Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben, így a Felvidéken is, méltóképpen tisztelgünk államalapító szent királyunk öröksége előtt, aki megteremtette a magyar állam alapjait s ezzel biztosította a magyarság jövőjét Európa közepén. A Felvidék számos településén emlékeznek meg Szent István munkásságáról és az államalapítás jelentőségéről.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül!
***
Zoboralji Szent István-ünnepség
Barslédec községben augusztus 23-án, vasárnap ünnepelték államalapító Szent István királyunk ünnepét a régió magyar közösségével, valamint a meghívott közéleti személyiségekkel együtt. A helyi Mindenszentek római katolikus templomban 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise előtt a gyülekező ünneplőkhöz Gál József, Magyarország tiszteletbeli nyitrai konzulja, Kiss Beáta, a Csemadok Országos elnöke és Csenger Tibor, Nyitra Megye alelnöke is csatlakozott.
A barslédeci Szent István király szobor (Fotó: Brath Mária)
A szentmise ünnepélyes bevonulással kezdődött. A menet Szent István király ereklyéjével vonult be a templomba. A szentmisét Hegyi Péter, pogrányi plébános atya celebrálta, oltártestvére Lukáš Ložek helyi plébános atya volt. Hegyi Péter atya prédikációjában kiemelte: „A magyarságunk mivolta keresztényi. A magyarságunkat a keresztény mivoltunk határozza meg.“
Az ünneplő közösség a szentmisét követően a templomtérre vonult. A téren került sor a lédeci magyar hívek által 30 éve emelt Szent István király-szobor ünnepi megkoszorúzására. E kerek jubileum alkalmával szervezte meg a Csemadok Barslédeci Alapszervezete a közös régiós Szent István-napi ünnepséget Zoboralján.
Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke (Fotó: Brath Mária)
A Szent István-szobornál ünnepi beszédet mondott Dr. Németh Ottó, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium tanára. Beszéde bevezetőjében a győri bencések és a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport közössége közötti többéves kiváló kapcsolatot és együttműködést méltatta, majd az ünnep kapcsán elhangzott történelmi vonatkozású beszédében az alábbi gondolatot emelte ki: „Ki volt az a Vajk? Egészen biztosan tudjuk egy korabeli krónikás, egy Dietmar nevű Merseburgi histórikus és püspök, ő volt az aki kortársa volt Szent Istvánunknak, ezt megemlíti krónikájában –„Vajk Magyarország fejedelme“. De ez volt e Szent István neve korábban? Most a nyelvészek ugyanezen vitatkoznak. Számomra az a legszimpatikusabb magyarázat, ami a türk, a keleti népek irányában is szerepel magyarázatként – Vajk, vagyis a kisebbik vezér, a kisebbik fejedelem. Egyfajta méltóságnév lehetett ez, amit édesapja Géza halála után, szükségszerűen el kellett hagynia.“
Gál József, Magyarország nyitrai tiszteletbeli konzulja (Fotó: Brath Mária)
Laczika Erzsébet, Lédec község polgármestere is szólt az ünneplőkhöz. Beszédében kiemelte: „Az önazonosság megőrzése nem jelent bezárkózást. Szent István örökségének lényege éppen az, hogy saját értékeinket, hitünket, hagyományainkat és nyelvünket megtartva tudjunk másokkal együtt élni.“
A beszédek elhangzása után a Szent István király-szobor koszorúzása következett, majd ünnepi ebédre került sor. Az ünnepség 14 órától kezdődő kulturális programmal folytatódott a helyi kultúrházban, amelyet egy kiállításmegnyitó nyitott meg.
Vrábel Anna a Csemadok Barslédeci Alapszervezet elnöke (Fotó: Brath Mária)
A Zoboralji viselet a XX. század eleji festészetben című kiállítás két felvidéki festő, Schüle Gusztáv és Staudt Csengeli Mihály zoboralji munkásságából két-két festményt mutatott be. A festményeket egy magángyűjteményből és az Alsóbodokon működő Zoboralja Múzeum gyűjteményéből bocsátották a kiállítás rendelkezésére.
A kiállítás bemutatása után az ünnepi rendezvény házigazdája, Vrábel Anna, a Csemadok Barslédeci Alapszervezete elnök asszonya tartotta meg ünnepi beszédét. Kifejezte örömét Szent István királyunk ünnepének közös megünneplése miatt, és kiemelte annak fontosságát is, hogy a méltó közös ünneplés és megemlékezés igényét, annak szokását a jövőben is közös ügyként és feladatként tartsák fenn.
A Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport (Fotó: Brath Mária)
A kultúrműsor további részében a régió kulturális csoportjai – a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport, az Ahai Kordon Férfi Éneklőcsoport és a hazai Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport – léptek színpadra.
A kulturális műsort Korpás Éva és Madarász András ünnepi koncertje koronázta meg. A Szent István-i népénekkel nyitó, további népdal-feldolgozásokat felvonultató koncert interaktív előadássá vált, amelyben a közönség is együtt énekelhetett Korpás Éva előadóművésszel.„Kivételes élmény itt lenni Zoboralján és Önökkel énekelni.“ – emelte ki az egyes népdalok között a művésznő.
Az Ahai Kordon Éneklőcsoport (Fotó: Brath Mária)
Az ünnepi koncert és ezzel egyben a Zoboralji Szent István-ünnepség nemzeti himnuszunk közös éneklésével zárult.
