most elmondhatjuk, hogy az augusztus 20-i kistérségi ünnepség szervezésének joga a rappiakat illeti. Isten áldja meg a munkájukat! (Papp Sándor)
Forró Krisztián: Államalapító királyunk ünnepe a felvidéki magyar újrakezdés napja is
A Szövetség – Magyarok, Nemzetiségek, Régiók párt Füleken tartotta központi Szent István-napi ünnepségét. A helyi városi művelődési központban pénteken este az ünnepi beszédeket követően a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái adtak koncertet. Tudósításunk ITT olvasható (ON).
Isten, család, haza – szoboravatás Nagyabonyban
A Dunaszerdahely tőszomszédságában lévő Nagyabony emlékparkja újabb emlékművel gazdagodott. Augusztus 19-én délután eleredt az eső, s bár mindannyian vártuk az égi áldást, most mégis arra gondoltam, jobb lenne, ha nem esne. Nagyabonyban ugyanis 5 órától ünnepség lesz, államalapító Szent István tiszteletére szobrot avatnak. S láss isteni csodát, az eső a kezdésre elállt.
A szobron lévő felirat: Isten, haza, család, ebben van hit, elköteleződés, áldozatvállalás, ami mind az ember javát szolgálja. (Tudósításunk az eseményről ITT olvasható). (NT)
Magyar állami kitüntetéseket adtak át
A nemzeti ünnep alkalmából Magyarország köztársasági elnöke ismert felvidéki személyiségeket díjazott. Pozsonyban augusztus 19-én Magyarország Pozsonyi Nagykövetségén adták át a magyar állami kitüntetéseket. Pető Tibor nagykövet beszédében kiemelte: nemcsak az eddigi munkájuk elismerése ez, hanem ösztönzés arra is, hogy folytassák a magyar közösségért végzett nemes munkát. Tudósításunk ITT olvasható.
Keresztény, független és magyar – Szent István Napok Ipolyságon
Ipolyságon augusztus 19-e és 21-e között immár hatodik alkalommal szervezték meg a Szent István Napok Ipolyságon című rendezvénysorozatot. A rendezvényfolyam programjaival igyekeztek többféle korosztályt is megszólítani.
Pénteken délután Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tartott előadást az ipolysági városháza színháztermében. A délután folyamán aktuális külpolitikai kérdések, a közösségeinket is érintő témakörök kerültek terítékre.
Szombaton délelőtt a kisgyermekes családokat várták a színházterembe. A Glamour formáció gyerekkoncertje érkezett az Ipoly menti kisvárosba.
A hagyományokat követve a vasárnapi szentmisét követően a Szent István-szobornál tartották meg a központi megemlékezést és koszorúzást.
A Szent István király téren a helyi magyar tanintézmények diákjai adtak rövid programot. Az ünnepség szónoka Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, az Esterházy Akadémia igazgatója volt.
„Szent István érdeme, hogy a magyarság törzsszövetségből államalkotó nemzet lett. Ennél nagyobbat magyar politikus nem alkotott és már nem is alakíthat”
– szögezte le. Van mire büszkének lennünk – fogalmazott a beszédében.
Kiemelte, Szent István három alappillérre – keresztény, független és magyar – építette az államiságot. Mint jelezte, augusztus 20-án ezer-ezerötszáz év sikereit és kudarcait ünnepeljük, mindez a megmaradásunk záloga. A Szent István-i üzenet folyamatos, meg kell maradnunk a Kárpát-medencében.
Végezetül kitért a felvidéki magyar közösségeink jelenére is. „Egymásra utaltságunk, a magyar–szlovák sorsközösség most még csak szó, ráadásul nehezen hihető szó az elmúlt bő száz év sérelmeivel terhelve. De sajnos egy pillanat alatt valósággá válhat, ha beüt egy olyan dolog, amit ma még elképzelni sem tudunk. Akkora baj is jöhet, hogy annak a túléléséhez államvezetésben történelemlátott nép igazgatására lesz szükségük a szlovákoknak” – hangzott el az ipolysági Szent István-szobor tövében.
Az emlékezés végén a helyi magyar szervezetek, intézmények a tisztelet koszorúit helyezték el.
