Előző Szent-Györgyi cikkünkre (A tudós imája – az ima tudósa, Felvidék.ma, 2023.09.19.) több reagálás érkezett. Két csoportba lehet sorolni ezeket.

Az egyiket messziről kaptam, a kanadai és amerikai reformátusok újra választott püspökétől, főtiszteletű Lizik Zoltán lelkipásztor úrtól. Érdekeseket írt.

Például, hogy a hónapok, napok jelentősége a magyar történelemben, egy-egy író, gondolkodó, uralkodó, művész, feltaláló, gazdasági szakértő 2-3 oldalas jellemzésével hét kötetet állított össze. A visszhangtalanság miatt abbahagyta. Indoklása mellbevágó: „Sok embernél megállt a világ akkor, amikor kivándorolt”. Megküldte írását Szent-Györgyiről. Olyan infókkal, amelyek általában kimaradnak életrajzából. Például a „Nagyrápolti” nemesi előnév, amit az Erdélyi Érchegységben található településről kaptak felmenői. Aztán: a budapesti Kálvin-téri református templomban keresztelték. Középiskolába a fővárosi Lónyay-utcai Református Főgimnáziumba járt, ott is érettségizett. Erdély, magyar reformátusság a belső tájoló iránytűje. Az Isten szomszédságában, a kristálytiszta látás, gondolkodás természeti ösztönzését kínáló radnai havasokban töltött napokban forgathatta már magában Az őrült majom című filozofikus miniesszé később letisztult bölcselkedéseit és imáit. Istenről, szív és ész termékeny kölcsönösségéről (Kálvin gondolkodását is ez jellemezte), a vezetőkről, a hatalomról, az idő és sebesség viszonyáról, a Földről, háborúról-békéről, meg sok minden másról. Röviden, célratörően, fiataloknak is bevehető világossággal. Radikálisan, mellébeszélés nélkül. Ezért lehet ma is ezt a 70 oldalas bölcsességre tanító, gondolkodásra tréningező zsebkönyvet „befalni”, mai ifjúságunk asztalára tenni, a „Z” és az Alfa generáció forrongóinak. A mobil mellé.

A másik egy hívő református testvérem véleménye: „Filozofikus írásaiból, de imáiból is, az emelkedett erkölcsű humanista tükröződik vissza, akinek – legalább is nem hallatszik ki – személyes megváltó-hite nincs. A teremtő Istent (el)ismeri, a megváltó Krisztust látszólag nem vallja. Kár!”. Olvasva ezt a reflexiót, igaz a megállapítás, hogy személyes Krisztus-hit nem érződik ki a bölcseletből. Ahogyan a másik Albertnak, Einsteinnek sem a bölcselkedéséből. Ők a teremtett világ Teremtőjének intellektuális csodálatában élték meg hitüket. Ez is személyes hit.

A harmadik Albert, a lambarenéi protestáns teológus, nagy fehér doktor, Albert Schweitzer leprakórházában írta meg a Jézus életrajzot. Meg a fantasztikus tanítást Kultúra és etika címmel, az emberiség erkölcsi tudatfejlődéséről. Mindhárman ugyanoda jutottak el: az atombomba elítéléséig és a „héják” politikai attitűd megfékezésének fontosságáig, illetve a békemorál egyetlen jövőesélyes alternatívájának feltétel nélküli igenléséig, propagálásáig. Mindenfajta kormányzás emberarcúságának követeléséig. S azt pedig ki mondja meg, hogy a végmenetben, a személyes sorsfordulókban ki mennyire jut élő Krisztus-szomszédságba? Megváltónk Igéje értelmében: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg” (Máté 25,40).

A három Albert-triász, akiknek a neve egyben három Nobel-díjast is jelöl: Schweitzer, Einstein, Szent-Györgyi a maga helyén és eszközeivel ekképpen, az Ige szerint cselekedett. Szent-Györgyi ezt humorosan így adta vissza: „Amikor megkaptam a Nobel-díjat, az egyetlen nagy összeget, amit életemben valaha is láttam, tennem kellett vele valamit. A legegyszerűbben úgy szabadulhattam meg tőle, hogy befektettem; részvényeket vásároltam rajta. Tudtam, hogy közeledik a második világháború, és féltem, hogy ha olyan részvényeim vannak, amelyek értéke háború esetén emelkedik, én is kívánni fogom az öldöklést, így arra kértem az ügynökömet, olyan részvényeket vásároljon, amelyek értéke háborúban zuhanni fog. Megtette. A pénzemet elvesztettem, de megmentettem a lelkiismeretemet”.