A szervezők bíznak abban, hogy az idei Zoboralji Szent István-ünnepség a Covid-járvány miatt beállt többéves kényszerszünet után újra visszahozza a Zoboralji régió életébe a nemzeti ünnepünkről való méltó, az egész zoboralji régióra kiterjedő közös megemlékezést.
Korpás Éva és Madarász András koncertje (Fotó: Brath Mária)
Az ünnepségen koszorúztak: Csenger Tibor, Nyitra Megye Alelnöke, Gál József, Magyarország Tiszteletbeli Nyitrai Konzulja, Kiss Beáta, a Csemadok Országos Elnöke, Laczika Erzsébet, Lédec község polgármester asszonya, Kupeček Róbert, Nyitracsehi község polgármestere, Csámpai László, a Szent György Lovagrend Felvidéki Nagypriorátusa nagypriorja, Mészáros Ferenc, az Ahai Kordon Férfi Éneklőcsoport vezetője, Vrábel Anna, a Csemadok Barslédeci Alapszervezet elnök asszonya, valamint Csekei Tamás, a Pro Lenduch Polgári Társulás elnöke. (Jancsó Badacs Károly)
Az ünnepi szentmise (Fotó: Brath Mária)
***
Búcsi–zámolyi közös megemlékezés
Tizennegyedik alkalommal zarándokoltak a zámolyi hívek Búcsra augusztus 20-a alkalmából, hogy a két közösség tagjai közösen emlékezhessenek államalapító szent királyunkra. Egy szomorú apropó kapcsán – az 1945. március 16-án zajlott zámolyi csatában 22 búcsi levente vesztette életét, közülük heten a zámolyi temetőben nyugszanak – mára szoros kapcsolat alakult ki a két falu lakói között.
Kenyerek megszentelése (Fotó: Győző Andrea)
Az egyik legjelentősebb közös program a 2012 óta évente megrendezett búcsi ünnepi mise, amelynek keretében kenyérszentelésre, majd a közös főhajtásra kerül sor Szent István emléke előtt.
Így történt ez idén is. Karkó János polgármester az önkormányzat tagjaival és a helyi Csemadok vezetőségével együtt fogadta a zámolyi csapatot a helyi iskola éttermében, majd a nemrégiben felújított kultúrházban. Innen közösen vonultak át a Szent Pió Atya katolikus templomba, ahol az olasz származású Názáreti szerzetes atya szolgált. Igehirdetését Szent István Imre herceghez írt második intelmére építette.
Sallai Mihály (Fotó: Győző Andrea)
A szentmise végén megszentelte a zámolyi Zoli pék által készített kenyeret, amelyből minden résztvevő búcsi hívő vihetett haza a családjába.
Felemelő pontja volt a misének Sallai Mihály zámolyi polgármester ünnepi köszöntője. Megható szavakkal fordult a búcsi testvérekhez. Bevallása szerint számára igazi töltekezés, ha a Felvidéken hallhatja magyarul az igét, együtt énekelheti a himnuszt, és láthatja a piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat. Úgy véli, hogy a nálunk megtapasztalt ragaszkodás a magyar ünnepekhez, az anyanyelvhez és a nemzeti kultúrához igazi példa lehet az anyaországi magyarok előtt. Arra buzdított mindenkit, hogy az elődöktől kapott értékeket őrizzük meg, a nehéz időkben is tartsunk ki, és közösen munkálkodjunk azon, hogy megmaradhassunk szülőföldünkön.
Együtt koszorúz a két polgármester (Fotó: Győző Andrea)
A szentmise után zámolyiak és búcsiak közösen emlékeztek meg Szent Istvánról a Szent István parkban. A rendezvény Trestyánszky Vilma és Sidó Szilveszter kultúrműsorával, valamint Várady Gál Éva, a helyi Csemadok elnöke ünnepi beszédével folytatódott, majd István király szobrának megkoszorúzásával zárult. (Győző Andrea)
***
Szent István király ünnepe Léván
Augusztus 23-án, vasárnap tartották Léván első királyunk tiszteletére az ünnepi megemlékezést a Szent Mihály arkangyal plébániatemplomban. Péter Ottó atya, ipolyviski plébános a Lévai Szent László Kör tulajdonában lévő Szent István- és Szent László-ereklyével a kezében vonult be az ünnepi szentmisére. Őt kísérte Nyeste Dorottya a Kör vándorkeresztjével, valamint Vincze László akolita. A szentmise az új kenyér megáldásával vette kezdetét, amely már hagyománnyá vált a lévai magyar hívek közösségében, és első királyunk ereklyéjének elhelyezésére is sor került az oltáron, így őrző szemmel vigyázott a hívekre.
Ottó atya prédikációjában hangsúlyozta, milyen nagy példa számunkra István király még a XXI. században is. Ma is vannak olyan helyzetek, ahol döntéseink nemcsak a saját, hanem mások sorsáról is szólnak. Istvánnak is minden egyes döntése nagy volt, amely nemcsak magáról és családjáról, hanem egy egész nemzet sorsáról döntött. Ő sem viharmentes világban élt, nem nyugodt környezetet örökölt, és nem is ilyet akart teremteni. Hanem olyan alapot keresett, amelyen egy nép meg tud állni és növekedni. Mert egy ország ereje az alapjaiban van, ami Krisztus. Nekünk is arra kell törekednünk, hogy ne féltsük a jövő fiataljait, hanem felkészítsük őket, hogy bátran építsék a jövőt a viharok közepette is. Küldetésük van a nagy próbatételek közepette is. Ezt mutatta meg István király is: van jövő, van magyarság, de a vihar is ott lesz, és annak ellenére érdemes az otthonunkban élni, dolgozni, családot és közösséget alapítani, alkotni, és Istent a középpontba helyezni. Amit ma hűséggel megteszünk, abból mások holnap erőt merítenek.
