A bányaváros központi tere tele van a gótika, a reneszánsz és a barokk kor csodás épületeivel. Számos építményhez jelentős magyar történelmi események, irodalmi és kultúrtörténeti momentumok párosulnak. Mindamellett a történelmi tér minden épülete igazi műalkotás. Ezek közé tartozik az Ébner-ház az egyedülálló faragott kőerkélyével, melyet gazdagon díszítettek antik tárgyú domborművekkel.
A ma Szlovák nemzeti felkelés terének nevezett tér 22-es házszám alatti épülete a 17. század első felében épült reneszánsz stílusban. A műemlékvédelmi kutatások igazolják, hogy a helyén egykor egy gótikus stílusú ház állt. Ezt bizonyítja a fennmaradt késő gótikus bejárat és a középkori relief csempék maradványai.
A polgárház ékessége a főbejárat felett található beépített erkély. Weinhart János szepesolaszi kőfaragó alkotását 1636-ban készítette el.
Divald Kornél Weinhart János, egy XVII. századbeli kőfaragó című cikkében a következőket írja: „Az erkély mellvédjét levélsorral ékes alsó és felső párkánya, valamint oroszlán- és női-fejes zömök posztamensei között kerubfejes keretbe foglalt domborművek töltik ki, mégpedig elől a lovastul a mélységbe ugrató Curtius s a kezét megégető Mucius Scaevola, két oldalt bal felől a bibliabeli Judit, jobb felől pedig Dávid parittyás alakja.”
Weinhart János munkája az északi reneszánsz stílus jegyeit viseli, mely részben az alpesi környéktől északra fekvő országok építészeti hagyományaiból indul ki. Az ácsolási és faragási technika, valamint a díszes motívumok kiválasztása is ezt a stílust mutatja.
Az erkélyt oszlopot tartják, melyeken fejek láthatóak, s figurális motívumok sokasága díszíti. Ószövetségi és antik korok motívumrendszere jelenik meg a kőből készült erkélyen. A motívumok a bátorságot, a merészséget és a hazaszeretetet jelképezik.
Az erkély bal oldalán Dávid jelenik meg, karddal és bunkóval ábrázolják a Góliát ellen vívott győzelme után. Jobbra betániai Judit tűnik fel, aki egyik kezében kardot, a másikban egy levágott fejet tart.
Az utcafronti oldalon két dombormű látható az ablakok alatt. Az egyik Marcus Curtiust ábrázolja, aki a hagyomány szerint Istennek szentelte magát és önkéntes halált vállalt. A jobb oldali dombormű Mucius Scarvoliust ábrázolja.
Weinhart János remekműve előtt egy emléktábla is tiszteleg a ház falán. A latin nyelvű felirat a csodás erkély megalkotásának dátumát is tartalmazza.
Az épület belső díszítése is igen értékes volt egykoron. A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményében találjuk az Ébner-házból származó kályhacsempe előlapját, melyen Ézsaiás júdeai próféta alakja látható.
A kályhacsempe a ház 1907-es átalakítása során, az emeleti szobák dongaboltozatának elbontásakor került elő. A prófétát ábrázoló csempe mellett további hasonló, figurális díszű, zsánerjeleneteket, szenteket és prófétákat ábrázoló csempéket találtak akkor. A csempék közül 22 darab került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe, míg néhány további példány az Ébner-család tulajdonában maradt.
Az Ébner-ház földszintjén vendéglátóipari egység működik. Az erkély a térről teljes szépségében megcsodálható. Míves kidolgozásával a 17. században a tér legreprezentatívabb házává tette az Ébner-házat.
Forrás:
kozterkep.hu,
imm.hu,
K. Demuth – P. Hrúz – M. Šoka: Besztercebánya és környéke
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
