A Selye János Egyetem konferencia-központjában került sor ma délelőtt az egyetem ünnepélyes tanévnyitójára, mellyel kezdetét vette a 2022/2023-as akadémiai év. Az új tanévben mintegy 1800 hallgató kezdi meg tanulmányait a Selye János Egyetem három karán – hangzott el a megnyitón, amelyen Juhász György rektor a 2023-as felsőoktatási költségvetésben tervezett megvonások kapcsán kiemelte, a Szlovák Rektori Konferencia tagjaként maga is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben kérik a szlovák kormányt, változtasson az egyetemek finanszírozásán, mivel az fenyegeti az intézmény működését is.
A megjelent vendégeket Bukor József rektorhelyettes üdvözölte. Jelen volt többek között Kónya Peter, az Eperjesi Egyetem rektora, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos, Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője, Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke, Nagyszombat megyei képviselő és Keszegh Béla, Komárom polgármestere.
Juhász György rektori köszöntőjében elmondta, a hosszú hónapokon át zajló minőségbiztosítási folyamatok a tanulmányi programjaik harmonizálásával befejeződtek – törvényes határidőn belül, az egyetem a saját belső minőségbiztosítási rendszerét a felsőoktatás minőségbiztosításáról szóló törvénnyel hozta összhangba.
Az elmúlt 24 hónap során az egyetem 45 tanulmányi programot – köztük 20 alapszintű, 18 mesterszintű és 7 doktori tanulmányi programot – hangolt össze és alakította ki saját belső minőségbiztosítási rendszerét, jegyezte meg.
„A munka azonban itt nem ért véget, a „ráhangolódás” után most kezdődik majd a minőség és a standardok teljesítésének, majd a belső minőségbiztosítási rendszernek a kiértékelése és jóváhagyása” – fogalmazott.
Fejlesztések, beruházások
Az egyetem beruházásairól és fejlesztéseiről szólva elmondta, korszerűsítették a sportközpont fűtésrendszerét, a Tanárképző Karon kiépítésre került a tűzlépcső, a konferencia-központban modernizálták az informatikai eszközöket és a számítógépes tantermet.
A legnagyobb mértékű beruházás a kollégium hőszigetelése volt, amelynek során megtörtént a nyílászárók teljes cseréje és az erkélyek teljes felújítása, melynek végösszege meghaladta a 800 ezer eurót. A beruházás jelentős részét a szlovák oktatásügyi minisztérium, illetve Magyarország kormánya biztosította.
Juhász György rektor a szomszédos országban zajló háború kapcsán arról is beszámolt, hogy az egyetem teológushallgatói és oktatói közül néhányan az elmúlt tanévben a szlovák–ukrán határon teljesítettek szolgálatot, illetve arról is, hogy hallgatóik gyűjtés formájában vettek részt a menekültek megsegítésében.
Aktuális hallgatói létszámok
Az aktuális hallgatói létszámok kapcsán megjegyezte, a most induló akadémiai évben összesen 1855 diák iratkozott be az egyetemre (az adatok október végével válnak véglegessé). Ebből a Tanárképző Karon 896 hallgató, a Gazdaságtudományi és Informatikai Karon 892 hallgató, a Református Teológiai Karon pedig 67 hallgató kezdi meg a tanévet. Az elmúlt évben összesen 442 hallgató végzett az egyetemen, közülük 210 a Tanárképző Karon, 221 a Gazdaságtudományi és Informatikai Karon és 11 a Református Teológiai Karon.
Juhász György kiemelte,
a Selye János Egyetem adja a legnagyobb számú magyar pedagógust, közgazdászt és informatikust a felvidéki munkaerőpiacnak, illetve egyedüli intézmény a református lelkészutánpótlás képzésére, és így meghatározó tényezője a szlovákiai magyar értelmiség képzésének.
Emellett a Selye János Egyetem az egyik legnagyobb munkáltató a régióban, a 142 fős oktatói-kutatói állománnyal – az egyetem munkavállalóinak száma pedig az adminisztrációs területen és az üzemeltetésben dolgozókkal együtt összesen 230 fő.
Összeomlás fenyegeti a felsőoktatási intézményeket, ha nem lép a kormány
A rektori köszöntőben elhangzott az is, hogy hogy a sokszorosára emelkedett energiaárak, a 2023-as állami költségvetésben tervezett további több mint 25 millió euró értékű felsőoktatási megvonások új veszélyforrásként, „Damoklész kardjaként lebegnek felettünk”.
Az egyetem rektora szerint ez már az intézmények működését fenyegeti. A Szlovák Rektori Konferencia tanácskozásán is részt vett és a Selye János Egyetem rektora is elfogadta a közös nyilatkozatot. „A rektori konferencia tagjai megállapították, hogy a szlovák felsőoktatás az összeomlás szélén áll. A 2023-as felsőoktatási költségvetésben tervezett megvonások, valamint a korábbi két év költségvetési csökkenése, amely összesen 72 millió eurónyi megvonást jelentene a 2020-as költségvetési évhez viszonyítva, ellehetetlenítenék az egyetemek alapvető működését, a további fejlődésükről nem is szólva” – hangsúlyozta Juhász György.
Beszámolt arról is, hogy a közös nyilatkozatban nyomatékosan kérik a szlovák kormányt, változtasson az egyetemek finanszírozásán, kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért.