Az ünnepi szentmise végén a hívek felköszöntötték Ottó atyát is a közelgő születésnapja alkalmából. Hálásak, hogy heti több alkalommal ellátogat hozzájuk Ipolyviskról, vezeti a nyájat, bátorítja őket, lelkesen gyóntat, és segít, ahogy tud. Ezúton is a Jóisten éltesse őt nagyon sokáig, árassza el kegyelmeivel, és óvja meg minden rossztól.
A szentmise zárásaként természetesen nem maradhatott el a Himnusz eléneklése, majd a hívek erőt meríthettek a Vincze László akolita által tartott Szent István- és Szent László-ereklyékből is az érintés során. Nagy öröm a híveknek, ha magyar szentjeinkhez fordulhatnak kéréseikkel vagy hálájukkal; az ereklyékkel való találkozás mindig erőt adó pillanat.
A hívek a templom kapujában pedig vehettek a frissen megáldott új kenyérből, s így az otthon maradt szeretteiknek is vihettek belőle. (Ivkovič Krisztina)
***
Szent István ünnepe Nagymadon
Augusztus 23-án a Nagymadi Nepomuki Szent János Római katolikus templomban délelőtt ünnepi szentmisén emlékeztünk Szent István királyra. Az ünnepi szentmisét ft. Mgr. Szalay Gyula celebrálta. Példabeszédében kiemelte a kenyér fontosságát: A kenyér sok ember közös munkájának gyümölcse. „Ahogy a gabonakalászok nőnek, úgy emelkedik meg fejük, mint a büszke embernek. A büszkeség a legnagyobb bűn. A büszkeség nem épít, a büszkeség rombol. A kalászok még üresek. Még nem jók semmire. Meg kell telniük maggal. Mikor megtelik a kalász, meghajtja a fejét. Alázatos lesz.” – fejtette ki.
A templom előtti Szent István-szobornál megszentelésre került az új kenyér. A misét követően Nagymad polgármestere, Mgr. László Gábor ünnepi beszédében kifejtette, hogy egy nemzet és közösség ereje az összetartozásban, a hitben, a családokban és az egymás iránti felelősségben rejlik. Nagymad számunkra nemcsak egy település, hanem a szülőföldünk, az otthonunk. Közös felelősségünk, hogy megőrizzük hitünket, anyanyelvünket, hagyományainkat.
Ezt követően a polgármester és más szervezetek képviselői megkoszorúzták a templom előtt álló Szent István-szobrot. (Tóth Kovács Klára)
***
Szent István királyra emlékeztek Köbölkúton
A Csemadok Köbölkúti Alapszervezete és a Borromeo Szent Károly Plébániatemplom közös megemlékezésére került sor augusztus 23-án.
***
Szent István örökségét és az új kenyeret ünnepelték Bősön
Szent István királyra, a magyar államalapításra és az új kenyérre emlékeztek augusztus 23-án Bősön. A Csemadok-ház parkjában megtartott ünnepségen felvonták a magyar nemzeti lobogót, ökumenikus búza- és kenyéráldásra került sor, majd megszegték az új kenyeret. Az ünnepi műsorban versek, énekek és néptánc is helyet kapott.
***
Ahogy az ujjak összetartoznak, tartozzon össze a magyar nép is
Augusztus 22-én tartották meg az Országos Szent István Király Ünnepséget Deákin a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából, a Csemadok Galántai Területi Választmánya és Deáki Alapszervezete, valamint Deáki Község Önkormányzata szervezésében.
Ahogy az ujjak összetartoznak, tartozzon össze a magyar nép is
***
Szent Istvánra emlékeztek, felújított artézi kutat és Lipcsey-szobrot adtak át Farkasdon
Több ünnepi esemény kapcsolódott össze augusztus 23-án Farkasdon. A községben előbb Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek az Életfánál, majd átadták a központban található, felújított artézi kutat, amelyet Lipcsey György Éva című bronzszobra díszít. A program a 70 éves szobrászművész alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitójával folytatódott a Kulissza könyvtárban.
Szent Istvánra emlékeztek, felújított artézi kutat és Lipcsey-szobrot adtak át Farkasdon
***
Szent István királyra emlékeztek Dunaszerdahelyen
Ünnepi szentmisével, az új kenyér megáldásával, majd a Szent István téren megtartott koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg augusztus 20-án Dunaszerdahelyen államalapító királyunkról. Az ünnepi szónok, Mons. Kiss Róbert arra figyelmeztetett: a megmaradás a hétköznapokban dől el, Szent István örökségét pedig nemcsak őriznünk, hanem továbbadnunk is kötelességünk.
A városi ünnepség a Nagyboldogasszony- és Szent György-templomban bemutatott szentmisével kezdődött. A templomi szertartást követően az ünneplők a Szent István térre vonultak, ahol a város önkormányzata koszorúzási ünnepséget tartott államalapító királyunk szobránál.
Megemlékezés (fotó: (NA)
Az eseményen részt vett Újvári Zoltán István, Magyarország pozsonyi nagykövetségének diplomatája, a Nagyszombat megyei képviselő-testület több tagja, jelen volt Hodosy Szabolcs államtitkár, Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos, Puha György és Karaffa Attila alpolgármester, továbbá a városi képviselő-testület több tagja. Emellett az ünnepségen részt vett Bozay Krisztián esperesplébános, Görözdi Zsolt református lelkipásztor, valamint a város intézményeinek számos vezetője és képviselője, illetve több civil szervezet képviselője is.
