A szlovákiai közvélemény-kutató ügynökségek méréseit legendásan pontatlannak tartja úgy általában mindenki. Kiváltképp érvényes ez a magyar vonatkozású témákra, jelesül a felvidéki pártpreferenciák tekintetében, holott a szakmai elmondások szerint több esetben kisebbségi kulcsot is használnak.
Ebből kifolyólag az egyetlen tudományos felvidéki műhely, a Fórum Kisebbségkutató Intézet bizonyos időközönként (főleg parlamenti választások előtt), készíteni szokott kifejezetten magyar mintavételre épülő közvélemény-kutatást is.
Mivel szeptemberben előrehozott választást tartanak Szlovákiában, az intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege időszerűnek érezte ismét egy átfogóbb felmérés készítését. Ezt 2023 január 20. és február 17. között végezték 1051 Dél-Szlovákiában élő, magyarul tudó 18 éven felüli személy megkérdezésével, akik közül 87% magyar anyanyelvű, 78% pedig magyar nemzetiségű.
A felmérésből kiderül, hogy amennyiben most tartanák Szlovákiában a parlamenti választásokat, a megkérdezettek kétharmada menne el szavazni, ebből 38,4% biztosan, 28,4% valószínűleg. 22% nem szavazna (az egyik fele biztosan nem, a másik valószínűleg nem). 6% nem tudta megmondani, hogy elmenne-e választani, 5% pedig nem válaszolt a kérdésre.
Arra a kérdésre, hogy a felsorolt pártok közül melyikre szavazna, a válaszadóknak csupán 56%-a említett konkrét pártot, 44%-uk viszont nem. Az utóbbiak közül 20% még nem döntötte el, hogy kit választana, 13% megerősítette, hogy nem menne el szavazni, 11% pedig nem válaszolt. A konkrét pártot említő válaszadók közül a Szövetségre 58,3% szavazna, a Magyar Fórumot 15,6% választaná, a maradék 26,1% pedig szétoszlana a szlovák pártok között – áll a felmérést közzétevő hivatalos közleményben.
De mit is jelent ez a számok nyelvén?
Első ránézésre nehéz megállapítani, hogy ez az 58,3% valójában mennyit is jelent, és a párt vajon át tudja-e lépni vele a mágikus parlamenti küszöböt. Ezért számoltunk kicsit, hogy egyszerűbb legyen ennek megértése.
Az utolsó, tavalyi népszámláláson összesen 422 059-en vallották magukat – az első helyen – magyarnak, további 34 089-en pedig a második helyen. Mivel feltételezésünk szerint aki az első helyen nem vállalja magyar nemzetiségét, az jó eséllyel magyar pártra sem szavaz, ezért számításunk kiindulási alapjául a 422 ezret vettük. Mindazonáltal a demográfiai korfa sajnos nem túlzottan kedvez a felvidéki magyarságnak, ezért vélhetőleg ez a szám 2021 óta tovább csökkent, de ennek számításától jelen esetben eltekintünk. Természetesen a 422 ezres számba valamennyi korcsoport beletartozik, így ebből ki kell vonnunk a nem szavazókorú embereket. Mivel a szlovákiai magyarság vonatkozásában külön korfa nem áll rendelkezésre, a szlovák és a magyar mintát vagyunk kénytelenek alapul venni, ám mindkét esetben hozzávetőleg 19%-nyi a 18 éven aluliak aránya, így esetünkben is kalkulálható ennyivel. Ez alapján körülbelül 342 ezer választókorú felvidéki magyar él tájainkon.
Ebből kiindulva a Fórum felmérése szerint, ha most lennének a választások, a megkérdezettek mintegy kétharmada, azaz 66,8% menne el szavazni, vagyis 228 ezren. Ezek közül pedig 58,3%-nyian támogatnák szavazatukkal a Szövetséget, 15,6%-nyian a Magyar Fórumot, míg a maradék 26,1% eloszlana a szlovák pártok között (Progresívne Slovensko – 5,4%; Hlas SD – 4,9%; Smer SD – 4,2%; OĽaNO – 4,1%; 7,5% pedig egyéb pártra.)
Reálszámokra lefordítva ez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 133 ezren szavaznának a Szövetségre, közel 36 ezren a Magyar Fórumra, megközelítőleg 60 ezren pedig szlovák pártokra.
Meglenne az 5% vagy sem?
A részvételi arányra vonatkozó legbiztosabb pont, ha a 2020-as számokat vesszük alapul, ami akkor 65,79 % volt. Az 5%-os küszöb átlépéséhez tehát 144 076 szavazatra volt szükség. Az MKÖ 112 662 szavazattal 3,9%-ot, a Most-Híd 59 174 szavazattal 2,05%-ot ért el. Ezen szempontok alapján a 133 ezer szavazatszámmal a Szövetség 4,6%-ot szerezne, tehát még mindig a küszöb alatt maradna a parlamenti képviselet.
Az érdekesség kedvéért ugyanakkor kiszámoltuk úgy is, ha azokat is belevesszük a kalapba, akik 2. helyen jelölték meg a népszámláláskor a magyar nemzetiséget. Ha ők is a magyar pártra szavaznának, akkor már közelebb lenne a bejutás, sőt hajszálnyira meg is közelítenék a bejutási küszöböt, de 4,9936%-os eredménnyel még mindig kívül rekednének.
Természetesen, ahogy minden közvélemény-kutatási eredménynél, itt is vastag hibahatárral érdemes kalkulálni, és nem nagy jelentőséget tulajdonítani tizedes- vagy százados vesszőknek, persze a hibahatár ugyanúgy terjedhet lefelé, akárcsak felfelé. Mindenesetre a Fórum Intézet, illetve az MKP által megrendelt korábbi felmérések hasonló számokat eredményeztek az MKP számára. Ezzel szemben a parlamenti választásokon rendre 4% körüli eredmények születtek.
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
