Egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg. Emellett a magyar gasztronómia története jó példa arra, hogy nem szabad túlbecsülni a modern sütési-főzési eljárásokat, valamint arra is, hogy a régi ételeket sem szabad lebecsülni, mivel az egészséges táplálkozás elemeit mindkettőben megtalálhatjuk.
A Csemadok Dunamocsi Alapszervezete és a Gazda Polgári Társulás közös szervezésében a falumúzeum udvarán került sor az idei hagyományos és házias ízek napjára. A rendezvényen megjelentek a kárpátaljai /Nagydobrony/, erdélyi/ Csíkszereda/ gömöri/ Feled/ vajdasági/Zenta/ délvidéki, /Karancs/ falugazdászok mellett Osli, Kocs, Süttő testvértelepülések, a Karvai Szakközépiskola, a helyi önkéntes tűzoltók és a Harmónia Szabadidőklub csapatai is.
A megjelenteket Szegi Tibor, a Csemadok helyi szervezetének elnöke és Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke köszöntötték.
Nagydobrony, Ukrajna legnagyobb magyarlakta településének csapata (Fotó: Mirák Ferenc/Felvidék.ma)
„Köszönhetően településünk színes történelmének, rengeteg különböző lehetőségünk van a hagyományok őrzésére, gyakorlására. Ezek a hagyományok nemcsak a kultúra miatt fontosak sokak számára, hanem a közösségek kialakulásában, összetartásában is kiemelt szerepet játszanak” – mondta a Csemadok elnöke.
Varga Péter köszöntőjében hangsúlyozta:
„A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet. A magyar tájkonyhák tradícióit jelentő receptek a népi táplálkozás bölcsességét bizonyítják, hiszen a legegyszerűbb nyersanyagokból készíthető legkülönfélébb ételvariációkat tartalmazzák. A magyar konyha évezredeken átívelő történelme során konyhaművészetünk számtalan alkalommal lépett kölcsönhatásba más nemzetiségekével: rengeteg étel esetében figyelhetünk meg osztrák vagy éppen török jellemvonásokat, mindemellett a magyar ételek nagyon jellegzetes, sós-,borsos-,paprikás-,hagymás fűszerezéssel rendelkeznek.
A főzőverseny győztesei (Fotó: Mirák Ferenc/Felvidék.ma)
A II. József reformtörekvéseivel szemben álló magyar nemesség ezt a fűszeres parasztételt magyar nemzeti szimbólummá tette, ezzel is kifejezve a magyar kultúra különállását.
Az ünnepélyes megnyitó után a főzőversenybe benevezett csapatok alágyújtottak a bográcsok alá és megkezdődött a pörköltek nehézsúlyú magyar bajnoka: csülkös pörkölt készítése bográcsban. Szerencsére nincs szezonja a pörköltnek, de azért nyáron bográcsba feldobva mégiscsak feelingesebb. Lehetne sorolni minimum ezer receptet, készítési formát, mert ahány ház, annyi szokás, de a lényeg itt is a jó alapanyag. Valójában akkor az igazi, ha minden van benne! Persze mindenki másként csinálja, és más fűszereket használ, de alapvetően a „kevesebb az több” elve itt is érvényes.
A magyaros ételek nem csak az étkezést, hanem az életünket is jelentik. Ezek közé tartozik a pörkölt, hát még a csülökpörkölt, ez klasszikus, amivel az egész családot el lehet varázsolni, és jól lehet lakatni. A csapatok daraboltak, kevertek, kavartak, így, a folyamatosan táplált tűzön csak úgy rotyogott a sok finom pörkölt.