„Szent István azért is tudott sikeres lenni és szilárd keresztény államot létrehozni, mert elődei olyan utat jártak be, és olyan örökséget hagytak rá, amelyre bátran építhetett” – mutatott rá Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város a polgármestere. Történelmi visszatekintésében felidézte a magyar államiság kialakulásának fontosabb történelmi állomásait, a vérszerződéstől és a honfoglalástól kezdve a pozsonyi csatán át Szent István államszervező munkájáig.
„Felvetődik a kérdés, hogy mindennapjainkban képesek vagyunk-e mi is úgy összefogni itt, a Felvidéken, ahogyan azt elődeink tették. Fontos, hogy mindig lássunk a dolgok mögé, és felismerjük, hol rejlik a valódi érték és megbízhatóság” – zárta gondolatait Hájos Zoltán.
Mons. Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános püspöki helynöke (fotó: (NA)
Az ünnepi beszédet Mons. Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános püspöki helynöke, Dunaszerdahely díszpolgára mondta el. Személyes hangvételű beszédében felidézte, hogy a jubileumi 2000. esztendőben, huszonhét éves papként került Dunaszerdahelyre, ahol kilenc éven át szolgált. Mint fogalmazott, az itt töltött évek alatt osztozhatott a családok örömében és fájdalmában, ezért olyan kötelék alakult ki közte és a város lakói között, amelyet sem az idő, sem a távolság nem tudott elszakítani.
Megemlékezés Dunaszerdahelyen (fotó: NA)
Rámutatott: Szent István szobra nemcsak a múlt dicsőségére emlékeztet, hanem arra is, mit kell továbbadnunk az utánunk következőknek. Kiss Róbert az új dunaszerdahelyi Szent István-templom építését az államalapító király örökségének folytatásaként értékelte. Mint mondta, aki templomot épít, az nem csupán falakat emel, hanem a jövőbe vetett hitéről tesz tanúságot.
Az ünnepséget a rossz idő miatt rendhagyó koszorúzás zárta.
A méltó és emelkedett hangulathoz műsorával a Dunaszerdahelyi Szent György Kórus, Molnár Máté, a Zengő Gyermek- és Kamaszkórus, valamint a Művészeti Alapiskola Ágacska–Dunaág Táncegyüttese járult hozzá. (dszi/NA/fotó:NA)
***
Szent István királyra és az új kenyérre emlékeztek a Rimaszombati járásban
A Rimaszombati járás több településén is megemlékeztek augusztus 20-án államalapító Szent István királyunkról, valamint az új kenyér ünnepéről. A református templomokban már az elmúlt hétvégén és augusztus 23-án is úrvacsoraosztással emlékeznek meg az új kenyérről, míg a katolikus és evangélikus templomokban szintén megszentelik az új kenyeret.
Ajnácskőn – mint ahogyan arról már lentebb – beszámoltunk a Csemadok Ajnácskői Alapszervezete emelkedett hangulatú műsorral, képzőművészeti kiállítással, fotópályázati eredményhirdetéssel és hagyományos kenyérszenteléssel emlékezett.
Balogfalán az ünnepi szentmisét és kenyérszentelést követően Arany Niki adott ünnepi műsort a BGA Zrt. támogatásával, majd ünnepi tűzijátékra került sor.
Gömörpéterfalán az ünnepi alkalom keretében emlékeztek meg Szent István királyról, és adtak hálát mindazok munkájáért, akiknek köszönhetően nap mint nap kenyér kerülhet az asztalokra. Az ünnepségen Keka Mária Kincső és Keka Mikolt Gizella szavalatokkal, Kopecsni Mikolt pedig frissen sült házi kenyérrel járult hozzá a programhoz.
Rimaszombatban az augusztus 20-i rendezvény külön jelentőséget kapott az előző napok eseményei miatt. Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő közösségi oldalán korábban arra buzdított, hogy a magyarellenes provokációkra békés és méltó megemlékezéssel válaszoljanak. A szervezők a szlovák közösség tagjait is szeretettel várták az ünnepségre, hangsúlyozva a közös történelmi örökséget. A megjelentekhez Halász Attila városi képviselő, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke szólt.
A program helyszíne idén módosult. Igor Matovič is a Fő térre jelentett be aznap estére akciót. Így a rimaszombati Baráti Körök összejövetelének a Fekete Sas udvara adott otthont, majd az ünneplés a Fő téren folytatódott, ahol tűzijátékkal zárult az este. A kulturális műsorban a fellépők között volt Páko Mária és a Mákvirágok, Rák Magdi és Dodo Mikulec, valamint szavalattal Juhász Nimród. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Jozef Šimko, Rimaszombat város polgármestere is.
A szervezők köszönetet mondtak valamennyi fellépőnek és mindenkinek, aki részt vett az ünnepségen. Értesülésünk szerint Rimaszombat közössége békésen és kulturáltan, méltó módon ünnepelte augusztus 20-át, és ezzel is megmutatta, hogy a különböző közösségek együtt is képesek tisztelettel megemlékezni a közös történelemről. (HE/fotó: a szervezők Fb-oldala)
***
Ajnácskőn tízéves a főtér jelképévé vált Szent István-szobor
Ajnácskő lakossága és a környékbeli ünneplők 2026. augusztus 20-án különleges mérföldkőhöz érkeztek: pontosan tíz esztendeje áll a község főterén az a Szent István királyt ábrázoló szobor, amely az elmúlt évtizedben a település és a helyi közösség egyik fontos szimbólumává vált.
