Százhetven évvel ezelőtt ezen a napon látta meg a napvilágot a mai nagykürtösi járásbeli Alsóesztergályon Kubányi Lajos festőművész. A képzőművész előszeretettel ábrázolta szülőföldje csodás tájait a festővásznon, ezért érdemelte ki a Nógrád festője elnevezést. Emlékét máig hűen őrzi a Nagykürtösi járás magyarsága, a Csemadok területi választmánya szervezésében évente megemlékeznek a neves festőről.
Édesapja, id. Kubányi Lajos evangélikus lelkészként szolgált Alsóesztergályon. Édesanyja Plachy Amália. Szülei ugyan tudományos pályára szánták fiukat, Lajost már gyermekkorban is jobban érdekelte a természet és a környezet kincsei.
Ipolyságot látképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
Elsőként gyógyszerészetet tanult. Kisebb kitérő után 1881-ben beiratkozott a müncheni akadémiára. A képzőművészeti tanulmányait követően visszatért a szülőföldjére.
A Nógrád vármegyei társasági élet közkedvelt figurája volt. Az akkori dzsentri miliő visszaköszön alkotásain is.
Kezdetben Alsóesztergályon a vidéki élet jeleneteit festette. Kedvelte a lovakat, a festményein is szerepelnek lovas kompozíciók.
Portrék a vármegye jeles személyeiről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
De nem csak lefestette, maga is tartott lovakat és jól lovagolt – olvasható az utódok megfogalmazásában a festőművészről szóló kiadványban.
Gondos kidolgozású életképeinek témáját szülőhelye nép- és dzsentriéletéből merítette (Névnap faluhelyen, Váratlan vendégek, Lókupecek a csárda előtt stb.). Kiemelkedtek lovaskompozíciói. Legismertebb műve a Nemzetőrök (Amerikában).
Kubányi Lajos: Az úr és a kocsis (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A népélet ábrázolásánál ugyanúgy megjelennek a felső-nógrádi szlovákok, mint az Ipoly menti magyar települések lakói.
A különféle foglalkozások képviselőit, mesterembereket, a mezőgazdasági munkák mozzanatait szintén vászonra vitte.
Drégely vára (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A falusi élet ábrázolása mellett a környék neves urainak portréit, egész alakos festményeit is elkészíti. Mások mellett Madách Imre és Mikszáth Kálmán portréját is megalkotta.
Könnyen és gyorsan alkotott. Néha akár három-négy képen is dolgozott egyszerre – fogalmaz a róla szóló könyv.
Hiánypótlóak a Nógrád és részben Hont vármegyei településeket megörökítő festményei.
Ezek közé sorolhatók a füleki és nógrádi várról készült képek, de Drégely vára, Ipolyság és a kanyargós, vadregényes Ipoly folyó is több festményén jelenik meg.
Nyughelyének felirata (Fotó: Csemadok Dacsókeszi Alapszervezete/Facebook)
Alkotói pályájának értékes darabjai azok az oltárképek, melyeket főleg a környék templomainak ajándékozott. Kubányi-oltárkép látható többek között Gácson, Mánlapatakon, Szécsényben, Vilkén, Kiscsalomján, Nagykürtösön és Béren.
Alkotásai mintegy nyolcszáz festményt tesznek ki. Mint a szakemberek ezzel kapcsolatban kifejtették: Kubányi képein lefestette a 19. századi életet. Életében számos jeles tárlaton mutathatta be alkotásait. A Nemzeti Szalon kiállításain rendszeresen szerepelt.
Megemlékezők a nyughelynél (Fotó: Csemadok Dacsókeszi Alapszervezete/Facebook)
Kubányi Lajos az 57. születésnapján, 1912. május 5-én hunyt el. Nyughelye az alsóesztregályi községi temetőben található.
Emlékét őrzik a járás magyar közösségei. Egykori szülőházán a Palóc Társaság helyezett el emléktáblát. Az évforduló kapcsán a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett a hétvégén.
Emléktábla az egykori szülőházon (Fotó: Csemadok Dacsókeszi Alapszervezete/Facebook)
Forrás:
Pavel Antolov: Maliar Novohradu – Nógrád festője, 2018.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
