Az utóbbi évtizedekben drámai változásoknak vagyunk tanúi a szúnyogok által terjesztett betegségek Európában és a világ más tájain való térnyerésével összefüggésben. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez a klímaváltozás, a globális felmelegedés számlájára írható. A szakemberek szerint olyan betegségek, mint a malária, vagy a trópusi dengue láz azon területeken vannak terjedőben, ahol azelőtt ismeretlenek voltak.
A tudósok szerint a globális felmelegedés a szúnyogok számára magasabb hőmérsékletet, párásabb környezetet biztosított, ahol hatékonyan szaporodhatnak. Ez jelentősen növeli a betegségek terjedésének veszélyét, melyeket közvetítenek. „A szúnyogok által terjesztett betegségek az elkövetkező évtizedekben elszaporodnak Észak-Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália eddig mentes területein is“ – hívta fel a figyelmet Rachel Lowe professzor, a Barcelonai Szuper-számítástechnikai Központ globális immunológiai csoportjának vezetője.
„A globális felmelegedés a klímaváltozás következtében azzal jár, hogy a malária és a dengue láz terjesztői megtelepedhetnek több olyan régióban, ahol az emberek szervezete feltehetően kevésbé ellenálló, az egészségügyi rendszer pedig kevésbé felkészült ezekkel a betegségekkel szemben“ – tette hozzá a tudós.
Példának okáért a dengue láz, mely azelőtt csak a trópusokon és a szubtrópusi övezetben fordult elő, mostanra európai realitássá válik. Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti ezt a betegséget, mely immár 13 európai országban jelent meg, köztük Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Németországban. Ez a szúnyogfaj kedveli a meleg környezetet és az emelkedő hőmérsékletnek köszönhetően jelentősen elszaporodik.
Lowe hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás következményei nem csak Európára korlátozódnak, s az általuk terjesztett betegségek megjelenése várható Észak-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában is, világszerte emberek millióit veszélyeztetve.
A szakértők szerint amennyiben nem történnek lépések a klímaváltozások mérséklésére és a szúnyogpopuláció visszaszorítására, a betegség által súlyosan veszélyeztetett területeken élő emberek száma az évszázad végére megkétszereződik, 4,7 milliárdra nő. Ez pedig nemcsak azonnali lépéseket követel, hanem a népesség egészségének védelmét szolgáló hosszú távú stratégiákat is.
Ebben kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésnek és a gyors reagálásnak. Az időben történő reagálást és az egészségügyi intézkedéseket az összes veszélyeztetett területen be kell vezetni. Továbbá szerinte fel kell készülni az előre nem látható eseményekre is.
A klímaváltozás nemcsak a betegségek miatt jelent veszélyt, hanem az antimikrobiális rezisztencia szempontjából is. Sabiha Essack professzor a dél-afrikai KwaZulu-Natal Egyetemről állítja, hogy a klímaváltozás növeli az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának esélyét és megkönnyíti a betegségek terjedését az emberek, állatok és a növények között.
A szúnyogok által terjesztett betegségek elleni harc az egész világra kiterjedő együttműködést és koordinált cselekvést követel. Itt az ideje, hogy komolyan elgondolkodjunk a klímaváltozás hatásainak enyhítését célzó intézkedésekről és a jövő generációk egészségének védelméről.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