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
A Csemadok Ajnácskői Alapszervezete az államalapítás ünnepén méltó, emelkedett hangulatú műsorral, képzőművészeti kiállítással, fotópályázati eredményhirdetéssel és hagyományos kenyérszenteléssel emlékezett meg a jubileumról.
Miko Alexandra helyi Csemadok-elnök ünnepi beszédében elmondta, hogy Szent István nagysága nem csupán hadjárataiban vagy csatái győzelmeiben rejlett, hanem alkotó tevékenységében, szervezőmunkájában és teremtő gondoskodásában is.
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
Elsődleges célja a biztonság, a béke, a rend és az igazság megteremtése volt az ország minden lakosa számára. Miko Alexandra hangsúlyozta, hogy a tíz éve felállított Szent István-szobor nem csupán egy darab fa vagy kő, hanem a közösség múltjának, történelmének és kultúrájának hordozója, amelynek a köré gyűlő közösség ad jelentést és életet.
Elismerések, köszönetnyilvánítás és művészeti kiállítás az altemplomban
A szobor megvalósulásáért és a tízéves hagyomány megteremtéséért köszönet illeti a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, az MKP Rimaszombati Járási Szervezetét, Ajnácskő Község Önkormányzatát, valamint a helyi lakosokat. Kiemelt köszönet illeti Chovan Attilát, a szoborállítás kezdeményezőjét, valamint Lukács János szobrászművészt, aki tudását és lelkét is beleöntötte e maradandó műbe.
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
Az ünnepi programsorozat délután fél hatkor az altemplomban vette kezdetét az Örökségünk színei című kiállítás megnyitójával. Felvezetésként Chovan Lilla adta elő a szobor avatására írt, Kunya Gyula verse alapján született ünnepi dalt.
A kiállítás anyagát helyi és környékbeli alkotók munkái adták, amelyeket a vezetőség tagjai értékeltek. A képzőművészeti alkotások közül Pataki Emma és Varga Bendegúz egy-egy festménnyel mutatták be a környék szépségeit, míg Kovács Regina különleges, részletgazdag makettjével nyerte el a képzőművészeti kategória különdíját.
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
A fotópályázat díjazottjai és az ünnepi este menetrendje
A több mint negyven beérkezett alkotást felvonultató fotópályázaton egyhangú döntéssel Szelecz Katalin Hattyú a Tejútban című képe szerezte meg az első helyet. A második helyen Torma Szabina végzett a Hajnal a péterfali tónál című fotójával, a harmadik helyezést pedig Rabec László érte el Tedd magad irányba! című alkotásával. A legfiatalabb fotósnak járó különdíjat Hanyus Hanna vehette át az Ajnácskői tájkép című fotójáért, miközben a szervezők minden pályázónak emléklapot nyújtottak át.
Az altemplomi kiállításmegnyitót követően, este hat órakor ünnepi szentmise és kenyérszentelés kezdődött, majd a jelenlévők megkoszorúzták a Szent István-szobrot a Jázmin Női Kar és Chovan Lilla közreműködésével. Az esemény hivatalos részét követően a résztvevők közösen megkóstolhatták a megszentelt új kenyeret, az ünnepi estét pedig kilenc órakor a templom előtt és a főtéren megrendezett látványos tűzijáték zárta. (HE)
Fotó: Chovan Lilla/Felvidék.ma
***
Szent István a példakép
A Szenc melletti Réte templomával is tiszteleg az államalapító uralkodó előtt, ugyanis azt Szent István király tiszteletére szentelték fel. Augusztus 20-án itt is megemlékezést tartottak.
Matus Jenő atya (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szélben, zuhogó esőben indultam útnak augusztus 20-án Rétére, hogy ünnepi beszédet mondjak. Emlékszem, két évvel ezelőtt, amikor szintén én mondtam a köszöntőt, hasonló időjárás volt. Az útra fák dőltek, sőt még egy kerítés is kidőlt, az SMS is megjött a villamosművektől, hogy nincsen áram. Mégis ünneplőbe öltöztettem lelkemet, hiszen legnagyobb ünnepünket tartjuk augusztus 20-án: a magyar állam megalapítását, Szent István ünnepét.
Matus Jenő megáldotta az új kenyeret (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezést szentmise előzte meg, amelyen Gyenge Irén verset mondott. Közreműködött az Immanuel – Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar és Gyurcsi Erzsébet. Matus Jenő atya prédikációja ismét felért egy történelemleckével, ugyanis kitért arra is, hogy Géza fejedelem kijelentette: ő elég nagy úr ahhoz, hogy két Istent is szolgáljon, a keletit és a nyugatit. Persze Istenből csak egy van.
Géza saját fiát, Istvánt a keresztény hit tanai szerint nevelte, így lett belőle erős kezű, de mélyen vallásos uralkodó, a magyar államiság megteremtője, püspökségek alapítója. Matus Jenő szerint a ma emberének is példaképként kell rá tekintenie, mind keresztény magatartása, mind kitartása tiszteletre méltó.
Új kenyér (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Beszédemben kapcsolódtam Matus Jenő atya gondolataihoz. István király ugyanis véleményem szerint is példakép lehet, a réteiek pedig büszkék is rá. Éppen ezért szenteltek emlékművet tiszteletére a község első írásos említésének 750. évfordulóján. Őseink Rétén is becsülték államalapító szent királyunk emlékét. Ennek köszönhetően szentelték fel a 19. század elején az ő tiszteletére a katolikus templomot.
