A Szentírás legtitokzatosabb személyisége, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, Szent József főünnepét üli a mai napon a katolikus egyház.
Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje, a keresztény házasságok és családok, a munkások, a kézművesek, az ácsok, a favágók, az asztalosok, az üldözöttek és a „jó halál” védőszentje.
Valószínűleg Kr. e. 30 előtt született. Ereklyéi nem maradtak meg, sírja feltételezhetően a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát-völgyben.
Szent József oltár a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban (Fotó: Berényi Kornélia)
Józsefről hosszabban csak a két gyermekségtörténet szól Máté és Lukács evangéliumában. Eszerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk. 2,4). Ez a kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a dávidi család jelentősebb ágához tartozott. Jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával. Még mielőtt házasságot kötöttek volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, de egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket (Mt. 20-25).
A Szentírás szerint József álmában kapott égi üzeneteket, és Isten akaratát látva, elfogadta azokat és végig kitartott küldetése mellett, otthont adott Jézusnak, és gondoskodott Máriáról.
Gerard Seghers, flamand festő: József álma (fotó: Wikipédia)
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvasunk Józsefről az evangéliumban (Lk .2,42). Amikor a názáreti „ács fia” elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már egyébként valószínűleg nem élt. Ilyen közel lévén a Megváltóhoz, csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet.
A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért és „hallgatásáért” cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária.
„Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel… Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek” – fogalmazott az ünnep kapcsán VI. Pál a Párbeszéd című írásában 1969. március 19-én.
Szent József szobra az esztergomi Bazilikában, részlet (Fotó: Wikipédia)
A József nap a néphagyományban ugyancsak jeles napként szerepel. A tavaszi napéjegyenlőség idejére eső három jeles névnap egyike. A „Sándor, József, Benedek” mondóka is a melegedő időre utal.
Azok, akik télidőben nem iparkodtak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával, azt mondták tréfásan: „Nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő.”
Más mondás szerint: „Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.” Egyes vidékeken ezen a napon eresztették ki először a méhrajokat, és a gazda e napon nem ment el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.
Bőrvirág, melyet a nép nyelven József-virágnak vagy Sándor-virágnak nevezik (Fotó: Berényi Kornélia)
Eleink lejegyzése szerint József ekkor osztja ki a madaraknak a sípot, ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek – olvasható a néprajzi gyűjtésekben.
Az Alföldön azt tartják, ha József napján szivárvány látható, a széles sárga sáv benne jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermésre mutat. Ha ezen a napon szél fúj, az év minden napján fog fújni. Ha a József-napkor látott gólya tolla piszkos, bő termést, ha tiszta fehér, szűk esztendőt jelent.
A katolikusok körében gyakori imádság a Szent József-rózsafüzér, a Szent József-kilenced és a Szent József-litánia elimádkozása.
Apák és fiúk térdeplő rózsafüzért imádkoznak Budapesten (Fotó: Magyar Kurír)
A jeles nap alkalmából több helyen Szent József-zarándoklatot tartanak, és Szent József csoportok alakulnak az egyházközségek berkeiben, ahol az apák találkoznak és merítenek erőt a közös együttlétből. A katolikusok körében ezt a napot az Apák napjaként tartják számon. Több helyen férfiak és fiúk végeznek térdeplő rózsafüzér imádságot.
Forrás: Új Ember, Arcanum, Népi Kalendárium, Magyar Kurír
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
