A diplomácia szerepéről, a nyelvtudás fontosságáról a négyszemközti megbeszéléseken és a Stipendium Peregrinum programról is beszélt Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Budapesten.
Novák Katalin A Köztársasági Elnök szerepe a magyar diplomáciában című egyetemi rendezvényen elmondta: első útja köztársasági elnökként Varsóba vezetett, amely nem hivatalos út volt, de a most érzékeny magyar-lengyel kapcsolatok javítása érdekében ide szeretett volna elsőként ellátogatni.
Mint mondta, az orosz-ukrán háború Lengyelországot és Magyarországot is közvetlenül érinti a közelsége miatt, és részben azonosak a két ország érdekei és tapasztalatai, de az árnyalatnyi különbségek elegendőek voltak, hogy beárnyékolják a magyar-lengyel viszonyt.
Kiemelte: van üzenete annak, hogy egy megválasztott köztársasági elnök hova utazik első alkalommal.
Szólt arról, hogy a külföldi látogatásoknak szintjei vannak, a legmagasabb az állami látogatás, ezt követi a hivatalos és a munkalátogatás. Emlékeztetett, hogy Portugáliában a legmagasabb, állami szintű látogatáson vett részt.
Novák Katalin kiemelte, hogy aktív diplomáciai munkát végez, Magyarországot képviseli bel- és külföldön egyaránt. Irakban és Koszovóban például a Magyar Honvédség főparancsnokaként az ott szolgálatot teljesítő magyar katonákat látogatta meg.
A nyelvtudás fontosságáról elmondta, milyen jelentősége volt annak, amikor Ferenc pápával négyszemközt spanyolul tudott beszélgetni, vagy az osztrák elnökkel is négyszemközti beszélgetésen németül tudtak tárgyalni. Mint mondta, így lehetőség nyílik személyes kapcsolat kialakulására. Ha tolmácsra sincs szükség, sokkal közvetlenebb kapcsolat alakul ki, emellett minden apró gesztusnak, hangsúlynak, szónak, árnyalatnak nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatokban – mutatott rá.
A köztársasági elnök elmondta: a diplomáciában nyitottságot kell mutatni, és tudni kell figyelni, meghallgatni a másik felet, megérteni az ő álláspontját is. Ügyelni kell arra, amit mondunk és amit nem mondunk, amit teszünk vagy amit nem teszünk – tette hozzá.
Elmondta, a kötelező protokolláris elemek mellett a köztársasági elnöknek megvan az a szabadsága, hogy kellő rugalmassággal kezelje ezeket.
A Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háborúról elmondta: Magyarország unikális helyzetben van, a magyar szempontokat, a magyar érdekeket kell mindenhol megfelelően képviselni, a Kárpátalján élő magyarság helyzetére felhívni a figyelmet. Emlékeztetett, hogy ellátogatott Kijevbe is Zelenszkij ukrán elnök meghívására, majd Kárpátaljára is, hogy az ott élő magyarokat támogatásáról biztosítsa. Azt hangsúlyozta, hogy a cél elkerülni a háború eszkalálódását.
Kitért arra is, hogy Magyarország 1,5 millió Ukrajnából érkező menekültet fogadott be, és az ország az első perctől segít humaniáriánus programjával.
Novák Katalin szólt a Stipendium Peregrinum programról is, amely azokat a fiatalokat támogatja ösztöndíjjal, akik külföldön szeretnének tanulni. Hozzátette: ő maga is tanult külföldi egyetemeken, s hazatérve sokkal szebbnek látta Magyarországot.
Kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországnak első alkalommal van női köztársasági elnöke, és ennek az a pozitív üzenete, hogy nincs olyan tisztség, amit ne tölthetne be nő.
Mindazonáltal különösen nagy felelősség megfelelni ennek a tisztségnek, hiszen ha hibázik, akkor abból sokan arra következtetnek, hogy az egész női nem alkalmatlan egy ilyen feladatra.
Tervei szerint jövőre az összes női államfőt meghívja Magyarországra. Hozzátette, Szlovéniában szintén először választottak női köztársasági elnököt, Szlovákiának és Görögországnak is női államfője van.
Szólt a családalapítás és a karrier összeegyeztethetőségéről is, véleménye szerint a nőket abban kell támogatni, hogy a kettő közti nehézségeket áthidalják.
(mti/Felvidék.ma)