Este a városházán Csenger Tibor ünnepi gondolatainak tolmácsolása után Keresztes Ildikó koncertjével ér véget a VI. Szent István Napok Ipolyságon idei rendezvényfolyama. (Pásztor Péter)
Berényi József: Keresztény kultúránk óvása napi feladat, Szent István életműve mutatja az irányt
Nagymegyeren a Csemadok helyi szervezete és a római katolikus plébánia közösen emlékezett Szent Istvánra. Államalapító királyunk szobra előtt Berényi József mondott beszédet.
Előbb szentmisét tartottak a nagymegyeri Szent Miklós-plébániatemplomban, majd a közeli Szent István-szobornál folytatódott az ünnepség. A résztvevőket Bittera Zsuzsanna, a helyi Csemadok elnöke köszöntötte, köztük Jankovics Gyula tanácsost Magyarország nagykövetségéről, Berényi Józsefet, Nagyszombat megye alelnökét, Polák László és Soóky Marián megyei képviselőket is. A színvonala kultúrműsorról Csémi Csillag Virág és Zsoldos Virág Ágnes gondoskodtak.
Berényi József Szent István királyról szólva emlékeztetett arra, hogy államalapító műve sikeres volt, egy befogadó országot hozott létre.
„Nem igazak azok az állítások, hogy a Magyar Királyság elnyomta a kisebbségeket. Ellenkezőleg, abban mindenki megtalálhatta saját otthonát” – mondta. Rámutatott arra, hogy fiához, Imre herceghez irt intelmeiből ma is sokan és sokat meríthetünk. A király alázattal, szeretettel, odafigyeléssel irányította az országot, ahogy egy igazi uralkodónak kell. Ugyanakkor országa lehetőséget biztosított a kereszténység fejlődésére.
Szent István örökségéből ma is merítenünk kell, hiszen komoly kihívások elé nézünk, válságok sorozatával kell szembenéznünk, köztük a koronavírus-járvány, a szomszédban zajló háború és az aszály okozta nehézségekkel.
Berényi József tagja az Európai Unió Régiók Bizottságának, brüsszeli tapasztalatai alapján is felhívta arra a figyelmet, hogy az a neoliberális tobzódás, ami az EU országaiban zajlik, a keresztény gyökereinken alapuló értékrendszert akarja kiirtani. Példának hozta fel, hogy az EU-ban nem ment át az a javaslat, amely kimondta volna, hogy Európa a zsidó-keresztény kultúrára és hagyományokra épül. Mint mondta, a mai problémák megoldására elsősorban nagyhatalmi érdekre van szükség, ám a helyzet javulását mindannyian elősegíthetjük azzal, hogy közösen végezzük el a napi feladatainkat a szülőföldön való boldogulásunk érdekében.
„Szent István államférfi volt. Az államférfi nem a pillanatnyi hangulat alapján dönt, hanem kiértékeli a környezetében zajló eseményeket, és ha szükséges, nehéz döntéseket hoz” – mondta az ünnepség szónoka. Hozzátette, hogy így cselekedett a felvidéki Esterházy János is, akinek életpályájára szintén példaként tekinthetünk. „Közösen kell alkotnunk. Itt élned, halnod kell – idézte a költőt Berényi József. (O.N.)
Komáromi megemlékezés
A rossz időjárás miatt, a hagyományoktól eltérően, idén a Tiszti pavilon dísztermében emlékeztek meg az államalapítás ünnepéről Komáromban. A helyi Jókai Egyesület szervezésében megvalósult esemény ünnepi szónoka Jókay Károly, a regényíró bátyjának ükunokája volt. A megemlékezésen fellépett a Pengő és az Árgyélus zenekar, valamint a Garabonciás Néptáncegyüttes.
A jelenlévőket Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte a szervezők nevében. Az eseményen jelen volt Márvány Miklós, Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármestere, illetve a hagyományokhoz híven tiszteletét tette a dél-komáromi önkormányzattól Turi Bálint alpolgármester és Molnárné Taár Izabella, a Komáromi Járási Hivatal vezetője is.
Jókay Károly, a Jókay Alapítvány elnöke ünnepi beszédében államalapító szent királyunk örökségéről beszélt, illetve arról, hogy mindannyiunknak van szerepe és feladata ennek az örökségnek a továbbvitelében.
Mint mondta, Szent István öröksége szorosan kapcsolódik a mai kor emberének mindennapjaihoz. Rámutatott, van tennivalónk, van feladatunk és van talentumunk saját környezetünk, családunk, közösségünk és tágabb térségünk érdekében cselekedni.
