Több legális alternatívát kell kínálni azoknak az embereknek, akik külföldön akarnak szerencsét próbálni, ez mindannyiunk közös érdeke, mivel Európában a szakképzett munkaerő hiánya rekordot döntött – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.

Von der Leyen a nemzetközi embercsempészet elleni konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: a bizottság nemrégiben munkaközvetítő rendszer kidolgozását javasolta, és “tehetségpartnerségeket” hoz létre Tunéziával, Marokkóval, Egyiptommal, Bangladessel és Pakisztánnal.

“Azt szeretnénk, ha az emberek utazhatnának, hogy megvalósítsák álmaikat. De ezt a mobilitást a törvényeknek kell irányítaniuk, nem pedig az embercsempészeknek”

– hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, nagyon fontos globális szövetség létrehozása az embercsempészet ellen, a válságkezelés önmagában nem elég. Véleménye szerint, olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszorítja a csempészeket és megakadályozza, hogy emberek meghaljanak. Emlékeztetett, hogy az EU operatív partnerségeket hozott létre a nyugat-balkáni országokkal, továbbá Marokkóval és Tunéziával, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés körét szélesíteni kell.

“A szövetségnek nem csak földrajzi értelemben kell globálisnak lennie, hanem hatókörét tekintve is. A megelőzésre, a válaszlépésekre kell koncentrálni, és arra, hogy a veszélyes csempész útvonalak helyett a bevándorlók inkább a legális lehetőségeket válasszák”

– jelentette ki.

A bizottság elnöke rámutatott: fel kell lépni az embercsempész-hálózatok legkisebb láncszemével szemben is. “Üzleti modelljük nagyon gyakran szerteágazó, és a hálózatok fele kábítószer-, lőfegyver- és emberkereskedelemben is részt vesz. Nemcsak az emberi szenvedést használják ki, hanem szélesebb körű biztonsági fenyegetést is jelentenek” – tette hozzá.

Von der Leyen szerint, az embercsempészet elleni küzdelem első lépése a megelőzés: meg kell erősíteni a határigazgatással és a hírszerzési információk megosztásával kapcsolatos együttműködést, továbbá hangsúlyt kell fektetni a tájékoztató kampányokra, és azon bűnszervezetek felszámolására, amelyek az interneten hirdetik tevékenységeiket. Emellett, a bizottság elnöke utalt arra is, hogy megfelelő büntetőjogi szabályokat kell létrehozni az embercsempészet szankcionálásra.

“Az EU frissíteni fogja az embercsempészet bűncselekményének meghatározását, szigorítja a büntetőintézkedéseket és kiterjeszti joghatóságát.

Ezzel párhuzamosan erősítjük az illegális migránsok visszatérítésével kapcsolatos együttműködést a származási országokkal” – jelentette ki.

A bizottság elnöke bejelentette azt is, hogy a keddi konferencia nyomán szakértői csoportok fognak megalakulni, amelyek a megelőzésre, a bűnüldözésre, a legális migrációs lehetőségek megerősítésére, valamint a visszatérítések hatékonyabbá tételére fognak összpontosítani. “Egy év múlva ismét összejövünk, és megvizsgáljuk az eredményeket” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a konferencián elmondta: az illegális migráció mindenkire óriási nyomást gyakorol, nemcsak Európára, hanem a szomszédaira is, továbbá fenyegeti a közös biztonságot és jólétet is.

“Meggyőződésünk, hogy ezzel egyetlen ország sem tud egyedül szembenézni, ez egy közös kihívás. Nem hagyhatjuk és nem is fogjuk hagyni, hogy az embercsempészek visszaéljenek a menekültügyi rendszerünkkel, és veszélyeztessék társadalmaink kohézióját”.

“Ennek érdekében az Európai Bizottság ambiciózus menetrendet dolgozott ki, jelentős összegeket fektetett be az erősebb határellenőrzésbe, a hatékonyabb visszatérítési rendszerbe, a legális migrációs lehetőségekbe, valamint az embercsempészet elleni hatósági küzdelembe” – hangsúlyozta.

Példaként említette, hogy a nyugat-balkáni régióban ezekre a területekre összpontosított az EU, ennek keretében 60 százalékkal legalább 350 millió euróra növelték ebben az évben az uniós finanszírozást. “Közös erőfeszítéseink eredményeképpen idén 20 százalékkal csökkent az EU-ba illegálisan érkezők száma az előző év azonos időszakához képest” – hívta fel a figyelmet.

Az uniós biztos szerint Törökország 220 millió eurót kapott az uniótól, hogy megerősítse a határvédelmét a legmodernebb megfigyelőberendezések segítségével. A török hatóságok csak az elmúlt fél évben több mint 100 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel.

Észak-Afrikát idén 318 millió euróval támogatta az EU, e forrásokat főként a határvédelem megerősítésére, az embercsempészet felszámolására fordították. Egyiptomnak ugyancsak 115 millió euró támogatást juttatott az unió a szárazföldi és tengeri járőrözés és a csempészet elleni műveletek hatékonyabbá tétele céljából – taglalta.

Arra is kitért, hogy Líbiában, az olasz hatóságok szoros együttműködésével, az EU felszerelést és képzést biztosított a parti őrség számára, továbbá Marokkó is 150 millió eurós támogatást kapott, hogy fokozza az embercsempészet elleni küzdelmet.
Megemlítette, hogy a Tunéziával kötött uniós egyetértési megállapodás 126 embercsempész letartóztatásához és felelősségre vonásához, valamint vagyonuk megsemmisítéséhez vezetett, és csak szeptember és október között mintegy 10 ezer illegális migráns tartóztattak fel a hatóságok.

Várhelyi Olivér szerint az EU kiemelt feladata, hogy segítse az unión kívüli partnereit, határaik védelméhez és a szervezett bűnözés visszaszorításához szükséges kapacitások megteremtésében.

(MTI)