Fotó: EPA

A Robert Fico vezette új szlovák kormány szigorítaná a külföldi finanszírozású civil szervezetek szabályozását, amit már Magyarország is megtett.

Az új szlovák kormány szigorítaná a külföldi finanszírozású civil szervezetek szabályozását – írja az Euractiv. A portál megjegyzi, ez emlékeztet többek között Magyarország lépésére. Az Európai Unió Bírósága később kimondta, hogy a magyar törvény sérti az uniós jogokat – viszont azt is, hogy a célkitűzése indokolt.

„Ma véget ér a politikai civil szervezetek uralma Szlovákiában“

– jelentette ki Robert Fico, hozzátéve, hogy minden külföldi finanszírozású civil szervezetet külföldi ügynöknek kell minősíteni. Azt is hangsúlyozta, hogy a Smer által vezetett külügyminisztérium nem lesz többé a külföldi érdekek szócsöve, és a szlovák célok, érdekek mentén politizál.

Mint ismeretes, annak idején az Európai Unió Bírósága (EUB) elmarasztalta Magyarországot azzal az indoklással, hogy a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály úgymond aránytalan terheket rótt a hatálya alá tartozó jogalanyokra. A perben Magyarország arra hivatkozott, hogy a szabályozásra egyrészt a civil szervezetek finanszírozása átláthatóságának növelése miatt van szükség, másrészt pedig a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében (utalva többek között a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a szervezett bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések hatékonnyá tételére is).

Az EUB főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona kifogásolta, hogy a jogszabály olyan alapvető jogokat sért, mint az egyesülési szabadság, megbélyegzi a civil szervezeteket, elrettenti a polgárokat az adományozás szándékától, valamint sérti az Unión belüli alapvető szabadságokat.

A civil szervezetek átláthatóságról szóló magyarországi törvény nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket ró a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyez kilátásba az ezen kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben. A törvény preambulumában megfogalmazott érvek szerint az átláthatóság szabályozására többek között azért van szükség, mert

„a civil szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”, illetve mert ez a támogatás „veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”.

Azt az EUB és a Bizottság is elismerte, hogy a magyar törvényben megfogalmazott fenti célkitűzések helyénvalók, és a szabályozás bevezetése közérdeken alapuló nyomós indokkal valóban igazolható. Igazolható továbbá az a célkitűzés is, amely a közrend és a közbiztonság védelmére irányul, a gyanús tevékenységek elrejtésére alkalmas finanszírozások ugyanis valóban nagyobb mértékű átláthatóságot kívánnak meg.

(NZS/Felvidék.ma/Euractiv/Mandiner)