Sajtótájékoztatón számolt be csütörtökön délután Keszegh Béla, Komárom polgármestere arról, mennyivel több feladat hárul a városi rendőrség munkatársaira évről évre. A probléma országos: a rossz pénzügyi helyzet miatt egyes települések kénytelenek spórolni és csökkenteni a városi rendőrség költségvetését. A Szlovákiai Városok Uniója ezért a belügyminisztériummal tárgyalt a napokban – tájékoztatott a polgármester.
Mint mondta, az elmúlt években megszaporodtak a városi rendőrség feladatai, emellett a tavalyi évben jelentősen emelkedett a lakossági bejelentések száma és az ügyek száma is, amiben a városi rendőrség járt el.
„A városi rendőrség egyre több területen tevékenykedik, sok esetben az állami rendőrség szűkös kapacitása miatt is több munka hárul a helyi rendőrökre” – fogalmazott a polgármester, aki ezt számokkal is alátámasztotta.
Egy év alatt, 2023-ban a hívások száma 3672-ről 4589-re emelkedett, a telefonos bejelentés következtében megvalósuló eljárások száma pedig 1199-ről 1632-re nőtt – tájékoztatott. A kihágások száma is folyamatosan emelkedett: 2021-ben 3892, 2022-ben 4437, 2023-ban pedig 4874 kihágás esetében jártak el a rendőrök. Az esetek mintegy kétharmadában pénzbüntetést is kiróttak. Mint kiderült, a legtöbb esetben közlekedési kihágásokról volt szó, ezek esetében leggyakrabban szóbeli figyelmeztetést kaptak az érintettek. Megjegyezte, gyakori a tilosban parkolókkal szembeni lakossági bejelentés, ebben az esetben is a városi rendőrök járnak el.
Közrendet érintő kihágás 319 esetben történt tavaly, ebből 42 alkalommal lopás, illetve vagyon elleni szabálysértés ügyében jártak el.
A városi rendőrséget több esetben hívták lakossági vitákhoz, 111 esetben pedig a hajléktalanokkal kapcsolatos ügyekhez. A komáromi városi rendőrség munkatársai 26 autóroncsot távolíttattak el, 63 esetben közterületen szemetelők, 2 alkalommal pedig környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmény kapcsán jártak el.
Keszegh Béla megemlítette, hogy több esetben a tűzoltóság és az állami rendőrség munkáját is segítették, s illegális migráció esetén is segítették az illetékesek munkáját – szögezte le. A rendőrségi riasztó pultrendszerére 155 alkalommal érkezett hívás, aminek köszönhetően sikerült megelőzni a nagyobb kárt azzal, hogy a rendőrök megjelentek a helyszínen.
Mint mondta, a városi rendőrség 24 órában figyeli a központi kamerarendszert, ahol védett műhely keretén belül dolgoznak a munkatársak. A kamerarendszer 2023-ban 50 ezer euró értékben bővült újabb kamerákkal és jelentősen hatékonyabb adatátviteli rendszerrel.
„Egyre több esetben segítenek a kamerák dokumentálni a kihágásokat és bűncselekményeket. A tervek szerint olyan okos megoldások is bevezetésre kerülnek, amely segítségével a központ adatbázis rákötésével a kamerák automatikusan felismerik a keresett lopott autókat, gyanús elemeket” – fogalmazott Keszegh Béla.
Megjegyezte azonban, hogy a komáromi városi rendőrség jelenleg 25 fővel dolgozik, tehát nem teljes az állomány és előreláthatólag a közeljövőben fel sem tudják tölteni. Ennek leginkább anyagi okai vannak, hiszen a városnak egyre több a kiadása, és ahhoz, hogy ez a munkakör vonzóbb legyen, emelni kéne a városi rendőrök fizetését. „Az elmúlt hónapokban is érkeztek új munkatársak, akik a nyugdíjba vonuló társaikat váltják a rend védelmében. A városi rendőrség kompetenciája fokozatosan bővül, ezzel segítve az állami szerveket, így egyre több feladatot látnak el a közbiztonság fenntartásában” – mutatott rá.
A romló közrend és az a tény, hogy országos probléma a rendőrhiány, arra sarkallta a Szlovákiai Városok Unióját (ÚMS), hogy megfogalmazott javaslataikat a belügyminisztérium elé terjessze. Ennek érdekében a Szlovákiai Városok Uniója január 30-án megbeszélést folytatott a belügyminisztérium vezetőivel a közigazgatási reformról, valamint a szlovákiai városok, illetve az iskolák romló biztonsági helyzetének kezelésére hívták fel a minisztérium figyelmét – számolt be Keszegh Béla, a szervezet alelnöke.
„A rossz pénzügyi helyzet miatt egyes települések kénytelenek spórolni és csökkenteni a városi rendőrség költségvetését. Az állami rendőrök hiánya az ilyen megszorításokkal párosulva drámaian hozzájárulhat a városokban a közbiztonság romlásához.
A fiatalkorú bűnelkövetők számának növekedését és az iskolák biztonsági helyzetének romlását is látjuk. E probléma kezelése az állam és az önkormányzat közös érdeke. Ezért elengedhetetlen a kölcsönös kommunikáció és együttműködés javítása ezen a területen” – fogalmazott a polgármester.
A Szlovákiai Városok Uniója több pontban fogalmazta meg javaslatait, ezek között szerepel az is, hogy hangolják össze az állami és városi rendőrök számát, különösen azokon a településeken, ahol a bűnözés növekedése tapasztalható. Keszegh Béla arról is beszélt, közös megoldást kell találni a vasúti és buszpályaudvarok, államhatárok és az első osztályú utak ellenőrzésére. Szintén szerepel a javaslatcsomagban, hogy vizsgálják felül a városi rendőrségről szóló törvényt, valamint a városi rendőrség finanszírozása bűnözési térképen alapuló állami hozzájáruláson keresztül valósuljon meg, hogy célzott pénzügyi támogatás kerüljön oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az ÚMS javasolja továbbá azt is, hogy a létszámhiány miatt a biztonságot technikai eszközökkel segítsék: kamerarendszerek, mobil defibrillátorok (a településeken törvény írja elő) és sebességmérő radarok beszerzését az állam támogassa pályázatokon keresztül.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
