A Szlovákiai Magyar Középiskolások Szövetsége 2023 év végén kérdőíves felmérést készített a szlovákiai magyar középiskolásokat érintő oktatási és ifjúságszervezeti problémákról, melynek eredményét idén januárban hozták nyilvánosságra. A kiértékelést követően tíz pontban fogalmazták meg javaslataikat, amelyet személyesen prezentálnak februárban az oktatásügyi miniszternek.
Brezo Ferenc az SZMKSZ ötletgazdája és alapítója. A piciny bodrogközi Battyán községből származik, végzős gimnazista a Máraiban. Február elsejéig még ő Szlovákia ifjúsági delegáltja az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzati kongresszusában, ráadásul az intézmény történetében az eddigi legfiatalabb. Az amerikai Benjamin Franklin Transatlantic Fellowship programjában is ő képviselte Szlovákiát, amelyben 45 országból egy-egy fiatal reprezentálhatta az országát.
„Senki sem képviselt bennünket és senki sem szólalt fel értünk”
Brezo Ferencet az SZMKSZ létrejöttéről, céljairól, eddig elért eredményeiről kérdeztük. Kassai kollégiumi szobájából intézett videóbeszélgetésünk során úgy fogalmazott, saját tapasztalatai döbbentették rá, hogy mennyire fontos lenne egy ilyen szervezetet létrehozni, hiszen a szlovákiai magyar középiskolásoknak nincsenek lehetőségeik arra, hogy önmagukat képezzék az iskolán kívül és közösségeket hozzanak létre.
„Az is szemet szúrt, hogy senki sem képvisel bennünket és senki sem szólal fel értünk, ezért döntöttem úgy, hogy létrehozom a szövetséget, amelyhez a magyarok által lakott öt megyéből többen is csatlakoztak már az alapításnál.
Legfőbb célunk a szlovákiai magyar fiatalok képviselete, a készségfejlesztésük elősegítése és a jövő értelmiség vezető rétegének összehozása egy fórumba.
Ez lenne az SZMKSZ, amelyet 2023 áprilisában hivatalosan is bejegyeztettünk” – összegezte.
Mint mondta, a szlovákiai magyar középiskolások közel 20 százaléka töltötte ki az általuk készített kérdőívet, pontosan 557 diák. Brezo Ferenc szerint ez már reprezentatív minta, ennek eredményeit kiértékelve született meg az a 10 pontból álló javaslatcsomag, amelyet az oktatásügyi miniszter előtt prezentálhatnak.
A 23 kérdésből álló kérdőív pár perc alatt kitölthető volt, a kérdések szakmai összeállításában Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtottak segítséget.
A válaszok elemzését követően megszületett 10 pontból álló javaslatcsomagban szakértőként Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium volt főosztályvezetője segítette őket, főleg abban, hogy nincs-e benne olyan javaslat, amely megvalósíthatatlan, vagy esetleg jogszabályokba ütközne.
A szlovákiai magyar középiskolások oktatása romokban hever
„A kérdéssor összeállításakor már megfogalmazódott bennük, hogy melyek a problémás területek, mint például a szlováknyelv-oktatás, az egyetemi továbbtanulás és a diákönkormányzatok helyzete. Azt látjuk jelenleg, hogy a szlovákiai magyar középiskolások oktatása romokban hever. Rettenetes eredmény, hogy a szlovákiai magyar fiatalok 44 százaléka csak azért menne el külföldre tanulni, mivel nem beszéli megfelelően a szlovák nyelvet. A maradék 56 százalékból is sokan elhagyják az országot. Így az a tendencia rajzolódik ki, hogy a szlovák nyelv miatt emigrálók és a külföldi jobb munka, vagy személyes kapcsolatok okán távozók miatt a szlovákiai magyarság belátható időn belül megfeleződhet” – mutatott rá.
Az eredményekről szólva elmondta, a felvidéki magyar diákok közel 60 százaléka érzi úgy, hogy hátrányt jelent magyar tannyelvű oktatási intézményben tanulni a szlovák nyelv nem megfelelő oktatása miatt. Mindemellett 69 százalékuk vallotta úgy, hogy maradt már ki fiataloknak szóló programból, vagy versenyből csak azért, mert azt kizárólag szlovákul tartották meg.
„Elgondolkodtató, hogy a diákok 70 százaléka úgy gondolja, hogy hatékonyabb lenne a szlovák nyelv oktatása a középiskolákban, ha azt idegen nyelvként oktatnák, úgy, mint az angolt” – emelte ki.
Brezo Ferenc szerint rendkívül beszédes az is, hogy 10-ből mindössze 5,3 pontot adtak a diákok a szlováknyelv-oktatás színvonalra és a diákönkormányzatok helyzetére is csak 6,8 pontot.
„Emellett fontos, hogy a diákok közel 80 százaléka egyetért azzal, hogy a diákönkormányzatok jogkörét bővíteni kell, ahogy a feladatkörét is. Itt is súlyos hiányosságok tapasztalhatóak. AZ SZMKSZ ezért összeállította 10 pontját, amellyel javaslatokat szeretnének tenni a felmerült problémák megoldására” – fogalmazott. Véleménye szerint ahhoz, hogy a szülőföldjükön maradjanak a jövő generációi, elkerülhetetlen az oktatásügy megreformálása és egy szervezett, magyar ifjúsági élet megteremtése.
