Komárom polgármesterének meghívására érkezett ma a városba Silvia Hroncová kulturális miniszter, aki a nemzeti kisebbségek kulturális támogatásait szabályozó törvény módosításának előkészületei kapcsán egyeztetett a magyar kultúra szakmai szervezeteinek vezetőivel, valamint politikai pártok képviselőivel. A találkozón terítékre kerültek a KultMinor által támogatott rendezvények finanszírozási nehézségei is, amely miatt számos szervezet adósságokat halmoz fel.
Keszegh Béla polgármester a több órás találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, azért vette fel a kapcsolatot az Ódor-kormány kulturális miniszterével, mert jelentős késéssel érkeznek a támogatások a nemzeti kisebbségek kultúráját biztosító alaptól (KultMinor), illetve sok esetben még a szerződések sem kerültek aláírásra az év második felében, ezzel pedig ellehetetlenül a kulturális szervezetek működése, mutatott rá.
A találkozón arra kérte az érintett minisztert, állítsanak össze egy, a támogatások kifizetését előre jelző harmonogramot, hogy a kulturális szervezetek tervezni tudjanak a jövőben.
Megköszönte a miniszter rugalmasságát és gyors reagálását, illetve a rendkívül konstruktív hozzáállását.
Silvia Hroncová miniszter a találkozóról elmondta, a magyar nemzeti kisebbség képviselőinek bemutatták a minisztérium Kulturális és Kreatívipari Stratégiája 2030 elnevezésű projektjét, majd a nemzeti kisebbségek kulturális támogatásáról, az azt biztosító alapról és a vonatkozó törvényről is szó esett.
A miniszter emlékeztetett, hogy a meglévő 13 nemzeti kisebbség idén júniustól a vietnámi kisebbséggel 14-re bővült, ezért szükségessé vált a törvény újbóli megnyitása, bővítése.
„Szeretnénk előkészíteni a törvény módosítását úgy, hogy a jelenlegi hiányosságait pótoljuk, jobbá, minőségibbé, funkcionálisabbá tegyük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a törvény szabályozza a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteit támogató alap működését.
Leszögezte, a kulturális minisztérium nem szólhat bele az alap működésébe, kizárólag a törvényi és az anyagi hátterét biztosítja a működéséhez.
„Számomra nagyon fontos és ösztönző találkozó volt a mai” – összegezte a miniszter, megjegyezve, hogy augusztus 25-ig beterjesztik az említett törvényt módosításra, de előtte még a többi, érintett nemzeti kisebbséggel is egyeztetnek a jogalkotói szándék kapcsán. „Mielőtt lejár a mandátumunk, szeretnénk a törvényt úgy előkészíteni, hogy a következő kormány már egy kész munkaanyagról dönthessen” – jegyezte meg.
A találkozón és az azt értékelő sajtótájékoztatón jelen volt Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos is, aki a KultMinort övező problémákról elmondta, több éve tartó jelenségről van szó, évek óta komoly gondot okoz, hogy késnek a kisebbségi kultúrára szánt támogatások. „Ez a jelenség az összes nemzeti kisebbséget érinti” – húzta alá.
A kormánybiztos megjegyezte, konkrét problémák és javaslatok is elhangzottak a mai találkozón, ő maga és hivatala pedig felajánlotta segítségét a fennálló problémák orvoslására.
Hangsúlyozta, a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságának munkacsoportja már megfogalmazta a hiányosságokat és a megoldási javaslatokat, melyek mintegy kiindulási pontnak tekinthetők a további tárgyalásokhoz, fogalmazott.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke üdvözölte a találkozó létrejöttét, hangsúlyozva, hogy a kulturális miniszter érti a KultMinort övező problémákat.
A Kisebbségi Kulturális Alap jogi kereteit biztosító törvény szükséges módosítása mellett még kiemelte, a kulturális szervezeteket a pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs teher is sújtja a késlekedő támogatások mellett.
Lapunknak Keszegh Béla polgármester elmondta, múlt héten fordult a kulturális miniszterhez egy javaslattal, amely a KultMinort övező problémák megnevezése mellett a téma szakemberei által megfogalmazott javaslatokat is tartalmazta.
„Mint ismert, a pályázatok rendkívül lassú feldolgozása és értékelése miatt a mai napig egy szervezet sem kapott támogatási szerződést, ezért számos szervezet adósságot halmozott fel. Ebből adódóan egyre kevesebb kisebbségi kulturális programot szerveznek az év első felében, így pedig aránytalanul sok program tolódik át az őszi időszakra. További probléma, hogy a szerződések aláírása bürokratikus akadályokra hivatkozva késik, holott a párhuzamosan működő Művészetfejlesztési Alapnál (FPU) nincs ilyen probléma, ahol elég egy becsületbeli nyilatkozat” – magyarázta.
Keszegh elmondta, a KultMinor vezetősége a késlekedő szerződésekkel kapcsolatban a Munkaügyi Felügyelet igazolására hivatkozik. „A kulturális szervezetek szeretnék még az idén elérni, hogy a szerződések aláírása és a kifizetés minél gyorsabb teljesüljön. Ez a fent említett visszaigazolás nélkül is lehetséges, tehát felesleges várni rá” – szögezte le.
Mint megtudtuk, a szervezetek azt szeretnék, hogy a rendezvények megvalósításának időpontját tolják ki 2024. március 31-re, hogy a programok ne halmozódjanak fel.
A jövőt illetően határozottan kérik, hogy a lehető legkorábban tegyenek elérhetővé új pályázati felhívásokat, hogy ne legyen az ideihez hasonló csúszás, illetve az új szakértői tanácsok tagjainak megválasztásában részt vevő új szervezetek a lehető leghamarabb regisztrálhassanak.
Ezen felül szeretnék, ha az alap harmonogrammal működne, illetve azt javasolják, a KultMinor igazgatóját a nemzeti kisebbségek valamelyikéből válasszák ki, hogy jobban tudjon azonosulni a kisebbségi kultúra fontosságával.
Silvia Hroncová csütörtöki látogatása során felkereste a Matica slovenská komáromi székhelyét, megtekintette az erődöt, délután pedig kilátogatott az izsai Leányvárba, az UNESCO világörökségi helyszínére.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
