A történelmi Magyarország egyik legjelentősebb és leggazdagabb városa volt egykor Körmöcbánya. A múltban a Magyar Királyság aranyvárosának is nevezték. A jelenleg a Garamszentkereszti járáshoz tartozó, alig öt és félezer lakosú város Európa-szerte aranybányászatáról és máig működő pénzverdéjéről ismert.
Az egykor Bars vármegyéhez tartozó Körmöcbánya 1328-ban kapta meg Károly Róbert királytól a szabad királyi városi rangot, a bányavárosi kiváltságokkal együtt. A pénzverdében már 1329-ben elkészültek az első magyar pénzérmék. A város hamarosan különleges szépségű és minőségű aranypénzeiről vált ismertté Európa-szerte.
A város gazdagságát jól mutatja a történelmi városmag, amely maga is műemléki rezervátum.
A várfallal körülzárt városmag központi eleme az épületek fölé magasodó, gótikus stílusú Szent Katalin-templom. A szakrális épület az óratoronnyal, a régi városháza maradványával, valamint a bástyákkal és a toronykapuval együtt alkotja a várkomplexumot.
A vár előtti tér központjában találjuk a Szentháromság-szobrot. Tőle alig néhány tíz méterre áll a barokk kori szökőkút. A tér északnyugati részén található a világ egyik legrégebbi pénzverdéjének épülete. A pénzverdében közel hétszáz éve folyamatosan állítanak elő pénzérméket.
A teret impozáns polgárházak szegélyezik. Keleti oldalán található az új városháza épülete, déli részén pedig a városi múzeum. A tér nyugati oldalán a ferencesek temploma áll. A ma Štefánik térnek nevezett történelmi térre az egykori erődített városkapun keresztül juthatunk be.
A fotográfiák segítségével tegyünk egy sétát Körmöcbánya történelmi központjában.
A szerző felvételei.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
