A Csemadok Szentpéteri Alapszervezete évértékelő taggyűlésére a kultúrházban került sor, amelyen Csíkel Adrianna elnök értékelte az elmúlt évet, ismertette az idei terveket és kiosztásra került a Hűség-díj is.
Az elnök ismertette az előző év programjait. Január 22-éhez kapcsolódóan szervezték meg a magyar kultúra napi ünnepséget. A vendégek színvonalas kultúrműsort tekinthettek meg, amelynek megálmodója és kivitelezője Pintér Márta volt. Februárban, immár 16. alkalommal rendezték meg hagyományos magyar bált, amely hatalmas sikert aratott. Több mint 230 bálozót mozgattak meg. Márciusban megemlékeztek az 1848-49-as forradalomról és szabadságharcról. Az ünnepséget a Szövetség helyi szervezete, a község önkormányzata, a CSEMADOK helyi szervezete, a helyi baptista gyülekezet és a Kossányi József Alapiskola és Óvoda rendezte meg.
A következő hónapban májusfát állítottak a Jövő Gyermeke Polgári Társulással és a Kossányi József Alapiskolával és Óvodával karöltve. Kultúrműsorukat népviseletbe öltözött óvodások és iskolások színesítették, akik felelevenítették a májusfaállítás hagyományát, mindezt énekszóval és tánccal kísérve. A Gyöngyösbokréta néptánccsoport is fellépett az eseményen. Június 4-én a nemzeti összetartozás napját ünnepelték, ekkor emléktáblát avattak és az iskola diákjai bemutatták az összetartozás táncát.
Júliusban kirándulást szerveztek Veszprémbe, a királynék városába és a Sobri Jóska Kalandparkba. „Eme programunkkal elsősorban a fiataloknak és a családosoknak szerettünk volna kedveskedni. Úgy gondolom a visszajelzések alapján, hogy egy kultúrában és szórakozásban gazdag napot töltöttünk el együtt, ahol mindenki megtalálta a maga kedvére valót és életre szóló emlékekkel térhetett haza” – jegyezte meg a Csemadok vezetője.
A nyár a Csemadok táncosai számára is mozgalmasan telt. A Gyöngyösbokréta néptánccsopor háromnapos összpontosítást tartott, amelynek során egy új, gömöri táncot sajátíthattak el. Azóta több rendezvényen is felléptek és számot adtak tudásukról.
Augusztusban megrendezték a Szent István-napi sokadalmat, a 26. falunappal egybekötve. A kultúrműsorban hagyományaik ápolására és továbbörökítésére helyezték a hangsúlyt.
Szeptemberben beérett a néptáncos munka gyümölcse is. A Gyöngyösbokréta önerőből táncházat szervezett Régiónk szépségei és hagyományai a színpadon címmel. Fellépett az: Őszirózsa éneklőcsoport (Szentpéter), a Kerekfüzes Táncműhely (Búcs), a Napraforgó Néptáncegyüttes (Perbete), a Bellő Néptáncegyüttes (Ógyalla) és a Gyöngyösbokréta Néptánccsoport (Szentpéter). A talpalávalót az ógyallai Bellő zenekar biztosította. Októberben a Gyöngyösbokréta nyitotta az ünnepi tagsági gyűlést az idősek iránti tisztelet hónapja alkalmából. Az évet pedig hagyományosan Mikulás-járással zárták. Szabó Csaba lovas gazda jóvoltából 101 kisgyermek örülhetett a csomagjának, amit a CSEMADOK vezetőség gördülékeny együttműködésének köszönhetünk.
„Amint azt hallhatták, nem telt el úgy egyetlen hónap sem, hogy ne szervezetünk volna legalább egy kultúrműsort, programot, kirándulást, amely az önök szórakoztatására és kultúrájuk ápolására irányult.
S bár úgy tűnhet, hogy a végére értem, két tevékenységet szeretnék még kiemelni: Egyik a Társasjáték-est, amelyet havonta rendezünk az alapiskola Kossányi termében, amelyen alapiskolások, középiskolások, egyetemisták és fiatal felnőttek vesznek részt. Szeretném megemlíteni a Gyöngyösbokréta néptánccsoport munkáját, akik 9 éve alakultak és az elmúlt évben 17 fellépésük volt” – zárta évértékelőjét az elnöknő.
Az alapszervezet vezetőségének határozata alapján 11. alkalommal adták át a Hűség-díjat azoknak, akik teljes odaadással vesznek részt a falu kulturális életében, példát mutatva mindannyiuknak. Így szeretnék megköszönni azoknak a hűségét, akik hosszú évtizedeken keresztül támogatták szervezetüket.
Ebben az évben Pintér Márta kapta a Hűség-díjat. Sáha Andrea méltatta a díjazott munkásságát. Mint elhangzott: „Nem akad falunkban olyan megemlékezés, koszorúzás, kulturális rendezvény, amelyről hiányozna. Kultúraszerető családból származik, szüleitől sok mesét, éneket tanulhatott, hiszen édesanyja oszlopos tagja és szereplője volt már 1939-ben a híres felvidéki gyöngyösbokréta mozgalomnak.”
„Családtagjai visszaemlékezéseiből megtudtuk, hogy még iskolába kerülése előtt jobban örült a könyveknek, mint a játékoknak. Nem is volt problémája a betűkkel, második osztályba járt, amikor Keszeg Mária tanító néni által eljutott a komáromi járási szavalóversenyre Vígh Rózsa A csodálatos galamb című meséjével, amire a mai napig emlékszik. Remekelt minden kultúrműsorban, énekelt, táncolt, rengeteget olvasott. Irodalomszeretetét megalapozta alapiskolás tanító nénije, a sokat emlegetett Lalákné. Kitartóan szorgoskodott, és az alapiskola befejezése után kiváló érettségi vizsgát tett a Surányi Kereskedelmi Középiskolában. Persze itt sem vallott szégyent, hiszen állandóan szervezett, koordinált, amit a mai napig folytat. A rendszeres érettségi találkozók megszervezése csakis az ő feladata lehet.
Fiatal kora óta szülei példájára lelkes Csemadok- és egyben vezetőségi tag. Sokoldalúságát bizonyítja több évtizedes szereplése. Fiatalon ropta a táncot a Járási Dal- és Táncünnepélyen, 1985-ben irodalmi-történelmi vetélkedőn remekelt a járási megmérettetésen, a helyi színjátszó csoport oszlopos tagja. Nagyon odafigyel a történelmi évfordulók megünneplésére, hiszen kivitelezője és megszervezője az 1848-as forradalom 150. évfordulója megünneplésének. 2000-ben a Szent Istvánra való megemlékezésnek és 2023-ban „A Petőfi 200“ emlékműsornak ötletgazdája.
A mai napig nem lankadó lelkesedéssel végzi munkáját, szívből, ahogy mindig is tette.
A rivaldafényen kívül ír, fogalmaz, nyomtat, ötleteket gyűjt, ami a Csemadok tevékenységéhez rendkívül értékelendő. Pintér Márta számára a Csemadok a sok szereplésen kívül azért is rendkívüli, mivel itt ismerkedett meg élete párjával, akivel azóta is példás házasságban él. Közös gyermekük, imádott Emese lánya, aki folytatva édesanyja kultúraszeretetét énekel a Concordia énekkarban” – hangzott el a méltatásban.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
