A Hétfájdalmú Szűz kifejezés a Boldogságos Szűz Mária egyik megszólítása, mely szenvedéseire utal. A kereszt alatt álló Mária neve: Fájdalmas Anya. Régi magyar szóhasználatban Fájdalmas Boldogasszony emléknapja a katolikus egyházban. Az ünnep latin neve: Mater Dolorosa.
Az egy nappal előbb tartott emléknaphoz, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolódik.
Az ünnep kultusza a 13. századra nyúlik vissza. 1233. augusztus 15-én hét gazdag firenzei férfi elvonult a Monte Centaurino, mely egy 1433 méter magas hegy Olaszországban. Elhatározásuk az volt, hogy ápolják a Fájdalmas Szűzanya tiszteletét.
El Greco: Mater Dolorosa, részlet (Fotó: Wikimédie.com)
XI. Benedek pápa 1304-ben jóváhagyta a szabályzatukat, és ezzel elismerte Mária Szolgáinak Rendjét, vagyis a szervitákat, akik a Szent Kereszt felmagasztalása utáni napon, szeptember 15-én megemlékeztek a Boldogságos Szűz szenvedéséről. Az ünnepet VII. Piusz pápa terjesztette ki az egész egyházra, hálából Napóleon fogságából való szabadulásáért, és szeptember harmadik vasárnapjára helyezte.
A régi kalendárium szerint
a virágvasárnap előtti pénteken is volt egy ünnepe a Fájdalmas Szűznek, melyet XIII. Benedek pápa terjesztett ki az egyházra 1721-ben. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet szeptember 15-ére, és megszüntette a kettős ünneplést.
A Mária fájdalmáról szóló himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa, szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”.
Jevgraf Szemjonovics Sorokin: A keresztrefeszítés, 1873 (Fotó: Wikipédia)
Mindkettő belekerült a római liturgiába, és kiapadhatatlan forrásai és mintái lettek a szakrális népköltészetnek, a Mária-siralmaknak is. Első magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária siralom ugyancsak ennek az áhítatnak az emléke.
A művészek ábrázolásain gyakori a szenvedő anya ábrázolása, a kereszt alatt állva, vagy pedig úgy, hogy ölében tartja halott Fiát, melyet Piétaként ismerünk.
A Szűzanya fájdalmának kultusza a szentíráson alapul. Simeon szavait Lukács idézi evangéliumában: „a te lelkedet is tőr járja át, hogy kiderüljenek sok szív titkos gondolatai.”
A sasvári kegyszobor (Fotó: bucsujaras.hu)
Ez a prófétai mondat akkor teljesül be igazán, amikor a római katona a már keresztre feszített és meghalt Jézust lándzsával átdöfi.
A katolikus egyház úgy tartja, ekkor válik Szűz Mária szenvedése eggyé Jézuséval. Az élő anya ugyanis jelen volt, ott állt fia keresztfája alatt, és szemtanúja volt Jézus szenvedéstörténetének, amely azt jelenti, hogy Krisztus testével szenvedett, de lélekben nem tört meg, az anyja viszont lelkében szenvedett, de testével nem tört meg.
Így Mária fájdalmán átszűrődik a feltámadás fénye és az emberi fájdalom enyhülést talál a szenvedő Jézusnál és az Ő fájdalmas édesanyjánál.
A magyar nyelvterületen több templom ünnepli kiemelten védőszentjeként a kereszt alatt álló Máriát. Az ünnep alkalmából sok helyen zarándoklatok indulnak a Mária-kegyhelyekre. Jelentős Hétfájdalmú Szűzanya-kegyhely a pozbai Szentkút, mely a Nyitrai egyházmegyében, az Érsekújvári járásban található, ahol az ünnep alkalmából magyar szentmisét is tartanak a kegyhely búcsúján.
A pozbai kegyhely (Fotó: Berényi Kornélia)
A Hétfájdalmú Szűzanya Szlovákia védőszentje. A kultusz központja Sasvár (Šaštín), Szlovákia legjelentősebb Mária-kegyhelye.
Forrás: katolikus.hu
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
