Magyarországon és a határon túli magyar közösségekben, így a Felvidéken is, méltóképpen tisztelgünk államalapító szent királyunk öröksége előtt, aki megteremtette a magyar állam alapjait s ezzel biztosította a magyarság jövőjét Európa közepén. A Felvidék számos településén emlékeznek meg Szent István munkásságáról és az államalapítás jelentőségéről.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül!
***
Szent István a példakép
A Szenc melletti Réte templomával is tiszteleg az államalapító uralkodó előtt, ugyanis azt Szent István király tiszteletére szentelték fel. Augusztus 20-án itt is megemlékezést tartottak.
Matus Jenő atya (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Szélben, zuhogó esőben indultam útnak augusztus 20-án Rétére, hogy ünnepi beszédet mondjak. Emlékszem, két évvel ezelőtt, amikor szintén én mondtam a köszöntőt, hasonló időjárás volt. Az útra fák dőltek, sőt még egy kerítés is kidőlt, az SMS is megjött a villamosművektől, hogy nincsen áram. Mégis ünneplőbe öltöztettem lelkemet, hiszen legnagyobb ünnepünket tartjuk augusztus 20-án: a magyar állam megalapítását, Szent István ünnepét.
Matus Jenő megáldotta az új kenyeret (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A megemlékezést szentmise előzte meg, amelyen Gyenge Irén verset mondott. Közreműködött az Immanuel – Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar és Gyurcsi Erzsébet. Matus Jenő atya prédikációja ismét felért egy történelemleckével, ugyanis kitért arra is, hogy Géza fejedelem kijelentette: ő elég nagy úr ahhoz, hogy két Istent is szolgáljon, a keletit és a nyugatit. Persze Istenből csak egy van.
Géza saját fiát, Istvánt a keresztény hit tanai szerint nevelte, így lett belőle erős kezű, de mélyen vallásos uralkodó, a magyar államiság megteremtője, püspökségek alapítója. Matus Jenő szerint a ma emberének is példaképként kell rá tekintenie, mind keresztény magatartása, mind kitartása tiszteletre méltó.
Új kenyér (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Beszédemben kapcsolódtam Matus Jenő atya gondolataihoz. István király ugyanis véleményem szerint is példakép lehet, a réteiek pedig büszkék is rá. Éppen ezért szenteltek emlékművet tiszteletére a község első írásos említésének 750. évfordulóján. Őseink Rétén is becsülték államalapító szent királyunk emlékét. Ennek köszönhetően szentelték fel a 19. század elején az ő tiszteletére a katolikus templomot.
István király kultusza ma a magyar nyelvterületeken nagyon erős, erre engednek következtetni a tiszteletére szentelt templomok, köztéri szobrok és emlékművek is. De nemcsak a szent királyt tiszteljük benne, hanem az erős kezű uralkodót is, aki megalapozta a magyar államiságot. Bár az évszázadok során sokszor akarták népét, a magyarságot leigázni, megsemmisíteni, mi mégis itt vagyunk: emlékezünk első királyunkra, koszorúzzuk emlékműveit, ünnepségeket szervezünk emlékére.
Gyenge Irén (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Felmerül a kérdés: ilyen tiszteletnek örvendene-e, ha nem lenne szent? Kultusza ugyanis nem azonnal halála után kezdett kialakulni, sőt nem is az Árpád-ház uralkodása idején, hanem később, annak ellenére, hogy már a lovagkirály, László szentté avattatta.
A magyarságnak hazát és keresztény hitet adott, amivel biztosította megmaradásunkat. A magyarságot azóta tépi szél és vihar, mégis ellenállunk.
Gyurcsi Erzsébet (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Egyet bizonyosan elmondhatunk István királyról: a ma embere példaként tekint rá, mindegy, hogy a politikum melyik térfelén állunk. Szentté avatásával a magyarság, a magyar királyság világviszonylatban is a középpontba került, hiszen világi uralkodót korábban sosem emeltek a szentek sorába. Az Árpád-ház pedig több ilyen személyt is adott az emberiségnek. Legyünk rájuk büszkék, ne csak ünnepnapjukon, hanem egész évben.
