Egy este, egy város, egy különleges történet. Több mint nyolcvan szereplővel a színpadon repítik el a közönséget Léva múltjába. A Léva aranykora című történelmi színművet egyetlen alkalommal, október 3-án mutatják be a lévai Oroszlán Szálló, az egykori Denk Szálló nagytermében. A lévai magyar szervezetek és intézmények összefogásával megvalósuló színmű Léva első említésének 870. évfordulója előtt tiszteleg.
A Léva aranykora című színmű rendezőjének, Wurczer Péternek régi álma volt egy ilyen nagyszabású, a városról szóló mű létrehozása. Mint elmondta, Léván nagy hagyománya van az amatőr színjátszásnak, egykoron számtalan nagy ívű darabot adtak elő a városban. Ennek hagyományát igyekeztek feleleveníteni a lévai magyar szervezetek és intézmények bevonásával – emelte ki az ötletgazda.
„A színmű Léva 1859 és 1913 közti időszakát mutatja. Az aranykornak is nevezett időszakban pezsgő kulturális és társadalmi élet zajlott a városban. Több ma is működő szervezet jogelődje e korban jött létre”
– magyarázta Felvidék.ma megkeresésére a színmű rendezője.
(Fotó: Wurczer Péter)
A történelmi hátteret Müller Péter helytörténész kutatta fel. Korabeli forrásokat, dokumentumokat tanulmányozott át, mielőtt elkészítette volna a történelmi szövegkönyvet. Hosszú egyeztetés után állították össze azoknak az eseményeknek a sorát, amelyek megjelennek majd a színműben.
A kezdeményezők felhívással fordultak a városban működő magyar szervezetekhez és intézményekhez. Mint Wurczer Péter elmondta, a lévai magyar közösség rendelkezik azokkal a tehetséges művészeti formációkkal, csoportokkal, amelyek bevonásával elkészíthető a történelmi előadás. A kezdeményezésről ITT írtunk.
(Fotó: Wurczer Péter)
Felkeresték többek között a Lévai Garamvölgyi Színpadot, a Garam Menti Néptáncegyüttest, a Juhász Gyula Alapiskola gyermekkórusát, a Szent Cecília Kórust és a Lévai Dalárdát. Mindannyian fellépnek az október 3-ai bemutatón.
„Minden lévai magyar szervezet bekapcsolódik a folyamatba. Ezzel a színművel méltóképpen ünnepeljük meg a város jeles évfordulóját”
– húzta alá a darab rendezője.
A Müller Péter által összeállított elsődleges szövegkönyvet Balla Dáviddal együtt dolgozva finomították, így jött létre a végleges szövegkönyv.
A darab rendezője Wurczer Péter, főszervezője pedig a Csemadok Lévai Alapszervezete. Színpadmester Balla Dávid, súgó Horváth Klára. Narrátor Kovács Barnabás.
(Fotó: Wurczer Péter)
A színműben fellép többek között Tuček Erika, id. Tuček Dániel, ifj. Tuček Dániel, Tuček Viktor, Komáromi Enikő, Szabó Csilla, Halász Erzsébet, Ševeček Judit, Ivkovič Krisztina, Ivkovič Péter, Müller Péter, Török Tamás, Scheffer Ádám, Korpás Gábor, Vincúr Lajos, Smarž Roderik, valamint a lévai Juhász Gyula Alapiskola tanulói.
Az olvasópróbák már lezajlottak, jelenleg a kosztümös próbák zajlanak a Reviczky Ház nagytermében. A Léva aranykorának több mint nyolcvan fellépője lesz.
Már az utolsó simítások zajlanak.
(Fotó: Wurczer Péter)
A történelmi színmű huszonkét jelenetből áll. Megelevenednek a polgári város meghatározó alakjai, nemesi családjai és mágnásfamíliái, akik egykor fellendítették a várost. A fontosabb történelmi és társadalmi események felidézése mellett a jellegzetes épületek átadása és átalakítása is megjelenik a mintegy kétórás előadás során.
Nagy tömegjelenetek és kisebb, néhány szereplős jelenetek egyaránt láthatók lesznek. Felcsendülnek ismert dallamok, és élő énekszóval is színesítik a színművet. Táncjelenet is része a műnek. A történet narrátora, az öreg lévai vezeti majd végig a nézőközönséget a történelmi eseményeken. Ilyen volumenű színdarab nagyon régen valósult meg a járási székhelyen.
(Fotó: Wurczer Péter)
A polgári miliőt pompás díszletek, korhű jelmezek és a monarchia korabeli bútorok jelenléte emeli. A helyszín sem véletlen. A mai Oroszlán Szálló egykoron a lévai közélet fontos és központi helyszíne volt.
Mint megtudtuk, a nagy ívű Léva aranykorát egyetlen alkalommal adják elő az Oroszlán Szálló nagytermében.
A színmű a klasszikus színházi bemutatót ötvözi a történelmi ismeretterjesztő előadással.
(Fotó: Wurczer Péter)
További részletek a történelmi színműről ITT és ITT találnak.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
