A magyar anyanyelvi oktatás biztosítása a Kárpát-medence minden régiójában elsőrangú feladat Magyarország kormánya számára – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Rimaszombatban, ahol beszédet mondott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) XXXI. nyári egyetemének megnyitóján hétfőn.
A II. Rákóczi Ferenc Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóján, amelyet a református egyház rimaszombati rendezvényközpontjában, a Csillagházban tartottak, Szilágyi Péter történelmi példát felhozva beszélt arról, hogy a magyarság számára a modern kor hajnala óta fontos volt, hogy szakmai és tudományos fejlődését az anyanyelvén tudja megvalósítani.
A helyettes államtitkár elmondta: a tudományos fejlődés eléréséhez korábban őseink sokszor külföldre mentek tanulni, hogy megszerzett tudásukat itthon kamatoztathassák, majd a Kárpát-medencében is kiépült az az oktatási rendszer, amely az első lépésektől az egyetemi tanulmányokig képes volt végigkísérni a diákokat.
A politikus példaként említette a peregrinus diákok egyik legismertebb alakját, a 305 éve Rimaszombatban született Hatvani Istvánt, aki – miután több nyugat-európai városban tanult –, nem engedett a leideni, sem pedig a heidelbergi egyetem meghívásának, hanem hazatért a Kárpát-medencébe, és Debrecenben kezdett tanítani.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár aláhúzta: a tudás tekintélyt parancsol.
Mint mondta, a tudás hatalom, s ezért is elsőrangú feladat Magyarország Kormánya számára, hogy a Kárpát-medencében minden régióban biztosítsa a magyar anyanyelvi oktatás lehetőségét az első lépésektől az egyetemig.
„Őseink példáját, nagy tudósaink akaratát követtük, amikor eszerint cselekedtük” – mutatott rá Szilágyi Péter.
Hozzátette: a kiépült rendszer válságállónak bizonyult a világjárvány idején is, most pedig az a cél, hogy ezeket az eredményeket a háborús és szankciós válsággal szemben is meg lehessen őrizni. „Hogy a magyar iskola minőséget, ne kevesebb, hanem több lehetőséget jelenthessen” – szögezte le.
Szilágyi Péter arra is rávilágított, hogy e célkitűzés mentén emelték meg az idén a korábbi 22 500 forintról 100 000 forintra az oktatási-nevelési támogatást, amely a bölcsődétől a felsőoktatásig minden gyermeknek és fiatalnak jár, aki a Kárpát-medence külhoni régióiban magyar anyanyelvi képzésben vesz részt.
Elmondta: a nemzetpolitika tematikus éveinek sorában az idén a „gondoskodó nemzet évét” hirdették meg, s ennek az az üzenete, hogy a nemzeti összetartozás olyan stratégiai cél és eredmény, amelyet a nehéz időkben sem hagynak elenyészni.
„Továbbra is gondoskodunk közösségeinkről: a magyar szervezetekről, iskolákról, egyházakról és vállalkozókról egyaránt” – szögezte le Szilágyi Péter.
(mti/HE, Felvidék.ma)
