A budapesti székhelyű Magyar Művészeti Akadémia megbízásából 51 perces portréfilm készült A lélekemelő címmel Pásztor Péter műépítészről, aki ennek a szervezetnek tagja. A film 2020-ban készült, operatőre Nagy István, rendezője annak apja T. Nagy Imre. Másik fia, Imre is közreműködött.
Az alkotás kassai bemutatására a MaJel Rovás székházában került sor hétfőn, szeptember 25-én, Pásztor hetvenötödik születésnapján. Sok barátja, tisztelője, kollégája köszöntötte őt fel ebből az alkalomból.
Pásztor Péter Lőcsén született, de Gölnicbányán töltötte boldog gyermekkorát. Szüleinek féltő szeretete és a családi tűzhely melege kísérte. A filmből megtudjuk, hogy a lőcsei környezet is hatott rá, így a Szent Jakab-bazilika, leginkább Lőcsei Pál mester alkotásaival. Gölnicbánya környéke elbűvölte és megszerettette vele a természetet. Eleinte erdész akart lenni, de arról lebeszélték, mert állítólag minden erdész iszik. Végül a Kassai Ipari Szakközépiskolát végezte el. Pozsonyban 1973-ban fejezte be építészeti tanulmányait. Kassán a Športprojekta és a Stavoprojekt vállaltoknál kezdte pályafutását.
1976-ban megnősült, felesége Zbuško Anna lett, akinek apja, Nándor a budapesti Műegyetem növendéke volt. Zsuzsi lánya három unokával ajándékozta meg.
1984-ben alapították Kassán az Építészek és Képzőművészek Klubját, melynek vezetője lett. Ekkoriban ismerkedett meg az organikus építészettel, melynek vezető személyisége Makovecz Imre volt. 1989-ben nyolc hónapot töltött nála a MAKONÁ-ban. Ő lett a mestere. Ezt élete legjobb döntésének tartja. 1989 karácsonya előtt tért haza.
Martin Drahovskýval közös irodát nyitott, a Szlovák Építészek Szövetségének alelnöke lett, kezdeményezte a Szlovákiai Építész Kamara megalakítását (1992). 2005-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Tanári pályafutását a Kassai Műegyetemen kezdte, 1998-ban megalapította a Művészeti Kart, melynek Építészeti Tanszékét ő vezette. 2004-ben egyetemi tanárnak nevezték ki. Mindezek mellett Rzeszówban is tanított az ottani egyetemen (2010–18).
Részt vett a kassai Bankó szálló felújításában, a Kassai Kormányprogram lakótelepen az Isteni irgalmasság templomának építésében (2012), a Thália Színház Márai Stúdiója átépítésében (2002).
Legfontosabb munkájának a borsi Rákóczi-kastély felújítását tartja (2021). Erről is vallott az akkor még félkész építkezés közepette.
Eddig több mint 150 épülete valósult meg. De szép számmal akadnak még meg nem valósult tervek is. A filmben elmondta, munkáival soha nincs teljes egészében megelégedve. Ebből az alkalomból az MMA egy kétnyelvű kiadványt adott ki. Pásztor Péter Üzenet/Odkaz című, 23 oldalas kötete bemutatja a műépítész életét és munkásságát.
A vetítés után megkérdeztem a film rendezőjét, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne alkotása kapcsán. „Ha elmegyek forgatni, elkezdek beszélgetni, a legfontosabb, hogy kibányásszam interjúalanyom legmélyebb rezdüléseit. A hivatásához való viszonyulást, az emberi oldalát.
Ez a film életem egyik legmegnyugtatóbb munkája volt. A legérdekesebb épületeit mutattam be, nem beszélve róla, egy Makovecz-tanítványnak sikerült megmutatnom a lelkivilágát, a családi életét. Amikor a felesége tréfából ráült a seprőre a filmben, ez nem volt megrendezve. Ez jött magától. Ezt mint rendező is elfogadtam. Csodálatos volt a munka mindenkivel, akivel beszélgettem. Drahovskýval és Dévényi Sándor pályatársával. Meg az is, hogy szinte véletlenül találkoztunk a lónyabányai templomban, melyet szintén ő tervezett. Csak át kellett magamon engedni ezeken a helyszíneken a Teremtő akaratát. Ennyi!”
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
