Október 7-én a Rózsafüzér Királynője, régi magyar nevén Olvasós Boldogasszony, latinul Regina Rosarii emléknapját üli az egyház, mely hálaünnep a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.
A rózsafüzér összetartó erejének jegyében az októberi hónapban, melyet eleink Szentolvasó havának is neveztek, különös figyelmet fordítanak a rózsafüzér imádkozására.
Ezekben a napokban, a Rózsafüzér királynője emléknapon, és az ünnep másnapján október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén, valamint az ehhez kapcsolódó hétvégén országszerte imádságos programok valósulnak meg. Felkeresik a Mária-kegyhelyeket, zarándoklatokat szerveznek és közösségekben kérik a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását és szentséges oltalmát.
Szentolvasó Madonna, Dél-Tirol (Fotó: Wikipédia)
Az első rózsafüzéreket a hagyomány szerint Szent Domonkosnak, a 13. században élt apostoli férfi és rendalapítónak köszönhetjük, aki hittérítő küzdelmeiben a Boldogságos Szűzhöz fordult. Három évszázaddal később, a híres lepantói csatában, 1571. október 7-én a keresztény erők megsemmisítő győzelmet arattak az oszmánok felett, ezzel reményt adva keresztény Európának. A pápa a győztes csata után pedig elrendelte a Rózsafüzér Királynője ünnepet.
A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette, „koszorút font” a Szűzanya tiszteletére.
A rózsafüzér imádság és ünnepkör emlékei a régmúltba nyúlnak vissza és minden század formált rajta.
Paolo Veronese: A lapentói csata, 1572 körül, részlet (Fotó: Wikipédia)
Szent II. János Pál pápa 2003-ban a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott beszédében így vallott a rózsafüzérről:
„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
Amikor a rózsafüzért imádkozzuk, átélhetjük az evangélium kulcsmomentumait. Ez egy egyszerű, szép és koncentrált elmélkedés, különösen, ha a rózsafüzér misztériumaira összpontosítunk.
A rózsafüzér általában zsinórra fűzött golyókból vagy gyöngyökből álló lánc, amelyen a szemek elosztása az imának megfelelő rendet követi. Az imával töltött időt az imádkozó, mindig felajánlja valakiért vagy valamilyen nemes szándékért.
Bartolomé E. Murillo: Rózsafüzér Királynője, részlet (Fotó:Wikipédia)
Az imagyöngyök eszközként szolgálnak, hogy segítsenek nekünk az elcsendesedés gyakorlatában, hogy lelassítsuk rohanó életünket, hogy gazdagabb imaidőbe és mélyebb istentiszteletbe léphessünk. A gyöngyök horgonyként szolgálnak, hogy segítsenek gondolatainkat összpontosítani és elménket lecsendesíteni.
A rózsafüzér egyéni és közösségi ima is egyben, hiszen egyénileg mondva személyes lelki életet biztosít, míg közösségben imádkozva fontos összetartó és építő erő.
A hagyományos egyházi művészetben és oltárképeken a Szűzanya gyakran látható Szent Domonkos társaságában, amint a Gyermek Jézussal együtt átadja a rózsafüzért a szentnek. Őseink templomokat, kápolnákat is szenteltek az ünnep tiszteletére. A katolikus közösségekben gyakori a Szentolvasó Társulat, vagy Rózsafüzér Társulat. Tagjai minden hónapban más-más szentolvasó „titkot” imádkoznak, így válik teljes egésszé minden évben mind a négy rózsafüzér elimádkozása. Ezek a következők: Örvendetes rózsafüzér, Fájdalmas rózsafüzér, Dicsőséges rózsafüzér és a Világosság rózsafüzér.
Giantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek Sz.Domonkossal és Limai Sz.Rózával, részlet (Fotó: Wikipédia)
A rózsafüzér ritmikus ismétlése lecsendesíti az elmét, nyugalmat, belső békét és lelki erőt ad. Nincs szükség hozzá különleges helyre, bárhol, bármikor imádkozható.
„Az ima minden jó hatását megtaláljuk a rózsafüzérben. Titkai felölelik hitünk legfőbb igazságait, bennük megleljük azt az utat, amelyen haladnunk kell; Jézus és Mária élete, mely azokban elénk tárul, követésre buzdít; Krisztus szenvedése elrettent a bűntől, megdicsőülése pedig győzelemre s az örök jutalomra irányítja figyelmünket. Az imában az ember lelke Istenhez emelkedik, hogy Őt áldja; mily biztos vezetőnk ebben az Úr Jézus! Amint a világosság a sötétséget, úgy űzi el Jézus emlékezete a földies érzelmeket; már pedig épp ez az, ami legtöbb embert távol tart Istentől. Ezért a rózsafüzér ima igazán nagy eszköze üdvösségünknek: ez tölti meg szívünket az evangélium szellemével, úgy, hogy Istenről lehetetlen megfeledkeznünk, ha a rózsafüzért gyakrabban végezzük” – olvasható a Domonkosok által 1948-ban kiadott Rózsafüzér Társulat kézikönyvében.
Forrás: domonkosok.hu, zarandok.ma
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
