2022-ben december 21-én, szerdán van a téli napforduló, egészen pontosan 22:47-kor. Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Innen kezdve hosszabbodnak a nappalok egészen a következő napfordulóig.
Tehát a csillagászati tél december 21-én kezdődik. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnan tér vissza az egyenlítő felé. A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe.
Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet, mint meteorológiai telet, míg a kínaiak és a régi kelták november elejétől. Az ő naptárjukban a téli napfordulat az évszak közepe.
A régi kalendáriumokban a három téli hónapot három, hókristály köpenyeges, fekete ruhás öregember jelképezte, kezükben a Bak, Vízöntő, illetve a Halak jelével.
„A téli napfordulót ugyancsak öregedő férfi jelenítette meg, rajta prémmel szegett bőrruha, a derekán öv, azon 12 csillag, s csatként a Bak jele. Jobbjában kecske, baljában glóbusz, melyet csak egynegyed részben világít meg a fény. Bokáin szárnyakat visel, egy fehéret és három feketét.
Az analógiás észjárás a télhez az észak égtájat és a napszakok közül az éjt kapcsolta. Az elemek közül többnyire a vizet, a színek közül rendszerint a feketét” – olvasható Janovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
A téli napfordulóhoz a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik, és ünnepségek kísérik. Ilyen az ókori római szaturnália, melyet az ókori Róma lakói december 17-én, a téli napforduló idején tartottak, az őszi vetés befejezésekor ültek meg Szaturnusz isten tiszteletére. A hagyomány a „boldog aranykor” emlékezetét erősítette.
A zsidó hanuka, a fények ünnepe, míg az afroamerikai kwanzaa, az afrikai kontinens egyes részein megünnepelt, kifejezetten az afroamerikai népesség körében népszerű ünnep, melyet minden évben december 26. és január 1. között tartanak meg.
Kelet-Ázsiában a tungcse-fesztivál, melyet a kínaiak és más kelet-ázsiai népek ünnepelnek a téli napforduló idején. Az esemény december 22-ére vagy 23-ára esik, amikor a Nap ereje a leggyengébb és a nappal a legrövidebb. A keresztény vallás második legnagyobb ünnepe, a karácsony ugyancsak erre az időre esik, amikor Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
„Karácsony, a téli napforduló ősi ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, mely az öröm és a békesség, a család és a gyermekség, az otthon és a szülőföld, az életet adó fény megszületésének ünnepe.
A világosság győzelme a sötétség fölött. Vigíliáján lámpagyújtáskor kezdődött a kántálás, korintyálás, gegőzés, kolindálás. A moldvai székely karácsonyi kántáló ének az esztendő két kezdőpontjára utal: az egyik karácsony, amikor a teremtő, törvényadó Fény születik, a másik pedig húsvét, amikor az ő áldozata révén, s ereje által a határ, s az ember lelke is újjászületik” – olvasható V. Molnár József néplélekkutató Kalendáriumában a Bak haváról szóló írásában.
Forrás: Wikipédia, Jelkép-Kalendárium, Népi Kalendárium
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