István király kultusza ma a magyar nyelvterületeken nagyon erős, erre engednek következtetni a tiszteletére szentelt templomok, köztéri szobrok és emlékművek is. De nemcsak a szent királyt tiszteljük benne, hanem az erős kezű uralkodót is, aki megalapozta a magyar államiságot. Bár az évszázadok során sokszor akarták népét, a magyarságot leigázni, megsemmisíteni, mi mégis itt vagyunk: emlékezünk első királyunkra, koszorúzzuk emlékműveit, ünnepségeket szervezünk emlékére.
Gyenge Irén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Felmerül a kérdés: ilyen tiszteletnek örvendene-e, ha nem lenne szent? Kultusza ugyanis nem azonnal halála után kezdett kialakulni, sőt nem is az Árpád-ház uralkodása idején, hanem később, annak ellenére, hogy már a lovagkirály, László szentté avattatta.
A magyarságnak hazát és keresztény hitet adott, amivel biztosította megmaradásunkat. A magyarságot azóta tépi szél és vihar, mégis ellenállunk.
Gyurcsi Erzsébet (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Egyet bizonyosan elmondhatunk István királyról: a ma embere példaként tekint rá, mindegy, hogy a politikum melyik térfelén állunk. Szentté avatásával a magyarság, a magyar királyság világviszonylatban is a középpontba került, hiszen világi uralkodót korábban sosem emeltek a szentek sorába. Az Árpád-ház pedig több ilyen személyt is adott az emberiségnek. Legyünk rájuk büszkék, ne csak ünnepnapjukon, hanem egész évben.
Immanuel Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A rétei ünnepség az időjárás miatt a templomban volt. A Szent Istvánt ábrázoló oltár előtt tisztelegtünk emléke előtt. A templom falán lévő emlékműhöz a szervezők, Réte község, a Magyar Szövetség Rétei Helyi Szervezete és a Csemadok Rétei Alapszervezete később helyezik el a koszorúkat, hiszen Rétén egész hétvégén ünnep van, most tartják a templom búcsúját.
Az ünnepségen természetesen elhangzott a nemzeti imánk is, hiszen Isten áldását kérni a magyarságra mindig szükséges. (NT)
Neszméri Tünde (Fotó: Neszméry István)
***
Szent István-nap Kassán
A történelmi egyházak és a Csemadok Kassai Városi Választmánya Szent István napján a görögkatolikus székesegyházban ünnepelte meg államalapító királyunk emlékét.
Bohács Béla üdvözli az ünneplőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az ökumenikus istentiszteleten Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök, Orémus Zoltán református esperes, Pásztor Zoltán római katolikus püspöki helynök és Belá Tamás római katolikus pap szolgált.
A papok bevonulásakor elhangzott a bevezető ének: „Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el, és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!”
Pásztor Zoltán igét olvas (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Bohács Béla üdvözölte az ünneplőket. Majd a 103. (a Károli-fordításban a 104.) zsoltár hangzott el: „Áldjad én lelkem az Urat, Uram Istenem, igen hatalmas vagy! Dicsőítésbe és fenségbe öltöztél, köntösként világosságot öltöttél magadra…”
Belá Tamás prédikációjában Máté evangéliumának közismert példabeszédére támaszkodott, amelyet Pásztor Zoltán olvasott fel: „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.“ (7:24-27)
Belá Tamás prédikál (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Szent István ünnepén Istent dicsőítjük. Saját erőnkből nem futja a nagy tettekre, ehhez Isten kegyelmére van szükségünk. Szent István kősziklára építkezett, ami lelki szükséglet. Imára tanít minket, hogy kérjük Őt, hogy világi vezetőinket bölcsességgel lássa el. Egyedül nem tehetünk semmit, nekünk az Ő bölcsességére van szükségünk. Országát felajánlotta a Szűzanyának. Térjünk meg, és legyen szeretet a szívünkben. Ne csak erre a földi létre gondoljunk, hanem a mennyei haza felé meneteljünk.
Pásztor Zoltán imát mondott, amelyben békéért és jólétért könyörgött. Köszönetet mondott a Mindenhatónak, hogy bölcs vezetőt választott. Orémus Zoltán imájában szintén köszönetet mondott az Úrnak az ezer évért. Szilárd alapokra épített, ezért nekünk is van jövőnk. Buzdított, hogy legyünk erősek és bátrak Krisztus követésében. Majd közösen elmondták a Miatyánkot.
Orémus Zoltán imádkozik (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezt követően Bohács Béla megköszönte a részvételt. A papok megáldották az ünneplőket, ezután elénekeltük a Magyar Himnuszt.
A Szent István királyhoz című ének alatt a papi személyek kivonultak. Az ének utolsó strófáját idézzük csak: „Virágos kert vala híres Pannónia,/ Mely kertet öntözé híven Szűz Mária./ Kertésze e kertnek István király vala:/ Behomályosodott örvendetes napja.”
Hanesz Angelika köszönti az ünneplőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezután a mikrofonhoz Hanesz Angelika, a Csemadok Városi Választmányának elnöke lépett, aki köszöntötte a résztvevőket, majd a következőket mondta:
„E szent falak között, Szent István király örökségére emlékezve, adtunk hálát hitünkért, hazánkért és azért a közösségért, amelyben egymást erősítve, békében és szeretetben kívánunk tovább élni.”
Majd bemutatta a Horňák családot, amelynek zenekara, a Victory háromnegyed órás koncertet adott. A zenekar vezetője Horňák Marek, felesége, Zsuzsa buzitai tanárnő, gyermekeik, Júlia és Marek a kassai konzervatórium diákjai, Leonard pedig a Buzitai Alapiskola növendéke.
