Az ínyenc Rossiniról szóló írás után levettem a polcról az 1983-ban Zenei ki mit főz? címmel kiadott muzsikus szakácskönyvet. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a benne helyet kapó művészek főzési ízlése milyen széles skálán mozog. Ez nem véletlen, hiszen a művészi körökben a vendégfogadásnak nagy hagyományai vannak, s az egymást árgus szemmel figyelő színésznők hamar szájukra vették a konyhában kontár pályatársukat. Jókai Mór és Laborfalvi Róza szenvedélyes kapcsolatát a konyhai ínyencségek is erősítették, a művésznő aszalt szilvás orjalevesének egykor csodájára jártak. Déryné az akkori Osztrák Császárság számos tartományába eljutott, s minden bizonnyal gondosan őrzött receptgyűjteményét is bővítette. 1823-ban szerződött Kolozsvárra, az ott letöltött négy éve a híres kolozsvári káposztájában is visszaköszönt.
De térjünk vissza a már említett, a Zeneműkiadó gondozásában kiadott kötetre! A címlapján a világhírű magyar basszus Gregor József látható, aki nagy élvezettel ügyködik a konyhában. A szegedi konyhából merítette ötleteit, s stílusosan kedves szerepeiről nevezte el a recepteket. Így a krumplikása Tiborc módra még az egyszerűbb étkeket jelzi, a rizses hús alla Zsupán Kálmán már a Cigánybáró című nagyoperett nagyétkű sertéskereskedőjéhez kötődik, s ránézésre se könnyű étel.
Ezt követi a Falstaff kedvence és paprikáskrumpli Ozmin módra. Az utóbbi összeállítása kissé sántít, mivel a derék török felügyelő minden bizonnyal – mohamedán létére – kevésbé evett disznóhúst.
Ezt követően kapkodom a fejemet a nagy nevek láttán. Gulyás Dénes énekes, akiről sokat írtam korábban, ezúttal konyhatündérként remekel, s megemlékezik fiatalkoráról, amikor szívesen sündörgött a sparhelt körül. A 80-as évek konyhai csodáját propagálja a töltött kacsa römertopfban elnevezésű kreációjában.
Ella István orgonaművésszel még a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál dolgoztam együtt. Úgy tűnik, az orgonánál jobban megtalálta a helyét, mivel e kötetbe egy melegszendvics-összeállítással és egy babsalátával tette le a voksát. Ugyancsak a Hungarotonnál találkoztam Fellegi Ádám zongoraművésszel, aki ezúttal egy míves zsidó recepttel, sóletkuglival, azaz töltött libanyakkal ajándékozta meg az olvasót.
Bodza Klára népdalénekesnővel baráti kapcsolatokat ápoltunk. E könyvből tudtam meg, hogy egykor a főzés a szakmája is volt,
idézem: „Művészpályámat megelőzően vendéglátóipari főiskolai diplomával 10 évig dolgoztam a vendéglátóiparban.”
A receptek összetételén látszik, hogy tényleg szakember ragadt tollat: a tavaszi sertéscsülök, a kínai gombás csirke és a perui citrompástétom igazi csemege lehet.
(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)
