A Magyar Szövetség képviselői a bukaresti Néppárti kongresszuson nem szavazták meg Ursula von der Leyen jelöltséget az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ennek több oka is van.
A szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben okokként a következőket fogalmazták meg:
-
- A Minority Safepack nevű kezdeményezést éppen Ursula von der Leyen elnöksége alatt söpörték le az Európai Bizottság asztaláról.
- A COVID-19 járvány kaotikus kezelése miatt.
- A „Green Deal”-ben, azaz az Európai Zöld Megállapodásban az Európai Bizottság túlságosan engedett a zöld lobbinak. Rossz határidőket fogalmazott meg a megállapodásban és figyelmen kívül hagyta hatásait a mezőgazdászokra – részben ez vezetett a jelenlegi európai szintű felháborodásukhoz.
- Ursula von der Leyen aktívan részt vállalt a jogállamiság védelme ürügyén azon államok ellen indított boszorkányüldözésben, melyek más véleményt fogalmaztak meg a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében, mint az Európai Bizottság.
Emellett látható, hogy az EPP kedvező irányba mozdult el migránsügyben. Most már határozottan kimondja, hogy az illegális migráció minden formáját meg kell állítani, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (FRONTEX) emberállományban és technikában is.
Továbbá felvállalja azt is, hogy csakis az irányított és ellenőrzött bevándorlás lehet engedélyezett, ami elsődlegesen a munkaerő hiányának pótlására szolgálna. Ebben hasonlít a Magyar Szövetség és az Európai Néppárt programja. Sajnos, viszont támogatja a bevándorlási kvótákat, ellentétben velünk.
Ami az orosz–ukrán háborút illeti, a kongresszuson az uralkodó mottó nem a „Béketárgyalások szükségesek!”, hanem a „Le kell győzni Oroszországot!” volt. A katonai segítség viszont továbbra is messze elmarad a tagországok ígéretei mögött. Jelenleg a fegyverszállítást leginkább támogató tagországok is csak 30-50 százalékban teljesítették ígéreteiket. Ennek ellenére a nagy szavak és a háborús uszítás uralta ezt a témát. Mi ezt is másképp gondoljuk.
Az RMDSZ-szel közösen kidolgozott, nemzeti kisebbségek védelméről szóló javaslataink részben bekerültek a választási programba.
Napjainkban az Európai Néppárt az egyetlen párt, mely még napirendre tűzi a nemzetiségi kisebbségek ügyét – hozzá kell tenni, hogy amióta megszűnt a felvidéki magyar érdekképviselet európai szinten, jóval kisebb teret kap a téma, mint 5-10 éve.
A kongresszuson elfogadott választási program határozottan kiáll Európa keresztény kultúrájának és gyökerének védelme mellett. Ezt értékelni kell, mert manapság nem sok európai párt van, mely hasonlóképp gondolkodik. A családtámogatás területén is azonosak az EPP és a Magyar Szövetség elképzelései.
A bukaresti kongresszuson több külhoni magyar párt is képviseltette magát, mint például az RMDSZ, a VMSZ és a KDNP –, sőt Semjén Zsolt, a Magyar Kormány alelnöke is. Az RMDSZ, KDNP, Magyar Szövetség hárompárti találkozón szóba került az EPP-tagság témája. A Magyar Szövetség delegációja azt képviselte, hogy amennyiben sor kerülne egy esetleges kilépésre, mindenképpen közösen, a testvérpártokkal együtt kell megtenni és tudni kell azt is, hogy melyik pártcsaládban folytatnánk a munkát, mivel a frakción kívüliség az érdekérvényesítés kárára megy.
„Sok kérdésben különbözik a véleményünk az EPP-től – van úgy, hogy diametrálisan (pl. migránskvóták, orosz–ukrán háború és a „jogállamiság”). Viszont ez a pártcsalád legalább felvállalja a keresztény értékrendet, támogatja a vidéket, szolidáris a gazdákkal, nem viszi túlzásba a zöld politikát és többsége nyitott a nemzetiségi kisebbségek ügyei iránt. Egy esetleg kilépés megvitatásakor sok szempontot figyelembe kell venni” – jelentette ki Berényi József, a Magyar Szövetség európai parlamenti listájának vezetője.
(Magyar Szövetség/Felvidék.ma)