A Victotry együttes (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Többek között elhangzott a Honfoglalás, valamint Gál Sándor és Mihályi Molnár László megzenésített versei. Előadták a megzenésített Miatyánkot. Elhangzott Tompa Mihály A gólyához című verse is. Kevesen gondoltak arra, hogy éppen ezért a költeményéért raboskodott a költő a közeli Fekete Sas épületében a levert szabadságharc után.
Az ünnepség végén szeretetvendégség várta a résztvevőket a görögkatolikus székesegyház udvarán. (BZ)
***
Kenyérkészítés és Szent István-napi megemlékezés Nagykaposon
Nagykaposon idén is nagy hangsúlyt kapott a Szent István-napi megemlékezés keretében az új kenyér és a közösség megtartása. A korábbi évek gyakorlatához híven közösen készítették el a nagykaposi ünnepi megemlékezés kenyereit a régió asszonyai.
A Kincsem Zenekar műsora (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
A Csemadok helyi szervezetének szervezésében megvalósuló hagyományos kemencés kenyérsütés és kenyérkészítő foglalkozásnak immár hetedik alkalommal adott otthont a nagykaposi Magyar Közösségi Ház. A programra rendszerint augusztus 20-a előtt kerül sor, hogy ott közösségben, együtt készítsék el a résztvevők a Szent István-napi ünnepi kenyereket. Kedd délután megtelt az intézmény udvara érdeklődő és ügyes kezű emberekkel, akik a kovászos kenyér készítésének fortélyait szerették volna elsajátítani.
Bálint Annamária a nagykaposi Csemadok szervezet elnöke és Bodnár Angéla vezetőségi tag már gyakorlott kenyérsütőként vezették be a résztvevőket a kovászolás és kenyérkészítés rejtelmeibe. Ők is közösségi kenyérsütés alkalmával tanulták meg a „mesterséget” még évekkel ezelőtt, így tudásukat szívesen adták tovább másoknak, ezzel is erősítve a helyi közösséget. Az idei érdeklődők között voltak teljesen kezdők, akik életük első kenyértésztáját készítették el, és olyanok is, akik már meglévő ismereteiket gyarapították.
Ökumenikus istentisztelet a történelmi egyházak képviselőinek vezetésével (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Bodnár Angéla, a foglalkozás lelkes háziasszonya nemcsak elmondta, hogy hogyan készül egy szép és finom kenyér, de mindenkinek segített elkészíteni a saját kenyerét. Megtanultuk, mitől lesz jó a kenyér tésztája, hogyan kell készíteni a kovászt, milyen mozdulatokkal kell jól dagasztani, hajtogatni, megformázni a kenyér cipót. Természetesen a kenyér sütéséről is sok szó esett: az új kenyereket hagyományos módon, kemencében sütötték ki.
Augusztus 20-án este ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg a régió magyar közössége Szent Istvánról a nagykaposi Szent Simon és Júdás Tádé római katolikus templomban. A megemlékezés programját a Kincsem zenekar lélekemelő dalai színesítették.
A Komócsa Néptáncegyüttes tagjai viszik a megszentelt új kenyeret megszegésre (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
A szertartást Böőr Roland római katolikus esperes-plébános, Kecskés Barnabás görögkatolikus parókus és Krausz Viktor református esperes vezette. Beszédükben kiemelték a közösség és az Istenbe vetett hit megtartó erejét.
„Fontos az emlékezés, de nem azért kell emlékezni, hogy megmaradjunk, hanem hogy megerősödjünk, hogy építkezzünk belőle”
– így hangzott az ünnepi megemlékezés egyik fontos gondolata.
Nagykapos új kenyerei (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Az egyházak képviselői kiemelték azokat az alapértékeket, amelyek mentén kellene építenünk és élnünk az életünket, úgymint egymás segítése, gyermekeink nevelése, magyar nyelvünk gyakorlása, de mindenekelőtt HIT az Istenben. Az imádság egy kapu Isten felé, mely segíti életünket. Szent István tudta, hogy az emberi kapcsolatok építése mellett a vallásos hit az, ami igazán megtart, így országában hitet épített. A mi dolgunk továbbra is hitben élni és Szent Istvánhoz hasonlóan építeni – építeni közösségeinket, egymást segíteni és akkor lesz jövőnk. Ha teszünk érte, lesz jövőnk.
A szertartás végén a történelmi egyházak képviselői megáldották az elkészített új kenyereket, melyet a templom előtti téren megszeltek és közösen kóstolhattak a résztvevők. A nagykaposi megemlékezés Szent István szobránál zárult, ahol a város, a magyar közösségek és intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. (VE)
Koszorúzás Szent István szobránál (koszorúzók a képen: Csemadok nagykaposi alapszervezete –
Bálint Annamária és ifj. Kozsár Miklós) (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
***
Szent István öröksége az összetartozásról szólt Tornalján
Tornalján is méltóságteljesen emlékeztek meg augusztus 20-án államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya, a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és az ICS Tornalja szervezésében megvalósult ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a római katolikus templomban, majd a Templom téren folytatódott ünnepi műsorral és beszédekkel.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A tornaljai Szent István-napi megemlékezés egyszerre volt tisztelgés az államalapító király öröksége előtt, ökumenikus közösségi alkalom és üzenet a jelennek: a több mint ezeréves örökség akkor maradhat élő, ha a közösségek tagjai képesek egymás felé fordulni, megőrizni kultúrájukat és együtt gondolkodni a jövőről.
