Bécs tele van az egykori Osztrák-Magyar Monarchia időszakára tehető épített emlékekkel. A közös történelmi múlt jelei fellelhetőek az egykori birodalmi főváros számos pontján. Ennek egyik példája a történelmi városházától (Rathaus) alig pár száz méterre található Fogadalmi templom (Votivkirche). A neogótikus székesegyházat a Libényi János által Ferenc József ellen elkövetett sikertelen merénylet emlékére építették.
A pompás templom Bécs második legmagasabb szakrális helye. Csupán a Stephansdom előzni meg, a Fogadalmi templom stílusában is hasonlatos a több száz éves székesegyházhoz.
Röviden tekintsük át a magyar szabólegény sikertelen merényletének történetét és virtuálisan nézzünk be a merénylet emlékére emelt templomba.
Mint már írtuk, a Ringstraßén található újgótikus épület hálából épült. A templomot alig néhány hónappal a merénylet után kezdték el építeni a sikertelen kísérlet helyszínén. A templomépítéshez az adománygyűjtést a császár öccse, Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi hányattatott sorsú mexikói császár kezdeményezte őfelsége megmenekülése iránti hálából.
Ő indította el az adománygyűjtést az építkezés megkezdéséért. Több tízezer ember adakozott.
Tervezésére pályázatot írtak ki, amelyen francia, angol, német és monarchiabeli építészek vettek részt. Összesen 75 pályamű érkezett be. A templomépítéssel a fiatal bécsi Heinrich von Ferstel építészt bízták meg.
A szakrális helyet 1879. április 24-én szentelték fel, amely Ferenc József császár és Erzsébet császárné ezüstlakodalmának napja is volt.
A francia katedrálisok mintáját követő háromhajós újgótikus bazilika az európai historizmus legjelentősebb építményei közé tartozik. A városházától nem messze, a Bécsi Egyetem főépületének tőszomszédságában álló Votivkirche jellegzetes tornyainak magassága eléri a 99 métert. Ezzel a Stephansdom mellett a város második legmagasabb temploma. Neogótikus jellegzetes épületelemei miatt Bécset kevésbé ismerő turisták össze is keverik a két templomot.
Közismert a 78 üvegmozaikos ablaka. Száztizenegy festett ólomüveg is díszíti a templomot.
Magyar uralkodók, szentek alakjait is láthatjuk, Szent Istvánt, Szent Lászlót és mariazelli zarándokként I. Nagy Lajos királyt.
Eredetileg úgy tervezték, hogy jelentős osztrák államférfiak, jeles személyek nyughelye lesz a Fogadalmi templom. Azonban a politikai hangulat alaposan felülírta ezt az elgondolást.
A templom csodálatos bélletes kapuval rendelkezik. A főhomlokzatot a kőcsipkés berakások díszítik. A főkapu felett található a míves, kör alakú ólomüvegablak. A tornyai szintúgy kőcsipkével telítettek. A bejárat felett bibliai jelenetek figyelhetőek meg, melynek központi alakja a keresztre feszített Jézus.
A templomban, pontosabban a hajdani udvari oratóriumban egy múzeum is található. Az oltár feletti megemelt területen van, amely korábban csak a császári család számára volt hozzáférhető. A legpompásabb és legrégebbi kiállítási tárgy a 15. századi antwerpeni oltár, amely e műfaj legjelentősebb fennmaradt műalkotásának számít.
A Votivkirche ma plébániatemplom, ingyen látogatható. Ha fel akarjuk keresni, jó tájékozódási pont a Rathaus és az Uni Wien, a bécsi egyetem főépülete, innen már jól látszódnak a templom tornyai. Metróval a Rathaus vagy a Schottentor megállóig érdemes menni.
A templom előtt terül el Bécs belvárosának kedvelt köztere, a Sigmund Freud park.
Az 1849-es megtorlások, avagy családi bosszú vezérelte Libényit?
Az osztrák császár ellen életében hét merényletet követtek el. Az első sikertelen kísérlet fűződik Libényi János nevéhez. 1853. február 18-án egy óvatlan pillanatban nyakon szúrta Ferenc Józsefet. Így akart bosszút állni az 1849 utáni magyarországi megtorlásokért.
Azonban szárnyra kaptak olyan pletykák is, miszerint őfelsége elszerette Libényi csodaszép nővérét, s ezt bosszulta meg a csákvári születésű szabólegény.
Libényi János Fejér megyéből származott, korábban egy katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, majd Budán, 1851-ben ment Bécsbe. Alig volt 22 éves, mikor a merényletet elkövette.
Ferenc Józsefnek nagy szerencséje volt, nemcsak azért, mert testőrei azonnal lefogták Libényit, hanem mert a zubbonya is megvédte. A kés ugyanis megcsúszott a zubbony kemény gallérján. A sebesült császárt a Burgba szállították.
A merénylőt elkapták, s alig egy héttel később, 1853. február 26-án ki is végezték.
Forrás: wien.info, elmenynektek.blog.hu
(Pásztor Péterr/Felvidék.ma)