Immanuel Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A rétei ünnepség az időjárás miatt a templomban volt. A Szent Istvánt ábrázoló oltár előtt tisztelegtünk emléke előtt. A templom falán lévő emlékműhöz a szervezők, Réte község, a Magyar Szövetség Rétei Helyi Szervezete és a Csemadok Rétei Alapszervezete később helyezik el a koszorúkat, hiszen Rétén egész hétvégén ünnep van, most tartják a templom búcsúját.
Az ünnepségen természetesen elhangzott a nemzeti imánk is, hiszen Isten áldását kérni a magyarságra mindig szükséges. (NT)
Neszméri Tünde (Fotó: Neszméry István)
***
Szent István-nap Kassán
A történelmi egyházak és a Csemadok Kassai Városi Választmánya Szent István napján a görögkatolikus székesegyházban ünnepelte meg államalapító királyunk emlékét.
Bohács Béla üdvözli az ünneplőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Az ökumenikus istentiszteleten Bohács Béla görögkatolikus püspöki helynök, Orémus Zoltán református esperes, Pásztor Zoltán római katolikus püspöki helynök és Belá Tamás római katolikus pap szolgált.
A papok bevonulásakor elhangzott a bevezető ének: „Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el, és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!”
Pásztor Zoltán igét olvas (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Bohács Béla üdvözölte az ünneplőket. Majd a 103. (a Károli-fordításban a 104.) zsoltár hangzott el: „Áldjad én lelkem az Urat, Uram Istenem, igen hatalmas vagy! Dicsőítésbe és fenségbe öltöztél, köntösként világosságot öltöttél magadra…”
Belá Tamás prédikációjában Máté evangéliumának közismert példabeszédére támaszkodott, amelyet Pásztor Zoltán olvasott fel: „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.“ (7:24-27)
Belá Tamás prédikál (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Szent István ünnepén Istent dicsőítjük. Saját erőnkből nem futja a nagy tettekre, ehhez Isten kegyelmére van szükségünk. Szent István kősziklára építkezett, ami lelki szükséglet. Imára tanít minket, hogy kérjük Őt, hogy világi vezetőinket bölcsességgel lássa el. Egyedül nem tehetünk semmit, nekünk az Ő bölcsességére van szükségünk. Országát felajánlotta a Szűzanyának. Térjünk meg, és legyen szeretet a szívünkben. Ne csak erre a földi létre gondoljunk, hanem a mennyei haza felé meneteljünk.
Pásztor Zoltán imát mondott, amelyben békéért és jólétért könyörgött. Köszönetet mondott a Mindenhatónak, hogy bölcs vezetőt választott. Orémus Zoltán imájában szintén köszönetet mondott az Úrnak az ezer évért. Szilárd alapokra épített, ezért nekünk is van jövőnk. Buzdított, hogy legyünk erősek és bátrak Krisztus követésében. Majd közösen elmondták a Miatyánkot.
Orémus Zoltán imádkozik (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezt követően Bohács Béla megköszönte a részvételt. A papok megáldották az ünneplőket, ezután elénekeltük a Magyar Himnuszt.
A Szent István királyhoz című ének alatt a papi személyek kivonultak. Az ének utolsó strófáját idézzük csak: „Virágos kert vala híres Pannónia,/ Mely kertet öntözé híven Szűz Mária./ Kertésze e kertnek István király vala:/ Behomályosodott örvendetes napja.”
Hanesz Angelika köszönti az ünneplőket (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezután a mikrofonhoz Hanesz Angelika, a Csemadok Városi Választmányának elnöke lépett, aki köszöntötte a résztvevőket, majd a következőket mondta:
„E szent falak között, Szent István király örökségére emlékezve, adtunk hálát hitünkért, hazánkért és azért a közösségért, amelyben egymást erősítve, békében és szeretetben kívánunk tovább élni.”
