Tíz évvel ezelőtt, pontosan 2013. december 16-án alapították meg az Egészséges Szívért Szövetséget, amelynek kezdeményezői célul tűzték ki, hogy mindent megtesznek ennek a fontos szervünknek a védelmében, de azt is, hogy a társadalom minden rétegét igyekeznek tájékoztatni arról, mit tehetnek maguk is szívük egészséges működéséért. Nem utolsósorban törekvésük volt az is, hogy a politikusok, az ország vezetése és az egész társadalom vegye komolyan a szakemberek igyekezetét, az orvosok, az egészségügyi személyzet odaadó munkáját, és erőteljesen figyeljenek oda a szív- és érrendszeri betegségek egyáltalán nem kedvező, sőt nagyon siralmas statisztikai adataira.
Az évfordulóra való megemlékezésre most került sor Pozsonyban a Szív- és Érrendszeri Betegségek Országos Intézetében, közismert nevén a szívkórházban. Az alapítók és a kórház vezetői nagyszabású rendezvényen számoltak be az intézmény működéséről, a legújabb fejleményekről, a szövetség eddigi munkájáról.
Peter Kollárik, a civil szervezet elnöke elmondta, hogy az alapításkor meghatározott törekvéseik közül az első teljesült, állandó és széleskörű tájékoztatást nyújtanak az ország egész lakosságának, rendszeresen szerveznek méréseket, konkrétan vérnyomásra, vércukorszintre, koleszterinszintre vonatkozóan, tudományos cikkekben nyújtanak információkat, előadásokat szerveznek, felhívják a figyelmet a helyes életmódra, a szívvédő módszerekre és a veszélyes tényezők elkerülésére. Másik céljuk azonban mindmáig teljesítetlen maradt. Hiába próbálnak hatni a parlament egészségügyi bizottságára az egészségügyi törvények megváltoztatására, minden hiába, mégcsak megfelelő tárgyalásra sem hajlandóak a politikusok. Ezért aztán pénz hiányában délutánonként kihasználatlanul állnak a kórház drága, minőségi, életmentő berendezései, a szmélyzet készen állna a páciensek gyógyítására, kezelésére, kiszolgálására, a kezük megvan kötve olyan banális ürüggyel, hogy takarékoskodni kell az energiával.
Dr. Eva Goncalvesová, a Szlovák Kardiológiai Társaság elnöke kifejtette, hogy nagyon jó az együttműködés a páciensekkel, akiket az ország egész területéről fogadnak, gyógyulásuk érdekében betartják a szakemberek tanácsait, számukra azonban mindig ott a gond, hogy a páciensek és az orvosok elvárásai nem jutnak el a politikusokhoz és ami különösen szomorú, hogy ez a helyzet hosszú idő óta változatlan. Ő is a kihasználatlan műszereket említette, amelyek életeket menthetnének.
Ing. Mongi Msolly, a kórház igazgatója rámutatott, hogy intézményükben rengeteg beteget ellátnak, kezelnek, műtenek, annak ellenére, hogy ők is orvos- és nővérhiánnyal küzdenek, akik viszont vállalják az ottani munkát, mindent megtesznek a rászorulókért, gondjuk azonban a működésre kapott szűkös anyagiak, ezért nagy kihívás számukra, hogy olyan ellátást biztosítsanak, amellyel minél több életet megmenthetnek, hiszen az egészségügy ezen területén komoly élet-halál harc zajlik. Kórházuk korszerű, jól felszerelt, magas színvonalú gyógyítást nyújt és még több beteget fogadhatnának és ami ugyancsak fontos, időben elláthatnának, ha az állam, a minisztérium részéről kellő anyagi támogatást kapnának. Akkor nem kellene a rászorulóknak hónapokat vagy akár egy évet is várniuk a kezelésekre, műtétekre. Most ugyanis ez a szomorú helyzet.
Dr. Robert Hatala az egyik komoly tünetről, a szívritmuszavarról, a pitvarfibrillációról szólt, amelyet, ha nem kezelnek, megnöveli az agyvérzés, a demencia, az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét és sok esetben a halálesetek számát. Szlovákiában évente 6844 új pácienst diagnosztizálnak ezzel a zavarral, Hatala professzor megítélése szerint azonban számuk akár 35 000 is lehet, éppen azért, mert az egészségügynek nincs kapacitása valamennyiük számontartására és így kezelésükre sem. Felvetette azt is, hogy meglátásuk szerint az állam elhanyagolja saját állami egészségügyi intézményeit, lényegesen jobban odafigyel a magán egészségügyi intézményekre és azokat tekinti mintegy az egészségügy megmentőinek.
Dr. Juraj Madarič, a kórház érrendszeri klinikájának főorvosa hozzászólásában a szívbetegségekkel összefüggő érrendszeri panaszokra fókuszált. Elmondta, hogy Szlovákiában nagy számban kénytelenek végtagamputációt végezni, főleg azért, mert a betegek későn jutnak el az érröntgenezésre, így későn derül ki náluk az érelzáródás is. Itt szintén szerepet játszik az anyagiak hiánya, de az is, hogy a lakosság nincs kellően tájékoztatva erről a problémáról és a lehetőségeiről sem. Ezért is van nagy jelentősége a kellő információkat nyújtó civil szervezeteknek. Az érrendszerrel összefüggő komoly tünet a kiszélesedett hasi aorta is, amelyet ha időben nem kezelnek, az szétfakadhat és a páciensek 80 százalékánál halálhoz vezethet. Ha azonban időben azonosítják a bajt, műtéttel megmenthető a beteg élete. Az ötven éven felüli férfiak esetében ez a tizedik leggyakoribb haláleset és elsősorban a dohányosokat sújtja. Idén egy kísérleti programot terveznek, amelynek keretében próbálják kiszűrni azokat a férfiakat, akiket ez a betegség érint és megfelelő kezelést biztosítani számukra.
A rendezvény résztvevői mindannyian megegyeztek abban, hogy a szív- és érrendszeri betegségek ellátását biztosító intézmények, a rendelőintézetek, klinikák és kórházak átszervezésre szorulnak, mert csak úgy tudnak hathatós ellátást biztosítani a páciensek részére. A halálozási adatok elrettentőek, hiszen az onkológiai betegek elhalálozásának adataival együtt a szív- és érrendszeri betegségekben és azok szövődményeiben elhunytak száma a legmagasabb Szlovákiában. Az állam segítsége nélkül azonban jelentős javulás e téren nem várható.
A rendezvény végén a kórház előtt felavatták azt a padot, amelyet egy hálás páciens, Jozef Blecha mérnök tervezett és készített el köszönettel azért, hogy az intézményben több alkalommal is életmentő ellátásban részesítették. A civil szervezet elnöke, Peter Kollárik a kórház vezetőivel közösen avatta fel a padot, és nagyon okosan megjegyezte, hogy reméli, a pad a kórház személyzetének és betegeinek kedvenc helye lesz, és nem pedig a dohányosoké.
(Benyák Mária/Felvidék.ma)
