A globális hidrogéntermelés 2030-ra a korábbi növekedési ütem alapján a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik – állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányában, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t szerdán.
A társaság 2030-ra vonatkozó elemzése szerint a kereslet egyre diverzifikáltabbá válik: a feldolgozóipar mellett, amely a megtermelt hidrogén közel felét (48 százalékát) fogja felhasználni, a mobilitási és az energiaágazat is jelentős szerepet játszik majd a keresleti oldalon, 30, illetve 15 százalékkal. Az épületek fűtése a kereslet hét százalékát teszi majd ki – írták.
Az előrejelzésük szerint a zöldhidrogén-projektek kapacitása 2030-ra 119 gigawattra (GW) nő, amely mintegy fele a kormányzati vállalásoknak, és ötöde annak a szintnek, amellyel tartható lenne a Párizsi Klímacsúcson meghatározott 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés.
Szakértők szerint a következő évtized kritikus lesz a hidrogénipar számára, különösen a zöldhidrogén-termelés, és ezáltal a szén-dioxid-mentesítés területein várható jelentős előrelépés.
A Roland Berger szakértői szerint 2030-ra a tiszta hidrogén aránya elérheti a 12 százalékot. A jelentésben hangsúlyozzák: a hidrogénstratégia sikere azon múlik, hogy sikerül-e olyan gazdasági keretet megalkotni, amely a tiszta hidrogént megfizethető alternatívává teszi.
Pozitív példaként hozzák fel az Egyesült Államokban a zöld átmenetet támogató szabályozást (Inflation Reduction Act), amely adókedvezményekkel támogatja a tiszta hidrogén előállítását, valamint Európában a fenntartható repülési üzemanyagokra és az alternatív üzemanyagokra vonatkozó kvóták meghatározását, amelyek megbízható piacot teremtettek a hidrogén számára.
Az évtized hátralévő részében a központi feladat egy strukturális keret létrehozása, mert az elszigetelt ösztönzők és szabályozások elszigetelt projektekhez vezetnek – emelte ki a Roland Berger partnere, Schannen Frigyes a közleményben.
(MTI)