Majd bemutatta a Horňák családot, amelynek zenekara, a Victory háromnegyed órás koncertet adott. A zenekar vezetője Horňák Marek, felesége, Zsuzsa buzitai tanárnő, gyermekeik, Júlia és Marek a kassai konzervatórium diákjai, Leonard pedig a Buzitai Alapiskola növendéke.
A Victotry együttes (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Többek között elhangzott a Honfoglalás, valamint Gál Sándor és Mihályi Molnár László megzenésített versei. Előadták a megzenésített Miatyánkot. Elhangzott Tompa Mihály A gólyához című verse is. Kevesen gondoltak arra, hogy éppen ezért a költeményéért raboskodott a költő a közeli Fekete Sas épületében a levert szabadságharc után.
Az ünnepség végén szeretetvendégség várta a résztvevőket a görögkatolikus székesegyház udvarán. (BZ)
***
Kenyérkészítés és Szent István-napi megemlékezés Nagykaposon
Nagykaposon idén is nagy hangsúlyt kapott a Szent István-napi megemlékezés keretében az új kenyér és a közösség megtartása. A korábbi évek gyakorlatához híven közösen készítették el a nagykaposi ünnepi megemlékezés kenyereit a régió asszonyai.
A Kincsem Zenekar műsora (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
A Csemadok helyi szervezetének szervezésében megvalósuló hagyományos kemencés kenyérsütés és kenyérkészítő foglalkozásnak immár hetedik alkalommal adott otthont a nagykaposi Magyar Közösségi Ház. A programra rendszerint augusztus 20-a előtt kerül sor, hogy ott közösségben, együtt készítsék el a résztvevők a Szent István-napi ünnepi kenyereket. Kedd délután megtelt az intézmény udvara érdeklődő és ügyes kezű emberekkel, akik a kovászos kenyér készítésének fortélyait szerették volna elsajátítani.
Bálint Annamária a nagykaposi Csemadok szervezet elnöke és Bodnár Angéla vezetőségi tag már gyakorlott kenyérsütőként vezették be a résztvevőket a kovászolás és kenyérkészítés rejtelmeibe. Ők is közösségi kenyérsütés alkalmával tanulták meg a „mesterséget” még évekkel ezelőtt, így tudásukat szívesen adták tovább másoknak, ezzel is erősítve a helyi közösséget. Az idei érdeklődők között voltak teljesen kezdők, akik életük első kenyértésztáját készítették el, és olyanok is, akik már meglévő ismereteiket gyarapították.
Ökumenikus istentisztelet a történelmi egyházak képviselőinek vezetésével (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Bodnár Angéla, a foglalkozás lelkes háziasszonya nemcsak elmondta, hogy hogyan készül egy szép és finom kenyér, de mindenkinek segített elkészíteni a saját kenyerét. Megtanultuk, mitől lesz jó a kenyér tésztája, hogyan kell készíteni a kovászt, milyen mozdulatokkal kell jól dagasztani, hajtogatni, megformázni a kenyér cipót. Természetesen a kenyér sütéséről is sok szó esett: az új kenyereket hagyományos módon, kemencében sütötték ki.
Augusztus 20-án este ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg a régió magyar közössége Szent Istvánról a nagykaposi Szent Simon és Júdás Tádé római katolikus templomban. A megemlékezés programját a Kincsem zenekar lélekemelő dalai színesítették.
A Komócsa Néptáncegyüttes tagjai viszik a megszentelt új kenyeret megszegésre (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
A szertartást Böőr Roland római katolikus esperes-plébános, Kecskés Barnabás görögkatolikus parókus és Krausz Viktor református esperes vezette. Beszédükben kiemelték a közösség és az Istenbe vetett hit megtartó erejét.