ÚJ VILÁG – ÚJ VEZETŐK

Tényleg bölcs mondásokká érlelődtek az idők és a tapasztalatok nyomán a tudósban, az erkölcsi értékfogalommal és istenhittel élő emberben korának ellentmondásai. Ezek az aforizmák leszedték az álarcot mindenről és mindenkiről. Nem a keresztvizet, de a képmutatás álarcait. Digitális korunkban is felüdítő, bátor és felszabadító olvasni sorait, amelyeket Az őrült majomból (The crazy ape) idézek.

„Ez új világ, és új eszméket, új módszereket, új vezetőket követel. Ezt még nem sikerült megvalósítanunk, nem fogantak meg az „új” eszmék, nem fejlődtek ki az „új” vezetők, nem alakultak ki az „új” módszerek… Legtöbb társadalmi intézményünk főleg a saját érdekeit szolgálja, s közben úgy tesz, mintha azt a célt szolgálná, amelyért létrejött. Ez egyaránt érvényes hadseregekre, egyházakra és kormányokra; azt mutatja, hogy képmutató világban, hamis látszatok világában élünk, olyan világban, amelyet ifjúságunk teljes egészében kezd elutasítani”.

„Egy halál tragédia – százezer halál statisztika, így kell ezt látnia a magas rangú hivatalnoknak is. Nagyon magasról egy ember élete alighanem igen aprónak látszik – ez a felismerés vezethette Walt Whitmant, amikor a megválasztott kormányhivatalnokok önteltségéről és arcátlanságáról énekelt”.

ETIKUS POLITOLÓGIAI AFORIZMÁK

„Lincoln szerint a legegyszerűbben és legolcsóbban úgy szabadulhatunk meg egy ellenségtől, ha megbarátkozunk vele. Miért nem barátkozunk mi is előbb az ellenségeinkkel?”.

„A békéhez nem bombákon, napalmon, lombtalanítószereken és hullákon át vezet az út, hanem a jóakaraton és az emberi együttérzésen át. Az emberiség nagy „csendes” vagy inkább „elcsendesített” többsége békét kíván, és olyan vezetőt, aki ezen az úton irányítani tudja. Nem fogja vezérévé fogadni azt, aki csak a legerősebb, a legharciasabb. És lám, itt a másik fontos információ: hosszú távon a legjobb politika az egyszerű becsületesség és az őszinteség. A csalafintaság, a kétkulacsosság és a kétértelműség pedig hosszú távon pusztulásba sodor”.

MÁSODIK IMA: A VEZETŐKÉRT

Jó, hogy nem csak a kritikus, leleplező, a röntgenszemű tudós és filozófus, hanem az imádkozó ember is megszólal a majomkodásról írt mélyenszántó könyvecskéjében. A hat imában. Most a vezetőkért mondott, írt imáját idézzük. Mindenkori aktualitásához nem fér kétség. Köszönjük Nagyrápolti Szent-Györgyi Albertnek, hogy a felsőbbségért bibliai, páli értelemben imádkozott: „Tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért; a királyokért, és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben” (1Timóteus 2,1-2).

Uram!
Vezetőket választunk, hogy vezessenek minket,
S Neked szolgákat adunk, Téged szolgáljanak.

De a vezetők nem Hozzád vezetnek,
Békét óhajtó, néma hangunkra nem figyelnek,
Hatalomtól megszálltan űznek emberre embert,
S a Neked adott szolgák már nem Téged szolgálnak,
A hatalmat szolgálják, és megáldják a fegyvert,
Amellyel kínoznak, ölnek a Te nevedben.
Isten! Oly vezetőket adj, akik a Te szolgáid,
Akik Hozzád vezetik, békében vezetik
Az emberhez az embert.

(Békefy Lajos/Felvidék.ma)