Augusztus 20-án kora este ökumenikus istentiszteleten szolgáltak a római katolikus, a református és az evangélikus felekezet képviselői. A résztvevőket elsőként Rákay Gábor római katolikus esperes köszöntötte, majd a 293. számú római katolikus ének csendült fel. Fazekas Ágnes református lelkipásztor igehirdetése után a 804. számú református dicséret, a római katolikus esperes igehirdetése után az 57. számú evangélikus ének hangzott el, majd Lóczy Tibor evangélikus lelkész szolgálata következett.
A közös istentiszteletet az Andante Énekkar éneke, az új kenyér megáldása, a Miatyánk, az áldás és a Himnusz tette teljessé. A templomi megemlékezés végül a 284. számú római katolikus énekkel, a „Boldog Asszony Anyánk” kezdetű énekkel zárult, majd az ünneplők az új kenyeret magukhoz véve a Templom térre vonultak.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az Igó Aladár által készített 1996-os millenniumi emlékműnél Tamás Ákos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának titkára köszöntötte a megjelenteket. Külön üdvözölte Helembai Milenát, a város hivatalvezetőjét, a képviselő-testület tagjait, az oktatási intézmények vezetőit, valamint a politikai és civil szervezetek képviselőit.
Köszöntőjében hangsúlyozta: augusztus 20-a azért is különleges ünnep, mert egyszerre szól a múltról, a jelenről és arról a jövőről, amelyet a közösség együtt szeretne megélni.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Szent István öröksége nem lehet egyetlen embercsoport, egyetlen politikai oldal vagy akár egy nemzedék tulajdona. Szent István mindannyiunké” – fogalmazott. Beszédében arra is rámutatott, hogy a Kárpát-medencében több mint ezer éve élünk, ami önmagában is történelmi teljesítmény. Ez az ezer év azonban nem volt mentes a háborúktól, veszteségektől, széthúzástól és újrakezdésektől. Éppen ezért ma is fontos feladat az egymás iránti bizalom és a közösségi összetartozás erősítése.
„Miközben a mindennapjaink részévé váltak a politikai üzenetek, a megosztás, az egymás ellen fordító, sokszor már-már gyűlöletet gerjesztő kampányok, nekünk talán éppen az ünnepeinken kell összefognunk és megmutatnunk, hogy lehet másképpen is” – mondta. Hozzátette: nem azt kell keresnünk, miben különbözünk, hanem azt, ami összeköt bennünket.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
E gondolat jegyében adta át a szót Agócs Ildikónak, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya elnökének, aki ünnepi beszédében Szent István király intelmeinek máig érvényes üzenetét állította középpontba.
Agócs Ildikó kiemelte Szent István azon gondolatát, amely szerint „semmi sem emel fel, csakis az alázat”, míg „a gőg és a gyűlölség” rombol. Mint mondta, ez az üzenet ma is eligazít bennünket, hiszen a közösségért végzett munka csak alázattal, felelősséggel és egymás iránti tisztelettel lehet eredményes.
„Az alázat épít, a gőg rombol. Az alázat közösséget teremt, a gyűlölség széthúzást szül”
– hangsúlyozta.
Az ünnepi beszédben külön hangsúlyt kapott a Felvidéken élő magyarság felelőssége is. Agócs Ildikó szerint a magyar nyelv, kultúra és hagyomány megőrzése ezen a vidéken tudatos vállalás, amelyben minden egyes közösségi alkalomnak, kézfogásnak és egymás felé forduló gesztusnak jelentősége van.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ha mi őrizzük a kultúrát, gyermekeink, unokáink továbbviszik. Ha mi vigyázunk a közösségre, ők meg fogják becsülni. Ha mi szeretettel fordulunk egymás felé, ők is ezt tanulják meg” – fogalmazott, a következő nemzedékek iránti felelősségre irányítva a figyelmet.
Agócs Ildikó beszéde végén azt kívánta, hogy Szent István öröksége a mai nemzedék számára is élő valóság maradjon: hit, felelősség, összetartozás és alázat. Mint mondta, az ünnep legyen olyan fény, amely utat mutat, olyan csend, amelyben meghalljuk a múlt üzenetét, és olyan erő, amely segít továbbvinni mindazt, amit elődeink ránk bíztak.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Isten éltesse a magyar nemzetet, Isten éltesse közösségeinket!” – zárta ünnepi köszöntőjét, áldott és méltóságteljes augusztus 20-át kívánva a tornaljaiaknak.
Az ünnepi műsorban a Templom téren szavalattal Bohó Markus, a rimaszombati Magán Konzervatórium diákja szerepelt. Énekkel a tornaljai Művészeti Alapiskola növendéke, Szekeres Dorina lépett fel, akit tanára, Lázók Kevin kísért gitáron.
A megemlékezés koszorúit kilenc szervezet helyezte el, képviselve a várost, az iskolát, a pedagógusszövetséget, a Magyar Szövetséget és nem utolsósorban a Csemadokot. (HE)
***
Hitből, hagyományból, összetartozásból – Szent Istvánra emlékeztek Komáromban
Meghitt, családias ünnepséggel emlékeztek meg augusztus 20-án államalapító Szent István királyról Komáromban. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület hagyományos rendezvényén ezúttal is több nemzedék gyűlt össze a Szent István-szobornál. Az ünnepi beszédet dr. Molnár Imre történész mondta, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték Komárom új kenyerét. (SZE)
Hitből, hagyományból, összetartozásból – Szent Istvánra emlékeztek Komáromban
Felvidék.ma