„Fontos az emlékezés, de nem azért kell emlékezni, hogy megmaradjunk, hanem hogy megerősödjünk, hogy építkezzünk belőle”
– így hangzott az ünnepi megemlékezés egyik fontos gondolata.
Nagykapos új kenyerei (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
Az egyházak képviselői kiemelték azokat az alapértékeket, amelyek mentén kellene építenünk és élnünk az életünket, úgymint egymás segítése, gyermekeink nevelése, magyar nyelvünk gyakorlása, de mindenekelőtt HIT az Istenben. Az imádság egy kapu Isten felé, mely segíti életünket. Szent István tudta, hogy az emberi kapcsolatok építése mellett a vallásos hit az, ami igazán megtart, így országában hitet épített. A mi dolgunk továbbra is hitben élni és Szent Istvánhoz hasonlóan építeni – építeni közösségeinket, egymást segíteni és akkor lesz jövőnk. Ha teszünk érte, lesz jövőnk.
A szertartás végén a történelmi egyházak képviselői megáldották az elkészített új kenyereket, melyet a templom előtti téren megszeltek és közösen kóstolhattak a résztvevők. A nagykaposi megemlékezés Szent István szobránál zárult, ahol a város, a magyar közösségek és intézmények képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. (VE)
Koszorúzás Szent István szobránál (koszorúzók a képen: Csemadok nagykaposi alapszervezete –
Bálint Annamária és ifj. Kozsár Miklós) (Fotó: Vályi Edit/Felvidék.ma)
***
Szent István öröksége az összetartozásról szólt Tornalján
Tornalján is méltóságteljesen emlékeztek meg augusztus 20-án államalapító királyunkról, Szent Istvánról. A Csemadok Tornaljai Területi Választmánya, a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és az ICS Tornalja szervezésében megvalósult ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a római katolikus templomban, majd a Templom téren folytatódott ünnepi műsorral és beszédekkel.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A tornaljai Szent István-napi megemlékezés egyszerre volt tisztelgés az államalapító király öröksége előtt, ökumenikus közösségi alkalom és üzenet a jelennek: a több mint ezeréves örökség akkor maradhat élő, ha a közösségek tagjai képesek egymás felé fordulni, megőrizni kultúrájukat és együtt gondolkodni a jövőről.
Augusztus 20-án kora este ökumenikus istentiszteleten szolgáltak a római katolikus, a református és az evangélikus felekezet képviselői. A résztvevőket elsőként a római katolikus esperes köszöntötte, majd a 293. számú római katolikus ének csendült fel. A református lelkipásztor igehirdetése után a 804. számú református dicséret, a római katolikus esperes igehirdetése után az 57. számú evangélikus ének hangzott el, majd az evangélikus lelkész szolgálata következett.
A közös istentiszteletet az Andante Énekkar éneke, az új kenyér megáldása, a Miatyánk, az áldás és a Himnusz tette teljessé. A templomi megemlékezés végül a 284. számú római katolikus énekkel, a „Boldog Asszony Anyánk” kezdetű énekkel zárult, majd az ünneplők az új kenyeret magukhoz véve a Templom térre vonultak.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Az Igó Aladár által készített 1996-os millenniumi emlékműnél Tamás Ákos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának titkára köszöntötte a megjelenteket. Külön üdvözölte Helembai Milenát, a város hivatalvezetőjét, a képviselő-testület tagjait, az oktatási intézmények vezetőit, valamint a politikai és civil szervezetek képviselőit.
Köszöntőjében hangsúlyozta: augusztus 20-a azért is különleges ünnep, mert egyszerre szól a múltról, a jelenről és arról a jövőről, amelyet a közösség együtt szeretne megélni.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Szent István öröksége nem lehet egyetlen embercsoport, egyetlen politikai oldal vagy akár egy nemzedék tulajdona. Szent István mindannyiunké” – fogalmazott. Beszédében arra is rámutatott, hogy a Kárpát-medencében több mint ezer éve élünk, ami önmagában is történelmi teljesítmény. Ez az ezer év azonban nem volt mentes a háborúktól, veszteségektől, széthúzástól és újrakezdésektől. Éppen ezért ma is fontos feladat az egymás iránti bizalom és a közösségi összetartozás erősítése.
