Panasszal fordult a Legfőbb Ügyészséghez a Szlovák Értelmiségiek Szövetsége (Združenie slovenskej inteligencie – ZIS), amiért november végén, a gútai alakuló testületi ülésen Halász Béla polgármester felkérésére a képviselők elénekelték a magyar nemzeti himnuszt. A panaszt a Felvidék.ma helyszíni tudósítására alapozva nyújtották be. Ezzel kapcsolatban tegnap weboldalukon megjelent egy összefoglaló írás arról, valójában mit nehezményeznek.
Eltekintve néhány zavaró ténybeli tévedéstől, ami nyilván a magyar nyelv ismeretének hiánya, illetve a rossz fordításra, vagy szövegértelmezési nehézségekre vezethető vissza, konkrétan és helyesen is idéztek a cikkből. Kiemelték a tudósítás azon részét, amelyben a polgármester, Halász Béla (ők tévesen, nyilvánvalóan az előbb felsorolt okokból úgy gondolják, 16 éve ő a csallóközi város első embere) úgy fogalmazott, egy „büszke város büszke polgármestere kíván lenni. Majd ezt követően felkérte a képviselőket, énekeljék el közösen magyar nemzeti imánkat” – zárójelben megjegyzik, mintegy magyarázatként a szlovák értelmiségi olvasónak, hogy a magyar állami himnuszt más szóval nemzeti imának is nevezik.
Ennek kapcsán a ZIS a következő panaszt nyújtotta be a Szlovák Köztársaság állami jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdése hivatkozva, ami így hangzik:
Az állami himnuszt államünnepek, emléknapok, évfordulók és más jelentős országos vagy helyi jellegű események alkalmával játsszák vagy éneklik; más ország állami himnuszát akkor játsszák, ha jelen van az illető ország hivatalos küldöttsége. Az előző mondat nem érinti a természetes és jogi személyek jogát más ország állami himnuszának játszását vagy éneklését illetően. (torvenytar.sk)
„Véleményünk szerint a városi képviselő-testület közfeladatot ellátó szerv, nem természetes vagy jogi személy, és ezért ez a köztestület megsértette a fent említett törvényt, amikor a nyilvános alakuló ülésén egy másik állam nemzeti himnuszát énekelte”
– érvelnek.
Ezen felül, a gútai polgármester és a városi képviselők a szlovák értelmiségieket tömörítő szervezet szerint megsértették a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 34. cikkelyének harmadik bekezdésében foglaltakat: A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetéséhez és a többi lakosság diszkriminációjához. (torvenytar.sk)
„Véleményünk szerint a polgármester és a városi tanács tagjainak cselekedetei ellentétesek a Szlovák Köztársaság szuverenitásának elvével, és a Szlovák Köztársaság területi integritásának veszélyeztetésére irányulnak”
– fogalmaz a ZIS.
De még ennél is tovább mennek: a Büntető törvénykönyv Közfeladatot ellátó személyek bűncselekményeiről szóló szakaszának első bekezdésére hivatkozva úgy vélik, megvalósulhatott a bűncselekmény, „mivel a hatáskörüket a törvénnyel ellentétes módon gyakorolták”. Kikerestük a vonatkozó paragrafust, a Pro Civis által működtetett Törvénytárnak köszönhetően, ami így szól magyarul:
Az a közfeladatot ellátó személy, aki károkozási vagy maga vagy más számára jelentős haszon megszerzésére irányuló szándékkal a közfeladattal kapcsolatos jogkörét törvénybe ütköző módon gyakorolja, két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Szlovák Értelmiségiek Szövetsége végezetül megjegyzi, arra kérik az ügyészséget, hatáskörén belül folytasson alapos vizsgálatot az ügyben, és tegyen hatékony intézkedéseket a törvénysértés megszüntetésére.
„Abban az esetben, ha a törvénysértés bebizonyosodik, a társadalmi súlyosságot figyelembe véve szükségesnek tartjuk a megfelelő büntetőjogi és személyi következmények levonását az érintett személyekkel szemben” – írják, hozzátéve, hogy szükség esetén készek személyesen is felvilágosítást adni a Szlovák Köztársaság illetékes ügyészének.
Halász Béla, Gúta polgármestere kérdésünkre elmondta, egyelőre nem kapott értesítést a panaszról. Próbáltuk kideríteni, pontosan kik és mennyien tagjai a szlovák értelmiséget tömörítő szövetségnek, de erre a weboldalukon nem találtunk választ. Azt viszont jól látni, hogy
előszeretettel élnek a petíciós joggal, illetve szívesen nyújtanak be panaszt, írnak nyílt leveleket, jelentenek fel bárkit – többek között a jelenlegi kormány tagjait –, ha nekik nem tetsző eseményeket észlelnek.
Ezen felül könyvkiadással is foglalkoznak, webshopjukon keresztül például mindössze 4 euróért meg lehet vásárolni azt a 47 oldalas kiadványt, amely Szlovákia déli részének helyzetéről szól 2022-ben (Situácia na juhu SR v roku 2022).
A szervezetet a belügyminisztérium adatai alapján 2020 decemberében alapították Milan Hodža szülőfalujában, a nem egész ötezer fős Szucsány községben, a Zsolna megyei Turócszentmártoni járásban. Saját megfogalmazásuk szerint a szervezet olyan hazafiakat tömörít, akik aktívan részt vesznek a szlovák társadalom nemzeti jellegének kialakításában. A szervezet erőfeszítéseket tesz Szlovákia „integritásának és területi épségének védelmére, valamint a nemzeti erők egyesítésére” – jelentsen ez bármit.
Valamivel több mint 3800 követővel jelen vannak a közösségi hálón, ahol a gútai esettel kapcsolatos cikkükre volt olyan reakció, idézzük:
„Deportálni őket azonnal, kicsit mellette vannak, a Duna másik oldalára valók”.
Szalai Erika/Felvidék.ma
