Hogy mekkorát fordult a világ, arra bizonyíték, hogy „a földgolyó (egyelőre) legnagyobb birodalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak a volt és (remélhetően) leendő elnöke otthonában fogadta a magyar miniszterelnököt. Márpedig a floridai rezidenciába akárkinek nincs belépése”, írja a lap főmunkatársa, Kövesdi Károly az Egy amerikai találkozó margójára című vezércikkében. Volt már olyan, hogy magyar vezetőt üdvrivalgással fogadtak Amerikában, például 1851 decemberében Kossuth Lajost, és nagyon jó volt a „sajtója”. De milyen Orbán Viktor sajtója? Erről is olvashatnak a vezércikkben.
Vannak-e NATO-csapatok Ukrajnában? Igen, biztosan! Évek óta. Hogy most hirtelen újra felmerült a téma, annak két oka lehet. Vagy elfogtak közülük néhányat az oroszok, így Macronék kénytelenek voltak eléje szaladni a történteknek, vagy az van, hogy ez csak az előpuhítás és a következő hetekben, hónapokban nagyobb tételben is átdobnak majd nyugati katonákat az ukrán határon – vélhetően és reméljük, hátországi feladatokra. Abból a szempontból teljesen mindegy, hogy megint csak abban bízhatunk, a NATO-vezetők nem teljesen hülyék, nem rántják bele Európát egy nyílt háborúba. Nos, nem túl jók az esélyeink… Pomichal Krisztián: „Szép” remények.
Ha magyarként nem tudunk erőt felmutatni, félretesznek bennünket, állítja nagyinterjúnkban az egyetlen magyar államfőjelölt, Forró Krisztián, akivel Kolek Zsolt beszélgetett. „Az államfőválasztás első körének elsősorban nekünk, magyaroknak van tétje, hiszen csak a második fordulóban fog eldőlni, ki lesz az államfő. A köztársaságielnök-választás első fordulójában a magyarok részvételi aránya, az elért eredmény nagyban befolyásolja majd az európai parlamenti választás esélyeit is. Ott pedig mindenképpen az a cél, hogy visszaszerezzük a képviseletet az Európai Parlamentben”, mondta Forró Krisztián.
Rajkovics Péter arra figyelmeztet a Piac rovatban, hogy közeleg az adóbevallás időpontja. Idén a határidő április 2-a, mivel március utolsó napja vasárnapra esik, április 1-je pedig húsvéthétfő, így ebben az évben a keddi napig, április 2-ig adhatjuk le az adóbevallást.
Miközben Magyarország a békét szorgalmazza, és minden eszközzel igyekszik kimaradni egy idegen érdekekért dúló háborúból, fel kell tennünk a kérdést, vajon az oroszok jelentenek-e fenyegetést ránk nézve, vagy az ukránok? Magyarországtól feltétlen ukránbarátságot és kritikátlan oroszellenséget vár el a Nyugat, miközben Ukrajna nem éppen barátságosan viszonyul hozzánk. Kövesdi Károly: Az ellenség ellensége és a jó szomszédság
Ivan Korčok esete(i) a magyarokkal a címe Somogyi Szilárd elemzésének. Öt esetet idéz fel, amikor a magyarellenesség vádját visszautasító egykori külügyminiszter, államfőjelölt bizony a magyarok ellen szólt és lépett. Ő azok közé a jól öltözött politikusok közé tartozik, akik nem ordítanak, nem köpködnek vagy pofozkodnak, ténykedésük nem egyéneket, hanem a teljes közösséget érintik. A közelmúlt eseményeit vizsgálva, sajnos ebből a megközelítésből is megrajzolhatjuk Ivan Korčok egykori diplomata és külügyminiszter, jelenleg köztársaságielnök-jelölt portréját.
„És ha Isten velünk, ki ellenünk?” A címbeli kérdést Kossuth „aranyszájú papja”, Könyves Tóth Mihály tette fel a debreceni Nagytemplomban 1849. március 15-én. Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, ezernyi veszedelem közepette, Magyarhon megülte a szabadság egyéves ünnepét. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1939 március idusa újra piros betűs ünneppé lett, amikor a Magyar Királyi Honvédség csapatai fegyverrel a kézben visszafoglalták Kárpátalját, írja a Múltunk rovatban Babucs Zoltán.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választmánya és Komáromi Regionális Pedagógiai Központja által megtartott XXVIII. Komáromi Pedagógiai Napok kísérőrendezvényeként nyílt meg a magyarországi Iskolakertekért Alapítvány és a Nemzeti Művelődési Intézet Sokszínű iskolakert című vándorkiállítása a helyi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola folyosóján. A nagy érdeklődést kiváltó téma kapcsán dr. Halbritter András Alberttel, a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Szakmódszertani Tanszékének docensével és hazai iskolaigazgatókkal, diákokkal beszélgetett Nagy-Miskó Ildikó.