„Miközben a mindennapjaink részévé váltak a politikai üzenetek, a megosztás, az egymás ellen fordító, sokszor már-már gyűlöletet gerjesztő kampányok, nekünk talán éppen az ünnepeinken kell összefognunk és megmutatnunk, hogy lehet másképpen is” – mondta. Hozzátette: nem azt kell keresnünk, miben különbözünk, hanem azt, ami összeköt bennünket.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
E gondolat jegyében adta át a szót Agócs Ildikónak, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya elnökének, aki ünnepi beszédében Szent István király intelmeinek máig érvényes üzenetét állította középpontba.
Agócs Ildikó kiemelte Szent István azon gondolatát, amely szerint „semmi sem emel fel, csakis az alázat”, míg „a gőg és a gyűlölség” rombol. Mint mondta, ez az üzenet ma is eligazít bennünket, hiszen a közösségért végzett munka csak alázattal, felelősséggel és egymás iránti tisztelettel lehet eredményes.
„Az alázat épít, a gőg rombol. Az alázat közösséget teremt, a gyűlölség széthúzást szül”
– hangsúlyozta.
Az ünnepi beszédben külön hangsúlyt kapott a Felvidéken élő magyarság felelőssége is. Agócs Ildikó szerint a magyar nyelv, kultúra és hagyomány megőrzése ezen a vidéken tudatos vállalás, amelyben minden egyes közösségi alkalomnak, kézfogásnak és egymás felé forduló gesztusnak jelentősége van.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ha mi őrizzük a kultúrát, gyermekeink, unokáink továbbviszik. Ha mi vigyázunk a közösségre, ők meg fogják becsülni. Ha mi szeretettel fordulunk egymás felé, ők is ezt tanulják meg” – fogalmazott, a következő nemzedékek iránti felelősségre irányítva a figyelmet.
Agócs Ildikó beszéde végén azt kívánta, hogy Szent István öröksége a mai nemzedék számára is élő valóság maradjon: hit, felelősség, összetartozás és alázat. Mint mondta, az ünnep legyen olyan fény, amely utat mutat, olyan csend, amelyben meghalljuk a múlt üzenetét, és olyan erő, amely segít továbbvinni mindazt, amit elődeink ránk bíztak.
A tornaljai augusztus 20-i megemlékezés (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Isten éltesse a magyar nemzetet, Isten éltesse közösségeinket!” – zárta ünnepi köszöntőjét, áldott és méltóságteljes augusztus 20-át kívánva a tornaljaiaknak.
Az ünnepi műsorban a Templom téren szavalattal Bohó Markus, a rimaszombati Magán Konzervatórium diákja szerepelt. Énekkel a tornaljai Művészeti Alapiskola növendéke, Szekeres Dorina lépett fel, akit tanára, Lázók Kevin kísért gitáron.
A megemlékezés koszorúit kilenc szervezet helyezte el, képviselve a várost, az iskolát, a pedagógusszövetséget, a Magyar Szövetséget és nem utolsósorban a Csemadokot. (HE)
***
Hitből, hagyományból, összetartozásból – Szent Istvánra emlékeztek Komáromban
Meghitt, családias ünnepséggel emlékeztek meg augusztus 20-án államalapító Szent István királyról Komáromban. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület hagyományos rendezvényén ezúttal is több nemzedék gyűlt össze a Szent István-szobornál. Az ünnepi beszédet dr. Molnár Imre történész mondta, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték Komárom új kenyerét. (SZE)
Hitből, hagyományból, összetartozásból – Szent Istvánra emlékeztek Komáromban
Felvidék.ma