„A világirodalomra jelentéktelen hatást gyakorló szlovák költők, írók életművével, verseivel töltjük el az időnket”
Első pontban a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatását fogalmazták meg a középiskolákban is, célul tűzve a C1-es szint elérését. „C1-es angol nyelvvizsgával a világ legjobb egyetemeire is lehet jelentkezni, szóval bőven bizonyított, hogy a C1-es típusú nyelvvizsga elégséges” – magyarázta.
Mindemellett azt szeretnék elérni, hogy a szlovák irodalomra vonatkozó követelmények csökkentésével nagyobb hangsúlyt fektessenek a konverzációra.
„A szlovák kultúrára, de főleg a világirodalomra jelentéktelen hatást kifejtő költők, írók életművével, verseivel töltjük el az időnket ahelyett, hogy a szlovákság ismeretére és a beszédünk tökéletesítésére törekednénk” – jegyezte meg.
A második pont ebből következik, amely a szlovák nyelv és irodalom érettségi követelményeinek az előző pontban javasoltak szerinti átalakítását célozza. A harmadik pontban azt szeretné az SZMKSZ elérni az országos oktatási és ifjúsági intézetnél (NIVAM), hogy legyen minden tantárgy-olimpia kétnyelvű. „Ebben már szolgáltattunk pozitív példával: együttműködtünk a Kritikus gondolkodás-olimpia kétnyelvű megszervezésében, amely az első ilyen volt az országban. Ezen az iskolai fordulókon át, a kerületi fordulókon túl egészen az országos szintig minden szint elérhető magyarul és még a szóbeli is, hiszen amennyiben valamelyik magyar diák bejut a döntőbe, szinkrontolmács segíti őt. A Komáromi járásból például ennek hatására érezhetően megnövekedett a részvétel; míg tavalyelőtt nagyjából tízen vettek csak részt ezen az olimpián, addig a tavalyi évben már meghaladta a számuk a százat.
Méltányosságot, pozitív diszkriminációt érdemelnek a kisebbségek
“A negyedik pontban azt kérjük, hogy a NIVAM által kiadott ifjúsági segédanyagokat kétnyelvűsítsék, míg az ötödik pontban azt követeljük, a NIVAM szervezzen külön iskolázásokat magyar anyanyelvű diákok számára is” – fogalmazott. Hatodik pontként szerepel a javaslatcsomagban, hogy az állam által fenntartott ifjúsági szervezetek diáktagjainál vezessenek be kisebbségi kvótát, amennyiben az adott kerületnek megfelelő számú kisebbségi lakosa van, ezáltal biztosítva az egyenlő reprezentáció elvét.
„Szeretnénk elérni azt is, hogy az állam által az ifjúsági szervezetek részére kiutalt támogatásoknál is vezessenek be kisebbségi kvótát, hiszen azt látjuk, hogy nagyon kevés magyar szervezet részesül ebből. Nem jön ki még a 8,5 százalék sem, amely a közösségünk súlya ebben az országban. Úgy gondolom, ez lenne méltányos, a kisebbségek ráadásul pozitív diszkriminációt is igényelnek annak érdekében, hogy megfelelő módon fejlődhessenek” – húzta alá a szervezet elnöke.
A magyar ifjúsági szervezetek tanácsadóként vehessenek részt a döntéshozói folyamatokban
„Nagyon fontos lenne, hogy létrejöjjön egy intézményi együttműködés az állami szervezetek és bizonyos kisebbségi ifjúsági szervezetek között. Némelyiküket, amelyik hasznos munkát fejt ki a társadalom számára és fel tud mutatni eredményeket, azokat tanácsadóként is bevonva bizonyos döntéshozói folyamatokba.
Fontosnak tartanánk azt is, hogy létrejöjjenek szlovák-magyar vegyes diáktáborok, ahol tanulhatnánk egymás kultúrájáról, ezzel előzve meg a diszkriminációt és segítve a kulturális megértést és a nyelvtanulást is”
– fejtette ki véleményét.
Utolsó, tizedik pontként azt kérik, hogy a járási, regionális ifjúsági központokban alkalmazzanak kisebbségi alkalmazottakat, amennyiben egy adott kisebbség részaránya eléri a járásban a 10 százalékot és az adott kerületben is, amennyiben ott az arányuk meghaladja az 5 százalékot.
Ugyanannyi adót fizetünk, az esélyeink, lehetőségeink mégsem egyformák
„Ezeket a pontokat az SZMKSZ azért fogalmazta meg, hogy mind az oktatás, mind az ifjúság területén a szlovákiai magyar közösség felzárkózhasson és létrejöjjön egy sokkal konstruktívabb, virágzóbb állapot” – fogalmazott beszélgetésünk végén Brezo Ferenc, aki aláhúzta: ugyanúgy fizetjük az adót, mint bármelyik másik állampolgár, mégsem egyformák az esélyeink, a lehetőségeink.
A jövőbeni tervekről, kitűzött célokról pozitívan gondolkodik. „Már most büszkén mondhatjuk el, hogy már egy kerületi oktatás hivatallal tárgyaltunk és sikerült arról megállapodni, hogy a Kassai Kerületi Diákparlamentben legyen magyar kisebbségi kvóta. Az oktatásügyi miniszter a napokban egyezett bele a találkozónkba, amelyen lehetőségünk nyílik személyesen bemutatni a 10 pontból álló javaslatcsomagunkat. A következő hetekben találkozunk a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkárával is. Reméljük, hogy a kitűzött célokat sikerül elérni, és tényleg tudunk javítani a magyar diákság helyzetén ebben az országban” – fogalmazott.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