Csemadok. Ez a legismertebb mozaikszó a felvidékiek körében. Mára senki se gondol rá csupán kulturális szervezetként, hiszen történelmünk nagy fordulópontjain bizonyította, képes a magyarság összefogására, és érdekérvényesítő képessége elvitathatatlan. Március 9-én a háromnegyed évszázados múltra tekintettek vissza Érsekújvárott. Az országos megemlékezésnek az a város adott otthont, ahol 1949 márciusában megalakult az első alapszervezet. Bokor Klára: A 75 éve lobogó fáklya.
A MAGYAR7 hetilap életében is fontos esemény A nyargonc című könyv megjelenése, hiszen egy korábbi cikkünk kapcsán kezdett nyomozásba Görföl Jenő. Lapunkban olvasott ugyanis Takács Gyula naplójáról a dunaszerdahelyi múzeummal kapcsolatos tudósításban. Sikerült felkutatnia az örökösöket, akik máig hűen őrzik őseik írásos és tárgyi hagyatékát.
A közép-szlovákiai városok törökellenes rendszerében egykor a Losonci járásban található Divény vára jelentős szerepet töltött be. A 17. században Balassa Imre volt a vár ura, aki megtámadta és kirabolta a környező településeket. A vár maradványai között a Balassa és a Zichy család történetével is megismerkedhettek azok, akik részt vettek Puntigán József helytörténész sétáján, írja Agócs Szvorák Emese.
König Mór – a hazafias ipolyviski főpap, akinek az emlékét kétszáz év elteltével is őrzik Ipolyvisken, írja Kaszmán Zoltán. Ugyancsak egy helyi nagysággal foglalkozik cikkében Virsinszky Tamás, miután emlékszobát alakítottak ki és rendeztek be a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban az intézmény alapítójának és első igazgatójának, Fábry Jánosnak a tiszteletére.
Simon törpenövésű, amire lenne gyógyszer, de azt a biztosító nem téríti. A család tehetetlen, illetve egyet tehet: megpróbálja elérni az elérhetetlent és pénzt gyűjt a gyógyszeres kezelésre. Cikkünkben megtalálják a számlaszámot is. Lacza Gergely járt a pozsonypüspöki családnál.
Kassa megye három keleti járásából – a Szobránci, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járásból – egyedül az alig 300 lelket számláló, csendes, nyugodt magyar falu, Bés élt azzal a tavaly első ízben kiírt pályázati lehetőséggel, amelynek köszönhetően ma már 36 fotovoltaikus panel szolgáltatja a községháza villamos energiáját. Erről Molnár Gabriella írásában olvashatnak.
Amikor Matúš Vallo főpolgármester megvalósította eddigi legjelentősebb személygépkocsi-forgalmi korlátozását, és a Duna-parton mindkét irányban egy-egy sávot három méter széles kerékpársávvá alakíttatta, nagy vita kerekedett a gépjárművezetők és a kerékpárosok között. Míg az előzőek hangos rosszallásukat fejezték ki különböző fórumokon, az utóbbiak elégedettek voltak a változásokkal. Most már a rendőrség és a kormány is lépni akar a túlméretezett kerékpársávok ellen, írja Dunajszky Éva a Megszűnhet a kerékpárút a rakparton? című cikkében.
Milyen az innovációs jövőkép Kelet-Közép-Európában? Nos, erre itt van egy mérőszám: a hollandiai, az írországi és az osztrák laboratóriumokban ezer kutatóra nyolc nyertes pályázat esik, Magyarországon majdnem három, Csehországban 1,3. A szlovák laboratóriumok eddig jelentősen lemaradtak, ez a mutató mindössze 0,1, írja Domonkos Andor.
Vas Gyula egy nagyon drága csodaautót tesztelt: BMW X5 M Competition.
Évről évre egyre magasabb színvonalat képviselnek a külhoni magyar futballklubok. A hazai bajnokságokban elért sikerek mellett már a nemzetközi kupasorozatokban is nagyobb szerephez jutnak. Egy futballtúrára invitálom olvasóinkat, melyben négy ország öt külhoni magyar csapatát mutatom be. Ahogy illik, kezdjük helyben, és nézzünk szét a két legismertebb felvidéki magyar egyesület háza táján. Mátis Rudolf: Négy ország öt csapata
A MAGYAR7 tizenegyedik számának hátlapján Gyurcsó István garamkövesdi szobra látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
