Idén emlékeznek meg Léva első írásos említésének 870. évfordulójáról. A kerek jubileum kapcsán számos rendezvényre kerül sor az idei esztendőben a járási székhelyen. A lévai magyar szervezetek és intézmények összefogásaként Léva aranykora címmel egy történelmi színdarab összeállítására készülnek. A színmű ötlete a lévai születésű Wurczer Péter opera- és operetténekes, helytörténész, fiatal lokálpatrióta nevéhez fűződik.
Még tavaly született meg az ötlet a színdarab megírására, amely a Léva aranykorának számító monarchiabeli időszakot, az 1859 és 1914 év közti korszak főbb eseményeit összegzi – jegyezte meg a Felvidék.ma megkeresésére Wurczer Péter. Hozzátette, sok emlék köti a szülővárosához, emellett fontos számára a dicső múlt, a polgári időszak emlékeinek és hagyományainak megőrzése. Ez ösztönözte a történelmi színdarab megírására.
A színdarabbal méltó módon emlékezhetünk meg Léva jeles évfordulójáról
– fűzte hozzá. Az ötletgazda a város ismert magyar helytörténészeivel is tanácskozott, Müller Péterrel helytörténésszel és Vincze László levéltáros-helytörténésszel egyeztetett. Felvázolták a tárgyalt időszak jelesebb eseményeit. Ugyanakkor a szakmai háttér mellett a lévai magyar közösség összefogását is szolgálja a tervezés.
„Célunk volt, hogy mindegyik magyar szervezetet és intézményt megszólítsunk, együttműködve hozzuk létre a történelmi színdarabot”
– hangsúlyozta az ötletgazda. A Léva aranykorának számító időszakban számos olyan társulás, egyesület jött lére, amely a mai napig is működik, avagy a jogutódja jelen van a lévai magyar közösség életében. Ezeket is szeretnék bemutatni a történelmi színdarabban.
A színpadon több mint fél évszázad történelmi eseményei jelennek meg a korszak meghatározó személyiségeivel. Bemutatják többek között a katolikus templom tornyainak építését, a Kálvin-udvar átadását, 1848-as országzászló visszatérését Lévára. Az egymástól független jeleneteket egy idős lévai polgár köti össze, narrátor meséli el az egyes történetek hátterét.
A szövegkönyv már majdnem teljes egészében elkészült. Tavasz elején véglegesítik a szöveget. A szövegkönyv javarész Müller Péter munkája. Az Éder Mária vezette Csemadok Lévai Alapszervezete is kiveszi a részét a munkából.
A megvalósításhoz felhívással fordulnak a lévaiakhoz. Színészek mellett zenészeket, kórustagokat, statisztáló színészeket, táncosokat várnak. Továbbá technikusokra, kellékesekre, illetve háttérben segédkezőkre is szükségük van. Mindez csak összefogással valósulhat meg.
Az alapok megvannak, hiszen Léván működik a Garamvölgyi Színpad, a Garam Menti Néptáncegyüttes, kiváló kórusokban sincs hiány, a Lévai Dalárda és a katolikus közösség Szent Cecil Kórusának személyében.
Léva aranykorának ősbemutatója késő őszre várható az Oroszlán Szálló nagytermében.
A kiválasztott kor nem véletlen, hiszen ebben az időben épült ki a polgári Léva, a történelmi városközpont jeles épületei ekkor készültek. A társadalmi és kulturális élet ekkor élte virágkorát. Budapestről és Bécsből is rendszeresen érkeztek vendégek és fellépők Lévára.
Zenei betétek és énekek gazdagítják majd a történelmi színdarabot, zenekar és énekkar közreműködésével. A nem mindennapi darab megvalósulásához várják a támogatást és az önzetlen segítségek. Kérnek mindenkit, aki színjátszással, élő zenével, jelmez- vagy kellékkészítéssel, háttérmunkával, egy korabeli ruha, tárgy bemutatásával, vagy bármilyen módon kész támogatni a színdarab megvalósulását, jelentkezzen a támogató lévai magyar szervezetek valamelyikénél.
Az 1156-os esztendőből származik a város első írásos említése. Idén több esemény, program valósul meg ennek a jubileumnak a jegyében. Az első ilyen rendezvény a Lévai Művelődési Központ Osztrák-magyar Léva című kétnyelvű kiállítása volt. A tárlatról ITT és ITT számoltunk be.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
