Szent István király dicsérete címmel első alkalommal rendezett régiós folklórtalálkozót augusztus 23-án a Csemadok Párkányi Alapszervezete. A sétálóutca színpadán a környék hagyományőrző közösségei, néptáncosai, énekesei, citerásai és egy fiatal népmesemondó mutatkoztak be. A programot a Szent Imre-templomban kenyérszenteléssel egybekötött szentmise zárta.
A rendezvény házigazdái, Sztruhár Mátyás és Suliczi Réka köszöntőjükben arra hívták fel a figyelmet, hogy augusztus 20-a olyan ünnep, amely összeköti a magyarokat, éljenek Párkányban, a környező településeken, a Kárpát-medencében vagy bárhol a világban. Mint fogalmaztak, a fellépő csoportok és szólisták is azt szeretnék megmutatni, hogy jóval több az, ami összekapcsol bennünket, mint ami szétválaszt.
Az ünnepi gondolatokat Szigeti Mária, a Csemadok Párkányi Alapszervezetének alelnöke osztotta meg a közönséggel. Beszédében hangsúlyozta: Szent István napján nem csupán az államiság alapjait több mint ezer éve megteremtő királyra emlékezünk, hanem arra az örökségre is, amely nemzedékeken át összeköt bennünket.
„Összeköt bennünket a nyelvünk, kultúránk, történelmünk, ünnepeink, dalaink és emlékeink” – fogalmazott, hozzátéve, legalább ennyire fontos az is, amit az emberek egymásnak adnak, a hit, a bizalom, a segítség és az összetartozás érzése.
Szigeti Mária szerint egy közösség akkor maradhat erős, ha vannak közös értékei, és azokat képes átadni a következő nemzedéknek.
A Csemadok évtizedek óta azon dolgozik, hogy legyenek olyan alkalmak, ahol a gyermekek megtanulhatják, honnan jöttek, az idősebbek pedig továbbadhatják tudásukat és tapasztalataikat. Mint mondta, a régió olyan gazdag kulturális értékekben, hogy egyetlen rendezvényen valamennyi település kincseit lehetetlen lenne bemutatni. Ezért abban bíznak, hogy az első régiós folklórtalálkozónak lesz folytatása.
Az alelnök Szent István örökségének egyik legfontosabb üzeneteként a jövő iránti felelősséget emelte ki. Hangsúlyozta, nem elég szeretni az elődöktől kapott értékeket, vigyázni is kell rájuk, majd továbbadni őket.
Biztos pontként említette a családot, a közösséget, az anyanyelvet, a kultúrát, a hitet, valamint az egymás iránti tiszteletet és felelősséget.
„Amíg lesznek, akik fontosnak tartják a magyar szót, akik éneklik a magyar dalt, akik továbbadják hagyományainkat, akik időt és energiát áldoznak a közösségért, addig igenis van jövőnk” – fogalmazott Szigeti Mária.
A délután folyamán több település hagyományőrzői váltották egymást a sétálóutca színpadán. Fellépett a Bajtai Éneklőcsoport, az Ebedi és a Helembai Citerazenekar, a Kéméndi Bokréta Néptáncegyüttes, valamint a kisújfalui Ösztövér és Rozmaring Néptánccsoport. Kőhídgyarmatot Szlávik Anna és Süli Natasa képviselte népdalokkal, Kéméndről pedig Faragó Márton népmesemondó érkezett.
A műsorban több nemzedék is helyet kapott. Szlávik Anna, a párkányi Ady Endre Alapiskola leendő hatodikosa népdalokkal lépett színpadra, míg a kisújfalui Rozmaring Néptánccsoport asszonyai több mint húsz éve őrzik és éltetik a népi kultúrát. Az Ösztövér Néptánccsoport 2014 óta működik, repertoárjában különböző tájegységek táncai szerepelnek. A Helembai Citerazenekar 2011-ben alakult, az Ebedi Citerazenekar pedig idén májusban annak a Guinness-rekordkísérletnek is részese volt Budapesten, amelyen 688 citerás zenélt együtt.
A fiatalabb nemzedéket képviselte Faragó Márton is: a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola végzős tanulója az idei Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny döntőjében kiemelt aranysávos minősítést szerzett. A kultúrműsort a több mint három évtizede működő Kéméndi Bokréta Néptáncegyüttes fellépése zárta.
A hagyományőrzők ezt követően közösen vonultak a párkányi Szent Imre-templomhoz, ahol 18 órától kenyérszenteléssel egybekötött szentmisével folytatódott Szent István király ünnepe.
Az esemény hangulatáról Herman Barbara fotói adnak ízelítőt.
HB/SZE/Felvidék.ma
