Tizedik alkalommal tartotta meg Országos Szent István Király Ünnepségét a Csemadok Deákin. Az ünnepséget augusztus 22-ére szervezte meg a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya, a Csemadok Deáki Alapszervezete és Deáki Község Önkormányzata.
Az ünnepségen kísérő rendezvényként három kiállítás volt látható. Az országos rendezvény történetét roll-upokkal, meghívókkal és újságcikkekkel mutatták be. A másik kiállítás a deáki templom 1940-es felújítási munkálataikor készült képeket mutatta be. A harmadik tárlat Duka Zólyomi Árpád közéleti tevékenységéről szólt.
A köszöntők előtt szavalattal fellépett Gjergi Lilien, majd a Deáki Alapiskola énekkara Szólárd Viktória vezetésével. Zongorán közreműködött Kaprinay László, a Szlovák Nemzeti Színház karnagya.
A megnyitó köszöntő beszédét Jakócs Krisztina, Deáki község polgármestere mondta. Szerinte az augusztus 20-ai ünnep minden magyar számára különleges, hiszen az államalapítást ünnepeljük, és azt az örökséget, amelyet őseink ránk hagytak. Az ünnepnek üzenete is van: „Mi, itt Deákiban, különösen jól tudjuk, mit jelent a múlt öröksége. Ismerjük elődeink történetét, őrizzük hagyományainkat, templomainkat, emlékeinket, és büszkék vagyunk arra, hogy magyar közösségként évszázadokon keresztül megőriztük nyelvünket, kultúránkat és identitásunkat. A múlt azonban nem csupán emlék. A múlt iránytű a jövőhöz.” – fogalmazott a polgármester.
A Deáki Alapiskola énekkara a Szent István ünnepségen
„Szent István örökségének talán egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy
egy nemzet és egy közösség akkor maradhat fenn, ha képes alkalmazkodni a változó világhoz, miközben nem felejti el saját gyökereit.
Nekünk is ez a feladatunk: megőrizni azt, ami érték, és közben építeni az, ami a jövőnkhöz szükséges. Ma, amikor együtt ünnepelünk, gondoljunk azokra, akik előttünk éltek és dolgoztak Deákiért. Gondoljunk azokra is, akik ma tesznek közösségünkért, és különösen gondoljunk gyermekeinkre és unokáinkra, akik számára szeretnénk egy biztonságos, fejlődő, összetartó és büszke közösséget továbbadni” – mondta a polgármester.
Jakócs Krisztina beszéde végén egy kívánságot is megfogalmazott: „Kívánom, hogy Szent István király öröksége adjon nekünk erőt ahhoz, hogy megőrizzük múltunkat, építsük jelenünket és közösen alakítsuk jövőnket.”
A megnyitó után három témában hallottak előadást a jelenlévők. Görföl Jenő, a Csemadok volt országos titkára arról szólt, miért volt fontos, hogy országos szinten emlékezzünk államalapító szent királyunkra. Szent István király emléknapja az egyik legrégebbi magyar ünnep. Véleménye szerint a rendezvényen olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amelyeket a résztvevők otthon is el tudnak mondani. Az István-napi ünnepségeket a jövőben is meg kell szervezni, és jól meg kell fogalmazni azokat a pontokat, amelyek alapján értékteremtő rendezvény maradhat a megemlékezés.
A Duka Zólyomi Árpádról szóló kiállítás
A másik előadás Duka Zólyomi Árpádról szólt, aki májusban lett volna 85 éves. Elsőként Pék László adott elő, aki kutatásai alapján megírta a Befogadott menekültként Taksonyon című könyvet a Duka Zólyomi család taksonyi tartózkodásáról. A pozsonyi családot a második világháború után telepítették ki oda. Pék László bemutatta a családtagokat: Árpád szüleit, Norbertet és Agláját, valamint a lánytestvéreit, Ildikót és Emesét. Ismertette azokat a nehézségeket is, amelyekkel meg kellett küzdeniük. A világháború után Ildikó és Árpád szlovák iskolába kezdett járni, mert a magyar iskolákat bezárták, és csak azok újbóli megnyitása után tanulhattak anyanyelvükön. Pék László idézte Duka Zólyomi Norbert gondolatát az anyanyelvű oktatásról, amely szerint nem szabad az idegen nyelvek oktatását fontosabbnak gondolni, mint hogy a magyar gyermek magyarul sajátítsa el az alaptudást; idegen nyelveken, az államnyelven is meg lehet tanulni az iskolában. Ez az üzenet örökérvényű, tehát a mai ember számára is aktuális.
Duka Zólyomi Árpád közéleti tevékenységéről Neszméri Tünde beszélt. Kiemelte az ifjúsági szervezetek és a nyári ifjúsági táborok fontosságát, a következetes politizálást, a politikus emberi nagyságát, valamint azt a kisugárzást, amelytől Árpád sokszor a középpontba került. Az előadó szerint van közös vonás Szent István és Duka Zólyomi Árpád között: mindketten
alázattal és méltósággal szolgálták nemzetüket, népüket, következetesek voltak, és ez példaképpé teheti őket a mai ember előtt.
A templom felújításáról készült fotó, az 1940-es évekből
Az Országos Szent István Király Ünnepség régiótörténeti előadásait a deáki katolikus templom felújításáról és újraszenteléséről szóló prezentáció zárta. Renczés Nóra kiemelte, hogy diákjaival helytörténeti kutatásokat végez, akik a Kincskereső mozgalomba is bekapcsolódnak. A deáki Nagyboldogasszony római katolikus templomot a visszacsatolás után, 1940-ben kezdték felújítani. Ennek kezdeményezője Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek volt, aki Szapucsek György néven látta meg a napvilágot Deákin, ezért az itteni katolikus templom meghatározó volt az életében. Serédi végig felügyelte a munkálatokat, az ő ötleteit vették figyelembe a szakemberek. Kontuly Bélát bízta meg a feladattal. Mivel a templom már akkor műemlék volt, a műemlékvédőket is be kellett vonni; ebben Gerevich Tibor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke volt a segítségükre. Renczés Nóra előadásában kitért arra, milyen tervek születtek, mi alapján választották ki a megfelelőeket, és hogy az új freskókra deáki embereket is megfestettek. Az újraszentelésre tizenötezer ember gyűlt össze; erről egy korabeli hírt is levetített az előadó.
A régiótörténeti konferencia után a megemlékezés Szent István király köztéri szobránál, majd a katolikus templomban folytatódott. Erről külön cikkben számolunk be.
Felvidék.ma