A Csemadok helyi szervezete oklevéllel köszönte meg Szegi Ilonának a falumúzeum vezetőjének a megalakulása óta kifejtett tevékenységét (Fotó: Mirák Ferenc/Felvidék.ma)
Amíg a bográcsban rotyogott a csülök, addig a falumúzeum udvarán egy sarokban a Csemadok tagok dagasztották a különböző fajtájú tésztaféléket, amelyeket a kemencében sütöttek meg, Lajos András volt Csemadok elnök vezetésével. „A kemence az egyik legősibb tűzhelytípus. Mint sok minden a múltból, amit elsősorban kényelmi szempontok alapján hagytunk majdnem elveszni életünkből, úgy a kemence is azon „használati tárgyak” közé tartozik, ami „túlélte az időt”, és aminek népszerűsége ismét reneszánszát éli. Mindig is élt a nosztalgiája ennek az ősrégi sütési módszernek, de valójában nagyjából a „kétezres években” a felsőbb tízezer divatjaként „született újjá” a kemencézés kultúrája. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy ismét megerősödött az igény a természetes tűzön sült ételek elkészítése és fogyasztása iránt. A kemencében sült ételeket nem lehet egy lapon emlegetni a tűzhelyen elkészítettekkel, legyen az lepény, pizza, kenyér, húsok, vagy akár sütemény, kalács” – mondta a volt Csemadok elnök.
A déli harangszóra elkészült a csülökpörkölt, amelyet a szakmai zsűri, Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Mészáros Győző, a Gazda PT tagja, szaktanácsadója, Varga Péter, a Gazda PT elnöke értékelt.
Az értékelés előtt a kocsi nyugdíjasok kultúrműsorát láthatták a jelenlévők, de a gyermekprogramok is színesítették a rendezvényt.
„Akár nemzeti összetartozásunkat is be tudja mutatni ez az étel. A világ számos pontján készítenek csülökpörköltet, és talán külföldön nem találják meg hozzá a megfelelő paprikát, de a hangulat, a főzés szeretete és az étel itt is, ott is összehozta az embereket” – mondta Patasi Ilona, majd kiértékelte a főzőversenyt.
A Csemadok alapszervezetének vezetői készítették a kemencében sült hagyományos és házias ételeket (Fotó: Mirák Ferenc/Felvidék.ma)
A győzelmet az erdélyi csapat szerezte meg, megelőzve a kárpátaljai és a kocsi csapatot. Kiosztották a különdíjakat is: Dunamocs polgármesterének díját a helyi önkéntes tűzoltók kapták.
A Gazda PT díját a Karvai Szakközépiskola, a Szlovákiai Agrárkamara díját a vajdasági, a Csemadok díját a délvidéki csapat kapta.
A Csemadok helyi szervezete oklevéllel köszönte meg Szegi Ilonának, a falumúzeum vezetőjének a megalakulása óta kifejtett tevékenységét a hagyományok őrzése területén.
A kárpátaljai küldöttség tagjaként vett részt a rendezvényen Szigeti-Séra Natália a Nagydobronyi kistérség alpolgármestere, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke, aki megköszönte a meghívást és elmondta, szinte felfoghatatlan, ami az elmúlt 16 hónapban – amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát – velük, körülöttük történt. Ezekben a rendkívüli időkben elsősorban a háborús helyzet támasztotta új kihívások alakítják a mindennapokat. „Kérdés, hogy hogyan lehet megtartani a helyi közösséget, hogyan lehet közösséget formálni és megfogva egymás kezét jó irányba vinni ezt a kicsit fejére állt európai világrendet. Mi, ahogy az elmúlt ezeréves történelmi tapasztalataink is mutatják, szeretnénk megmaradni azon a történelmi keresztény úton, amelyen eddig is járt magyar nemzetünk”.
Egy esemény sikerességét nem csak a tömegessége, hanem az ott lévők jó hangulata is meghatározza. Dunamocson egyikből sem volt hiány. Most is így volt, és ami még ráadás, hogy egészen a kora estébe nyúlt, mert minden adott volt ahhoz, hogy a kilátogatók jól érezzék magukat. Ezen a napon nem csak a község szíve, hanem az egész Kárpát-medence szíve a Duna menti településen dobogott.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
