A muzslai községi könyvtár havi rendszerességgel szervez könyvbemutatókat, beszélgetéseket, értékes programokat. Egyházi tematikájú ugyan kevesebb van, de ennyivel értékesebbek az ilyen könyvbemutatók mindazoknak, akiket érdekelnek az egyházzal kapcsolatos kiadványok, tudományos, irodalmi vagy kutató munkát tartalmazó könyvek.
Mécs László papköltő neve ismert nálunk is, hisz itt született az egykori Magyarországon. Verseivel szavalóversenyeken, nemzeti, vallásos ünnepeken gyakran találkozunk. Sorai, intelmei, üzenetei a mának is szólnak. Méltón őrzik emlékét, amióta egyáltalán szabad lett szólni, olvasni róla, és könyveit megvásárolni – leginkább az egyházi kiadványok könyvvásárán, kiadóknál, vagy antikváriumban.
A muzslai könyvtárban Czapáry-Martincsevics Andrással szerveztek könyvbemutatót Katakombák magyarja – Mécs László megfigyelési dokumentumai (1945 – 1978) c. könyve megjelenése apropóján.
A szerző Czapáry – Martincsevics András okleveles villamosmérnök, igazságügyi informatikai szakértő, levéltári kutató 2014 óta a családtörténeti munkássága mellett az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kutatja az 1945 – 1989 közötti időszak állambiztonsági és államvédelmi rendszerével összefüggő ügynöktörténeteket. Vizsgálódásának fő területei a történelmi egyházak.
Mint az esten elmondta, miután 2014-ben megismerte Mécs László költészetét, mélyedt el a papköltő életének, legtragikusabb meghurcoltatásának kutatásában. Megdöbbentő adatok hangzottak el az 1945 – 1978 közötti egyházellenes diktatúráról, melynek egyik szenvedő alakja volt a felvidéki születésű költő, és szolgálatát teljesítő lelkiatya.
Az általa kutatott negyvenezer oldalas dokumentum megdöbbentő adatokat tartalmazott a „puha” Kádár diktatúra valódi arcáról, az ügynöki lét természetrajzáról, az államrendi rendszer működtetéséről – s mindez egyházi berken belül.
Mécs László üldöztetése 1945-1956 között volt a legtragikusabb, ez alatt a költő több mint kétszáz verset írt.
A beszervezett hittestvéreitől róla szóló jelentések 1942-ben kezdődtek, végigkísérték még halála után is, ugyanis 1978-ban a temetéséről is voltak ügynöki jelentések. A vád ellene “demokratikus rendszer elleni zaklatás” volt.
A könyv szerzője részletes tájékoztatást ad a legmagasabb szintű egyházfők beszervezési módszereiről, a békepapok szervezéséig. Említést tett a Fehér Gárda földalatti mozgalomról, mely 1949-1950-ben a magyar Alföldön volt aktív. Tagjai között katolikus papok is voltak. A kommunista hatalom a konspiratív módon működő hálózatot felgöngyölítette, vezetőit kivégezték.
Mint a költő elszánt kutatója idézte legszebb verseit, édesanyjához fűződő mély kapcsolatát, s mindazt a szenvedést, amely életét végigkísérte egy rendszerhez való „hűtlensége” miatt.
A hozzászólásban elhangzott az a megjegyzés is, hogy ezrek szenvedték meg a kommunista vad-diktatúra lelki, szellemi, sőt fizikai kínjait, és szűkebb hazánkban a felvidéki magyarság körében nincs ennek sem emléknapja, sem emlékjele, – pedig mementóként, nagyon aktuális lenne napjainkban is, amikor egy „újkori diktatúra” sújtja az embereket.
S üzenetként elhangzott Mécs Lászlótól az intelem, az életcél: Fényt hagyni magunk után c. verse:
Az élet örök búcsúzás,
ó bárcsak tudnánk távozáskor
Fényt hagyni, mint a Messiás!
Belészeretni a szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj
és minél jobban porlanak
a bánat – barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.Vagy legalábbis, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait
és édességével világít
a hosszú – hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága nyár.Vagy legalábbis, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Óh, szent fényt hagyni volna jó!
A könyv igen izgalmas története mellett, ismertetést ad a bencés rend, a jászóvári és csornai premontrei rend történetéről 1945 előtt. Műfajilag korrajz, forrásdokumentum, gyűjtemény, a Téglák a hit falában címmel egy számunkra eddig ismeretlen adatgyűjtemény a papügynökök és áldozataik sorsáról.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