„Ha ezek a követelések nem valósulnak meg, előfordulhat, hogy a szlovák közszolgálati egyetemek november 17-vel bezárják kapuikat és nem teljesítik küldetésüket” – húzta alá. A nyilatkozathoz azóta csatlakozott a Felsőoktatási Tanács, a Felsőoktatási Hallgatói Tanács és a Dékánok Klubja is, amely szervezetekben szintén képviselteti magát a komáromi egyetem, mondta.
„Egyelőre nem látjuk, mennyiben befolyásolja mindez a működésünket, csak remélni merem, hogy nem lesz szükség erre a radikális intézkedésre, és a kormány beavatkozásával sikerül továbbra is biztosítani a zavartalan oktatást és a létesítményeink fenntartását az egész akadémiai évben” – zárta köszöntőjét Juhász György rektor.
A Selye János Egyetem a jövő záloga
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az ünnepi tanévnyitó közönségéhez szólva megjegyezte, a komáromi egyetemen az intézményen belül található gazdasági, informatikai, tanár- és teológiai képzés együtt jelentik az anyagi, szellemi és lelki szférát.
„Ez az igazi egyetemesség, az univerzitas, a tudományok közösségének összetartozása” – hívta fel a figyelmet. A magyarság egyetemes közössége és a magyar kormány számára a Selye János Egyetem értéke éppen ebben van, világított rá.
„Nem véletlen, hogy a hallgatók egy része épp Magyarországról érkezik, hiszen a komáromi egyetem a jövő kulcsát ígéri az egyetem közösségének, és ami a legfontosabb: magyarul” – húzta alá. Megjegyezte, a magyar kultúra a kereszténységben gyökerezik, ezért magyarnak lenni erkölcsi felelősséget is jelent, elköteleződést az igazság és a minőség mellett. A magyarság a szülőföldjén érvényesülve így tudja gazdagítani azt az országot, ahol él.
„Amikor Magyarország kormánya a nemzetpolitikát az intézkedései részévé tette, akkor ezek mellett az értékek mellett is döntött. Ezeket az értékeket épp a magyar közösségekben őrizhetjük meg. A közösségek megőrzése és megerősítése pedig az elmúlt 12 évben fő feladatunk volt” – emelte ki.
A magyar közösség a jelenlétéhez méltó képviseletet érdemel
Az elért eredményekről szólva elmondta, az oktatásban kiépült egy olyan intézményrendszer, amely a bölcsődétől a felsőoktatásig a külhoni magyarság rendelkezésére áll a Kárpát-medencében, amely segíti a szülőföldön maradást. Megjegyezte, a Kárpát-medencében és világszerte 300 ezer gyermek számára nyújtanak minőségi anyanyelvi magyar nyelvű oktatást. 3500 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósulásához járultak hozzá a külhonban, de a Felvidéki Mentorprogramon keresztül támogatták a felvidéki vállalkozók ismereteinek és kapcsolatainak bővítését is.
Mint mondta, fontos azonban, hogy nemcsak tudásban és anyagilag, de lelkileg is megerősödjenek a magyar közösségek, ezért mintegy 3000 templom és egyházi intézmény megújítását támogatták. „Magyarország kormánya ebben látja a jövő nyitját, de ehhez az is szükséges, hogy a helyi közösségek politikailag is megerősödjenek” – jelentette ki. Döntő jelentőségűnek ítélte meg, hogy a magyar közösség a közelgő helyhatósági és megyei választásokon a jelenlétéhez méltó képviseletre tegyen szert.
A nehéz idők erős embereket szülnek
Keszegh Béla, Komárom polgármestere arról beszélt, nehéz időszak van mögöttünk, és nehéz időszak áll előttünk, ami érvényes az egyetemre is. Megemlítette, az idei tanévet oktatásügyi miniszter nélkül kezdik meg. Nemcsak a pénzhiány, a növekvő energiaárak miatt lesz nehéz az elkövetkezendő időszak, de a változó idők miatt is, mutatott rá.
„A közgazdasági evidenciák sorra dőlnek meg, újszerű, rugalmas hozzáállást igényel ez a szakma. Ahogy az informatikusoknál már megszokhattuk, hogy mire elvégzik az egyetemet, a tudományáguk teljesen megváltozik. Az iskolai reform a tanárképzésben részt vevők számára is változásokat hoz. A teológiát, a hitéletet pedig egyre több térről szorítják ki” – mondta, hozzátéve, ebben a változó rendszerben kell helytállniuk a hallgatóknak.
Az elsősökhöz szólva megjegyezte, a nehéz idők erős embereket szülnek. „Tekintsék a jelenlegi helyzetet kihívásnak, egy olyan lehetőségnek, amellyel nemcsak a szlovákiai magyar közösségben, de bárhol a világon helyt tudnak állni” – fogalmazott.
Komárom polgármestere egyúttal megköszönte a magyar kormány eddigi gondoskodását, az oktatási intézményrendszer támogatását.
Az akadémiai tanévnyitó a Rektori Díjak átadásával folytatódott, melynek során díjazták a Selye János Egyetem azon munkatársait, akik az elmúlt akadémiai év során kifejtett kiemelkedő szakmai munkájuk, kimagasló publikációs és tudományos tevékenységük által jelentős mértékben hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez, népszerűsítéséhez.
Végezetül a hagyományokhoz híven a most elsőéves hallgatók fogadalomtételére került sor.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
