Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szófiában.
A tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés bulgáriai külügyminiszteri találkozóján üdvözölte, hogy az EU újabb támogatási csomagot készít elő Kijev számára, azonban hozzátette, hogy Magyarország jóval régebb óta segíti különböző módokon a szomszédos Ukrajnát azoknál, akik most az ország „legjobb barátaiként tüntetik fel magukat”.
Felszólalásában rámutatott, hogy a kormány tíz- és százmillió eurókban mérhető összegeket fordított az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására, hazánk már a háború kirobbanása előtt is kivette a részét a segítségnyújtásból.
„Készek vagyunk a pénzügyi támogatás folytatására kétoldalú alapon, kétoldalú megállapodás alapján Ukrajna és Magyarország között. De biztosan nem fogunk támogatni semmifajta közös európai uniós hitelfelvételt ezen a téren” – közölte.
„Miért? Mert egyszer már megtettük. Támogattuk a közös hitelfelvételt a koronavírus-járvány idején, ez azonban több mint elég volt” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.
Szijjártó Péter ezt követően érintette a háborúra adott szankciós válaszokat. Úgy vélekedett, hogy
egyértelműen épp az ellenkezője történt annak, mint amit ígértek a korlátozások elrendelésekor, ugyanis a háború egyre brutálisabb és az orosz helyett az európai gazdaság kényszerült térdre.
Utóbbit jól példázza, hogy Magyarország tavaly hétmilliárd eurót költött energiaimportra, míg idén 19 milliárd eurót, és ha minden így megy tovább, akkor jövőre 29 milliárd eurót fog – hangsúlyozta.
„Meg kell értenünk, hogy ezen válaszintézkedések alapvetően kudarcot vallottak. Az európai gazdaság szenved és az is világos, hogy ebből a helyzetből ki profitál” – mondta.
Leszögezte: a kormány nem fogja hagyni, hogy a magyarokkal fizettessék meg az ukrajnai háború árát, az egyetlen megoldást pedig a béke jelenti, amelyről azonban sajnos kevesen beszélnek.
A miniszter végezetül a közép-európai térséget érő migrációs hullámokról is szót ejtett, ezeket jelentős biztonsági kihívásnak nevezve. Kiemelte: Magyarország kettős nyomás alatt áll, ugyanis már egymillió menekültet fogadott Ukrajna felől, és a maradni kívánóknak ellátást biztosít, így nagyjából 1300 iskolában és óvodában kezdték meg a tanévet ukrán gyerekek. Eközben viszont a déli határ minden túlzás nélkül ostrom alatt áll, ott csak idén mintegy 230 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok.
Mint mondta, utóbbi számok hasonlatosak a 2015-ös migrációs válság idején tapasztaltakhoz, ráadásul egyes érkezők fegyverrel támadtak egymásra és a határőrökre. Szavai szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy Brüsszel a határvédelem támogatása helyett továbbra is „álszent megközelítést” alkalmaz, bátorítja a bevándorlókat arra, hogy meginduljanak Európa felé, így az embercsempészek üzleti modelljének fenntartását is elősegíti, ami elfogadhatatlan.
(MTI/Felvidék.ma)
