A Csemadok élete Pozsony árnyékában is színes és gazdag. Az évtizedek során a mai Szenci járáshoz tartozó magyar településeken szórványba került a magyarság, ennek ellenére több községben jól működik a Csemadok és hiánypótló feladatot lát el, élteti a magyar szót, a magyar kultúrát.
2023. február 12-én Dunasápújfalun a Csemadok-alapszervezet megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünnepelték és a községről kiadott albumot mutatták be.
A program Slezák Erika előadásával kezdődött, aki nótákkal nyitotta meg az ünnepi rendezvényt. Az alapszervezet elnöke, Neszméri Tünde köszöntötte az egybegyűlteket. A rendezvényen az alapszervezet két fiatal tagja, Moore Dominik és Moore Timár mondott verset, ezzel egyben a Petőfi Sándor-emlékévre is utaltak.
A rendezvényen visszaemlékeztek a szervezet megalakulására, és újraalakulására is. A hetven éve írt jegyzőkönyv az alakuló ülésről harminc alapító tagról ír, de valószínűleg az első ülésen többen lehettek jelen, mivel az elnökség tagjai lettek olyan személyek is, akik nem voltak az alapítók között. Sokáig jól működött a szervezet.
A rendezvény ünnepi szónoka Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára volt, aki korábban járási titkárként dolgozott, s aki elmondta, ebben a faluban már a hetvenes években újraszervezték a Csemadokot, érdekesnek nevezte, hogy itt többször sort kellett erre keríteni.
A községben a Csemadok előadásokat szervezett, bálokat tartott. A múlt felkutatása nehéz, mivel sajnos kevés dokumentum maradt fenn, de nemcsak az „újfalusi” Csemadokról, hanem a járás több alapszervezetéről is kevés adat maradt a Csemadok eddigi kiadványaiban.
Valószínűleg azonban az archívumokban több minden is megtalálható, tehát van esély arra, hogy felkutassunk legalább néhány eseményt.
Görföl Jenő szerint azonban az, hogy annak idején az újfalusi szövetkezetben adták el a legtöbb jegyet a járási dal- és táncünnepélyre, az egyik bizonyítéka annak, hogy egy jól működő Csemadok-alapszervezet volt itt.
2019-ben indult újra az alapszervezeti munka, amit sajnos a járvány kissé lelassított. A szórványrégióban sok alapszervezet úgy működik, hogy csoportosan látogatják egymás eseményeit is, s ha ezeket a rendezvényeket is száma vesszük, akkor a Csemadok Dunasápújfalusi Alapszervezetének tagjai nagyjából évi 10 eseményt szerveznek, vagy vesznek azon részt csapatostul.
Neszméri Tünde kifejtette: a leggyakrabban kézműves foglalkozást, vagy azzal egybekötött rendezvényt tartanak, az egyik ilyen alkalommal, amikor játszóház is volt, az Újhely–Jókán gyűjtött polgári táncokat tanították a gyerekeknek, amikor az idősebb korosztály elárulta, itt más szöveggel énekelték azt a népdalt, ezt pedig akkor a gyerekek meg is tanulták: „Hogy a csibe, hogy? Három egy hatos. Hogy, hogy? Három egy hatos az ára, leteszem az asztalára.”
Az elnök beszédében arra is kitért: „szeretném kiemelni, milyen szerepe van egy Csemadok-alapszervezetnek községünkben, ahol több mint fél évszázada megszűnt a magyar oktatás.
Azt gondolom, szórványban magyarnak lenni kihívás és büszkeség. Őseink anyanyelvét megtartani, örökségünket megőrizni a szüleink és nagyszüleink iránti tisztelet kifejezése.
Ezzel nem a múltban élünk, hanem egy gazdag kultúrát örökítünk tovább, egy európai kultúrát, amely nyelvünk miatt más, mint a szomszédok kultúrája, ezzel pedig színesítjük az európai hagyományokat, értékeket. Ezért tartozom köszönettel mindenkinek, aki úgy döntött, tagságával, vagy azzal, hogy részt vesz eseményeink valamelyikén, támogatja ezt az örökséget, melyet Isten hagyott ránk.”
Az ünnepi ülésen mutatták be a Dunasápújfalu értékei albumot, amelyet rendhagyó módon keresztelt meg Vitálos Imre, a Csemadok-alapszervezet volt elnökének özvegye, ugyanis nem pezsgővel, vagy borral, hanem házi pálinkával történt meg a keresztelő.
Vitálos Imre elmondta: nagyon sok előadás volt a községben a Csemadok szervezésében, hiszen működött esztrádcsoport is, akik többek között a Sári bírót is előadták.
De vendégként fogadták itt: Püspöki Nagy Pétert, Mács Józsefet, Zalabai Zsigmondot, és sorolhatnánk. A kiadvány a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásából jelent meg, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítottak az alapszervezeteknek.
Neszméri Tünde elmondta,
azért fontosak az ilyen kiadványok, mert fontos ismernünk a múltunkat, hiszen múltunk ismerete fontos a jövőnk szempontjából.
A mostani kiadványban egyébként a sok fénykép mellett az iskolakrónika szövege is megjelent – ez Matus Gabriellának köszönhető, aki azt rendelkezésre bocsátotta, valamint a községi krónika erre vonatkozó adatai is olvashatók. A kiadványról bővebben hamarosan a Szemrevaló rovatban olvashatnak bővebben.
Az alapszervezet ünnepi ülésének végén még két fontos évfordulóról megemlékeztek, Madách Imre is kétszáz évvel ezelőtt született, és nemzeti imánk, a Himnusz kéziratát kétszáz évvel ezelőtt fejezte be Kölcsey Ferenc, Slezák Erikával együtt énekelték az ünneplők ezt az imát.
Az ünnepi ülésen kiállítást is tartottak az alapszervezet tehetséges tagjainak alkotásaiból. A rendezvény támogatója a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és Dunasápújfalu község önkormányzata volt.
-
- A kiállítás anyaga (Fotó: Neszméri Tünde)
-
- A kiállítás egy részlete (Fotó: Neszméri Tünde)
-
- A kiadványok (Fotó: Neszméri Tünde)
(Felvidék.ma)
