Körmöcbánya neve összefonódik az aranybányászattal és a pénzveréssel. Az egykori bányavárosban két év híján hétszáz éve folyamatosan működik pénzverde. Jelenleg a szlovák euróérmék mellett számos ország érméit is itt készítik, az emlékérmek sokasága mellett.
Körmöcbányának 1328. november 17-én adományozott városi kiváltságokat Károly Róbert magyar uralkodó.
Ennek jogán a település szabad királyi rangra emelkedett, és ekkor alakult meg a pénzverde is. Hamarosan a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb pénzverdéjévé vált.
Az első időszakban aranyforintokat vertek a firenzei minta alapján. Ezeket később dukátként ismerték, és évszázadokon keresztül a körmöcbányai pénzverés legfontosabb termékei közé tartoztak. A dukát különösen tartós pénztípusnak bizonyult, tömege évszázadokon át nagyjából változatlan maradt. A pénzverde története során összesen mintegy 21,5 millió dukátot vertek Körmöcbányán.
Emlékérmék is készülnek a pénzverdében (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az itt vert aranypénzek sokáig meghatározó szerepet játszottak Közép-Európa gazdasági életében. Az érmék olyan magas minőségűek voltak, hogy messze földön keresettek lettek, és a körmöci dukát a pénzverde jelképévé vált. Az érmék készítésének folyamata az évszázadok során sokat változott, de a körmöci pénzverés a precizitás és a tartósság szimbóluma maradt.
A pénzverde történelmi épülete az erős várfallal körbezárt városközpontban található. Többszöri átalakítás és bővítés következtében nyerte el jelenlegi formáját.
A kiállítás részlete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A pénzverde épülete eredetileg néhány, a 15. században épített gótikus házból állt. A 16. században átépítették és építészetileg is egységesítették. A pénzverde saját erődítménnyel és fegyverzettel rendelkezett. Legrégebbi része a délkeleti szárny, amelyben fennmaradt a középen reneszánsz oszlopon nyugvó egykori pénztárterem.
Körmöcbányán napjainkban is működik a pénzverde.
A modern technológiák alkalmazásával a szlovák euróérmék mellett a világ számos államának érméi is itt készülnek.
A kiállítás részlete (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A történelmi épületben múzeumot alakítottak ki. Az épület rekonstruált helyiségeiben a látogatók megtekinthetik a rendkívüli látványt nyújtó régi éremverdét is. Az éremverde a pénzverde épületének 1881–1889-es teljes körű átalakításakor jött létre, és a 15. század közepéből származó épületegyüttes részévé vált. Ez egyedi módon fennmaradt épületrész, amelyben a korabeli berendezés egy része is megtalálható.
Az eredeti éremverde helyiségeiben található Vulkan márkájú történelmi érmeverőgépek fennmaradt gyűjteménye multinacionális kategóriájú történelmi technikai műemléknek számít. Ezekkel a gépekkel és ezekben a helyiségekben több milliárd érmét vertek, nemcsak hazai szükségletre, hanem a világ több tucat országa számára is.
A pénzverde egyik történelmi terme (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A múzeumban megismerhetők az érmeverés régi és modern technikái, és számos történelmi érme látható, amelyek a város gazdag bányászati múltját idézik fel. A látogatók számára külön élményt nyújtanak az egykori kézi verőszerszámok és az érmegyártás első gépei.
Napjainkban Szlovákia egyetlen pénzverdéjeként működik. 1993-tól tizenhat éven keresztül itt készítették a szlovák korona érméit, 2009 óta pedig az euróérméket gyártják a városban.
A pénzverde a történelmi hagyományokat és a modern kor vívmányait harmonikusan ötvözi. Nem csupán egy történelmi emlékhelyről van szó, hanem olyan, ma is működő intézményről, amelynek története a középkori Magyar Királyságtól egészen a szlovák euróérmékig ível.
A több mint száz éves gépek ma is működőképesek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A körmöcbányai pénzverde 1955 óta nemzeti kulturális műemlék, és a történelmi pénzverőhely egy része ma is látogatható.
Az egykori bányaváros történelmi központjáról szóló képriportunk ITT érhető el. A fő téren álló Szentháromság-oszlopról ITT írtunk.
Egykoron használt eszközök (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
