Kéthavi gondtalan vakáció után a gyerekek szeptemberben visszatértek az iskolába. Néhányan örömmel várták az iskolakezdést, másoknak több időre van szükségük a kötöttségekhez, feladatokhoz való alkalmazkodáshoz, s emiatt bizonytalanságot, feszültséget vagy félelmet érezhetnek.
A Kassai Egyetemi Gyermekkórház pszichológusai, Kamila Slebodníková és Katarína Surová azt javasolják, hogy a szülők semmiképp ne plántálják át saját félelmeiket a gyermekeikbe. A gyerekek ugyanis nagyon érzékenyek szüleik feszültségére, és átveszik a módot, ahogyan a felnőttek az új helyzetekre reagálnak.
A pszichológusok a közösségi oldalon kifejtették, hogy a gyerekekben még nem alakult ki az érzelemszabályozás képessége, és másolják a felnőttek viselkedését. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők miként reagálnak a tapasztalataikra. „Először hallgassuk végig, majd nyugtassuk meg őket. Amikor egy gyerek azt mondja, hogy fél, nem kell azonnali megoldást keresnünk. A legfontosabb, hogy érezze, megértjük őt” – tanácsolják, hangsúlyozva, hogy a gyerekek félelmeit nem szabad alábecsülni. Éreztetni kell velük, hogy ha nehéz helyzet adódik, nem egyedül kell megbirkózniuk vele.
Fontos, hogy a szülők ne kérdezgessék állandóan a gyermektől, hogy fél-e. A gyakori aggodalmaskodás megerősítheti a gyermeket abban, hogy valóban van oka félelemre. „Adjunk neki időt az alkalmazkodásra. Nem minden gyermek szokja meg egy új rendszert, kollektívát vagy a tanárokat egyforma gyorsasággal” – jegyezték meg.
A gyermeket nem szabad a testvéreihez vagy más gyerekekhez hasonlítgatni. Minden gyermeknek más a munkatempója, és más szintű támogatásra van szüksége. Fontos értékelni az igyekezetet, nem csak az eredményt. Javasolják, hogy ahelyett, hogy azt firtatnánk: „Milyen osztályzatot kaptál?”, kérdezzük azt: „Hogy teljesítettél ma, és mi volt a legnehezebb számodra?”
„Engedjük, hogy a gyermek megélje a helyzetarányos frusztrációt. A saját tapasztalata azt a fontos felismerést biztosítja számára, hogy félt ugyan, ám végül sikerült megbirkóznia a helyzettel” – hangsúlyozták. Fontos odafigyelni a gyermek fizikai tüneteire is. Az ismétlődő gyomor- vagy fejfájás, a hányinger vagy az alvászavarok szintén összefüggésben lehetnek a pszichológiai terheléssel. A szülőknek lehetőséget kell adniuk a nyugodt és erőszakmentes kommunikációra.
A pszichológusok szerint nem arról van szó, hogy minden félelmet kioltsunk a gyerekekből. „Tudniuk kell azonban, hogy nem hagyjuk őket magukra. Biztosítsunk nekik teret, megértést és előlegezzük meg nekik a bizalmat, hogy fokozatosan megbirkóznak a nehézségekkel” – összegezték.
NZS/Felvidék.ma/Teraz.sk
