Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (k) beszédet mond a Magyarság Háza Galéria ünnepélyes átadásán és külhoni magyar Kossuth-díjas művészekről készült fotókiállítás megnyitóján a Magyarság Háza Galériában 2023. június 13-án. Mellette Szarka Gyula felvidéki énekes, zeneszerző, zenész (b), Boráros Imre Kossuth-díjas felvidéki színművész, rendező, énekes (b2), Vári Fábián László kárpátaljai Kossuth-díjas író, költő, műfordító, néprajzkutató (j2) és Dráfi Mátyás felvidéki Kossuth-díjas színművész (j). (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A Magyarság Háza Galéria átadására és első ünnepi eseményére: a  KOSSUTHDÍJASOK című fotókiállítás megnyitására a külhoni magyar Kossuth-díjas művészek közül a Felvidékről Boráros Imre és Dráfi Mátyás színművész valamint Szarka Gyula énekes, zeneszerző, míg a Kárpátaljáról Vári Fábián László költő, néprajzkutató személyesen is megérkezett. Az összesen tizennégy művészt bemutató, különleges látványvilágú tárlat Budapest belvárosában nyílt és augusztus 20-ig várja a látogatókat.

A hangulatos bevezetésről felvidéki művészek gondoskodtak: Korpás Éva énekelt Madarász András gitár, illetve koboz kíséretével. Ezután lépett Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a mikrofon elé, hogy első alkalommal köszöntse a vendégeket az új kiállítóhelyen, amely – mint mondta – nagyjából félúton van a Szent István Bazilika és a Magyar Tudományos Akadémia között, párszáz méterre a Parlamenttől.

A tárlat olyan külhoni magyar művészeket: színészeket, írókat, költőket, zenészeket mutat be, akik munkásságukkal kiérdemelték a legmagasabb magyar művészeti elismerést.

Név szerint is bemutatta őket: Boráros Imre színművész, rendező, énekes (Felvidék), Csíky András színművész (Erdély), Dráfi Mátyás színművész (Felvidék), Duba Gyula író, szerkesztő (Felvidék), Ferenczes István költő, író, műfordító, szerkesztő (Erdély), Király László költő, író, műfordító (Erdély), Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító (Erdély), Szarka Gyula énekes, zeneszerző, zenész (Felvidék), Szarka Tamás énekes, zeneszerző, költő (Felvidék), Szilágyi István író, szerkesztő (Erdély), Tolnai Ottó író, költő, szerkesztő (Vajdaság), Tőzsér Árpád író, költő, műfordító (Felvidék), Vári Fábián László író, költő, műfordító, néprajzkutató (Kárpátalja), Végel László regény-és drámaíró, esszéista (Vajdaság). A művészek portréit Tordai Ede és Bíró István erdélyi valamint Oriskó Norbert felvidéki fotóművész készítette.

Tükörlap fölé függesztett fotósorozat a Magyarság Háza Galéria ünnepélyes átadásán és külhoni magyar Kossuth-díjas művészekről készült fotókiállítás megnyitóján a Magyarság Háza Galériában (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Csibi Krisztina és munkatársai – köztük a kiállítást tervező és rendező Kiss Beatrix örültek volna, ha valamennyi, a képeken látható művészt itt köszönthették volna a bemutatón, de néhányan magas koruk vagy betegségük, mások pedig már korábban lekötött elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni. Viszont nagy öröm, hogy itt van Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Szarka Tamás és Vári Fábián László, akiket az est folyamán hallhatunk is.

Az igazgatóasszony ezután felkérte Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hogy a Magyarság Háza Galériát a nagyközönség számára átadja, és nyissa meg a kossuthdíjasok című fotókiállítást. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenkét évben

a Magyarság Háza mindent megtett annak érdekében, hogy a legfontosabb kulturális intézménye legyen a magyar nemzetpolitikának, amelynek célja a tudományos ismeretterjesztésen és a magyar kultúra terjesztésén túl, hogy a magyar szellemiséget, hazaszeretetet megerősítse minden magyarban: az itthoniakban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élőkben egyaránt.

„Ezért rendezték kiállításaikat, szervezték előadásaikat mindenhol, ahová eljutottak és székházukban, a budai Várban – közösen a Nemzetpolitikai Államtitkársággal. Mikor a Vár helyreállítási munkái miatt ki kellett költözniük, az a kulturális tér megszűnt, kiszorult az I. kerületből. Attól kezdve fontos volt, hogy állandó helyet találjunk az intézménynek, és folytathassák a munkát, azoknak a céloknak a jegyében, amelyeket tizenhárom éve fogalmaztunk meg. Ezért öröm számunkra, hogy itt a Belvárosban egy olyan kiállító terme lehet a Magyarság Házának, ami – nyugodtan mondhatjuk – a párját ritkítja. Itt, a sokféle eszmeiséget hordozó városrészben a magyarságnak is helye van, s ez a terem – ahogy igazgatóasszony utalt a közeli épületekre – egyszerre jelképezi kötődését a tudományhoz, a hithez és a hazához: a magyarság örök értékeihez. Arról is szól, hogy az emberi nem lényege nem a rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem a hasznos munka, az alkotás, a gyarapítás, ahogyan Széchenyi István majd’ 200 éve ezt megfogalmazta” – húzta alá.

A Magyarság Háza Galéria az ünnepélyes átadó és külhoni magyar Kossuth-díjas művészekről készült fotókiállítás megnyitója napján a Magyarság Háza Galériában (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Ez a kiállítás – hangsúlyozta Potápi Árpád János – nemcsak azt mutatja be a remélhetőleg sok hazai, külhoni és nemcsak magyar látogatónak, hogy milyen kiválóságaink vannak, de ez a portréjukat és életútjukat angol nyelven is ismertető album arról is szól:

mit jelent magyarnak lenni több mint száz éve szétszakított nemzet fiaként, és megtalálni mégis az élethivatást, és abban olyan magasra emelkedni, mint ezek az alkotók.

Az államtitkár beszéde végén megnyitva a kiállítást, külön köszönetet mondott a négy személyesen is jelenlévő Kossuth-díjas művésznek, akik egy-egy művük előadásával is megörvendeztették a közönséget.

A műsor záró részeként Korpás Éva és Madarász András moldvai és Zobor-vidéki népdalokat adott elő, befejezésként pedig Korpás Éva felszólítására mindenki együtt énekelte a leghíresebb, Kodály által gyűjtött: A csitári hegyek alatt kezdetű zoboralji népdalt. Mind a három szakaszát!

A kossuthdíjasok című fotókiállítás  június 14-e és augusztus 20-a között, a hét minden napján ingyenesen látogatható 10-18 óra között.

(Cservenka Judit/Felvidék.ma)