„Mindenki a saját talentuma, szorgalma, hivatása, felelősségérzete és hite szerint szolgálja az általa választott közösséget, ott, ahol van, ahová rendeltetett! Ez is Szent István öröksége” – húzta alá.
A rendezvényen a keresztény egyházak képviseletében Molnár Ernő katolikus atya és Fazekas László emeritus püspök megszentelte, illetve megáldotta az alkalomra sütött és a jelenlévők között szétosztott Kápát-medencei magyarok kenyerét. A Tiszti pavilonban tartott megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével ért véget, ezt követően a Szent András-bazilikában ünnepi szentmisére került sor.
Komáromban már második éve a város szervezésében, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésében rendezik meg az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan a Népművészet ünnepe című ingyenes programsorozatot. Ennek kapcsán augusztus 19-én fellépett a Bellő és Garabonciás Néptáncegyüttes, illetve Lakatos Áron és zenekara. Augusztus 20-án pedig egész napos kézműves foglalkozásokkal, játékokkal, koncertekkel és táncszínházzal várták a gyerekeket és a családokat Észak-Komárom belvárosában. (Szalai Erika)
Somorjai Szent István Napok
hogy meg kell maradnunk, nemcsak nemzetiségében egységes és erős magyarnak, hanem keresztények is, mert a kereszténység a múltunk, erős gyökerünk, ami a jövőnk alapja.
„Haza addig van, amíg van, aki szeresse”
Rimaszombatban a Baráti Körök hetedik éve szervezi a Szent István-napi ünnepséget, a város Fő terén harmadik alkalommal találkozhattak augusztus 20-án.
„Bevallom, ilyenkor én magam is elgondolkodom, mit jelent ez az ünnep nekünk, fiataloknak, s milyen üzenetet hordoz magában. Melyek azok a meghatározó tényezők Szent István király egyéniségében, tetteiben, amelyeket egy mai fiatalnak tudnia kell, s a jövőnk szempontjából szükségünk van rá” – tette fel a kérdést Mag Fodor Enikő, a Tompa Központ vezetője, miközben üdvözölte a megjelenteket.
Köszöntő beszédet Halász Attila, a Szövetség rimaszombati járási elnöke mondott. Kifejtette, mindannyiunk életében fontos esemény születésünk pillanata, amely meghatározza, hogyan indulunk az élet útján, s nincs ez másképp az államok esetében sem. István király rendet, kiszámíthatóságot hagyott örökül.
„A magyarság történelmében az államalapítás az egyik legfontosabb esemény és sorsfordító időszak volt, a fennmaradásunkat garantáló lépés. Mondhatnánk, egységben az erő”
– hangsúlyozta Halász Attila. Hozzátette, talán soha nem volt olyan fontos az egységnek a megléte, mint manapság, még akkor is, ha a magyarság az államalapítás óta eltelt időben sokkal nagyobb kríziseket élt át.
„Egységünk nélkül a nemzetünk megmaradása, szuverenitásunk megőrzése elképzelhetetlen” – mondta. Majd hitben, szeretetben megélt szép jövőt, békét és bőséget kívánt.
Ünnepi beszédet Fülöp Andrea Mária, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének Besztercebányai Alkonzulátusának konzulja mondott. Emlékeztetett, hogy Szent István a magyar államiság jelképe, legfőbb érdeme a magyar állam megalapítása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása.
„Talán ezen a napon világlik ki a legjobban a magyarságunk lényege: megmaradni itt, a Kárpáthazában, s továbbadni utódainknak a páratlan örökséget és a magyar anyanyelvet, melyet őseinktől kaptunk”
– mondta a konzul.
Kifejtette, hogy augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat arra, hogy az önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes állapota.
„A túlélésnek is vannak szabályai. Haza addig van, amíg van, aki szeresse. Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni. Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük” – szögezte le.
Végül Magyarország szívből jövő háláját és elismerését fejezte ki az elszakított nemzeti közösségeinknek évszázados helytállásáért, hűségükért a magyar nemzethez és szülőföldjükhöz.
A másfél órás műsorban fellépett Páko Marika és csapata, Molnár Tibor és a C.O.O.L. zenekar. Az est fénypontja a tűzijáték volt, melyről Cziprusz Zoltán így nyilatkozott: „Ma hivatalosan is Rimaszombatban volt a Karpát-medence legnagyobb augusztus 20-i tűzijátéka. Nagyon büszke vagyok, ezt sosem gondoltuk volna.” (Pósa Homoly Erzsó)
(Felvidék.ma)
